Jogállam-e Magyarország? - Strasbourg állásfoglalásra készül

Meghallgatást tartott az Európai Parlament (EP) belügyi, állampolgári és igazságügyi bizottsága (LIBE) Brüsszelben a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok ellenőrzési módszereiről és minden uniós tagállamra alkalmazható kiterjesztéséről. Magyarországgal kapcsolatban a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok vizsgálatával kapcsolatban baloldali kezdeményezésre állásfoglalás készül, amelyről a december 16-i a plenáris ülésen fognak szavazni Strasbourgban.

Az Európai Bizottság jogalkotási javaslattal készül előállni a minden uniós tagállamra alkalmazható kiterjesztésről, ezért vitatta meg a kérdést az uniós döntéshozatal demokratikus kontrolljaként működni hivatott Európai Parlament illetékes bizottsága, ahol a jogállamiság meghatározásáról, a jogállamiság működésének objektív mérési lehetőségeiről, általános ellenőrzési mechanizmusáról cseréltek eszmét.

Véget kell vetni annak, hogy a magyar kormány kegyeltjei tömjék a zsebüket

Az ún. 7-es cikkely azonban csak legsúlyosabb eszközként említi a szavazati jog felfüggesztését, tehát az esetleges szankciók köre jóval szélesebb és változatosabb. Ennek megfelelően az EP S&D (Szocialisták és Demokraták) frakciója most elsősorban annak akar véget vetni, hogy a magyar kormány kegyeltjei tömjék a zsebüket az európai adófizetők pénzével. A fejlesztési projektek esetében a versenytársak otromba kiszorítása, a túlárazott szerződések rendszere ugyanis azt a tévképet erősíti, mintha az EU - a kimondott fenntartásai dacára - az Orbán-rezsim közvetlen finanszírozásában lenne érdekelt. A szocialista képviselők törekvése, hogy tisztázásra kerüljön, vajon a magyar hatóságok a hiányosságok és csalások felszámolásával, avagy a rezsim bűneinek kiszolgálásával foglalkoznak-e, továbbá az, hogy a szóba jövő esetekben az európai szabályok szigorúan érvényesüljenek - írja közleményében Szanyi Tibor, az MSZP EP-képviselője.

A képviselők egyetértettek abban, hogy nincsenek olyan mérőszámok, amelyek alapján el lehet dönteni egy országról, hogy milyen mértekben tartja be, vagy szegi meg a jogállamiságot, a demokráciát, vagy az alapvető jogokat. Az ülésen elhangzott az is, hogy nincs olyan ország, amely teljes mértékben betartaná az alapvető jogokat, noha vannak olyanok, amelyek előbbre tartanak, míg máshol súlyos hiányosságok mutatkoznak. Paraskevi Michou, az Európai Bizottság igazságügyi kérdésekben illetékes főigazgatója a meghallgatáson elmondta, hogy az uniós szerződés hetes cikke szerinti eljárás csak akkor indítható meg egy ország ellen, ha szisztematikusan megsérti a jogállamiságot és a demokráciát, valamint akkor, ha egyszerű kötelezettségszegési eljárással nem lehet kezelni a problémát. Ennek megállapításához sok indikátorra van szükség - tette hozzá.

Felül kell vizsgálni a menekültügyi szabályozást

A Magyar Liberális Párt szerint felül kell vizsgálni és az uniós jogszabályokkal összhangban meg kell változtatni a hazai menekültügyi szabályozást. A Liberálisok külpolitikai szakértője, Szent-Iványi István hangsúlyozta: pártjuk a kezdetektől bírálta a nyáron és az ősszel elfogadott módosításokat, mert véleményük szerint azok nincsenek összhangban az uniós jogrenddel. A változtatások kriminalizálni akarták a menedékkérőket, miközben nem biztosították a tisztességes eljáráshoz fűződő jogaikat - tette hozzá. Az MLP úgy látja, hogy az Európai Bizottságnak igaza volt, amikor kötelezettségszegési eljárást indított, Magyarországnak pedig meg kell fontolnia, hogy változtat a jogszabályokon.

Claude Moraes, az Európai Parlament belügyi, állampolgári és igazságügyi bizottságának (LIBE) elnöke hangsúlyozta, hogy valamennyi tagállamra ugyanazok a szabályok vonatkoznak, és ennek alapján minden tagállamot egyformán is kell megítélni. A vizsgálatok során nem alkalmazhatnak kettős mércét, valamint objektív bizonyítékok kellenek egy eljárás megindításához. A bizottsági elnök rámutatott, hogy több szervezet többféle adatot gyűjt a jogállamiság szabályainak betartásáról és megsértéséről, így az adatok nehezen egyeztethetőek. Moraes ennek kiküszöbölésére azt javasolta, hogy létre kellene hozni egy központi, uniós alapjogi rendszert. Az ülésen Sophie in 't Veld holland liberális EP-képviselő kifejtette, hogy egyetért azzal, hogy nehéz az objektív mérőszámokat meghatározni és alkalmazni, de ez nem jelenti azt, hogy az alapjogok ne lennének fontosak, vagy azokat ne kellene maradéktalanul betartani.

Együtt: károsak a Fidesz által elfogadott menekültellenes szabályok

Az Együtt szerint a Fidesz által az elmúlt hónapokban elfogadott menekültellenes és ellenségkereső szabályok károsak, és nem véletlen, hogy immár az Európai Unió is vizsgálja őket. Az ellenzéki párt közleményében azt írta: a kötelezettségszegési eljárás most olyan nyilvánvaló jogsértéseket és hazugságokat érint, amelyekkel a Fidesz is tisztában van. A szabályok nem növelték sem Magyarország, sem Európa biztonságát, csak embertelenséget és félelmet szültek - szögezik le a dokumentumban, követelve, hogy e rossz szabályokat vonja vissza a Fidesz még az eljárások lezárulta előtt.