Szíria;terroristák;Denis Zvizdic;Boszniai Szerb Köztársaság;párizsi merényleteket;

2015-12-11 06:31:00

Terroristák, akik nem bevándorlók

Nem minden iszlám terrorista bevándorló. A balkáni terrorizmus mögött nem Szíriából, vagy Észak-Afrikából származó személyek állnak, hanem olyanok, akik az adott országban születtek, illetve felmenőik is onnan származnak. A balkáni terrorizmust sokáig megpróbálták a szőnyeg alá söpörni, ma már azonban egyre nagyobb veszélyt jelent.

Minden terrorista bevándorló – mondta nemrégiben Orbán Viktor miniszterelnök. Bár a párizsi merényleteket valóban többedgenerációs bevándorlók, illetve Szíriából érkezett személyek hajtották végre, talán nem árt az európai terrorral kapcsolatos tudásunkat elmélyíteni, hogy ne vonjunk le túl sarkos megállapításokat. A „bevándorló terroristák” mellett ugyanis Európa biztonságát a balkáni szélsőségesek is komolyan veszélyeztetik. Az Iszlám Állam már egy sor merényletet hajtott végre Bosznia-Hercegovinában. Ezeket nem „külföldiek” hajtották végre, hanem bosnyákok, akiknek felmenői szintén az országból származnak. Ők ott, helyben radikalizálódtak. Bár a boszniai merényletek nem olyan "látványosak", mint a párizsi terrorakció volt, az ország egyre jobban ki van téve az iszlám fundamentalisták erőszakának.

Néhány nappal a párizsi terrortámadásokat követően Európa is felkapta a fejét arra a hírre, hogy egy iszlám szélsőséges Bosznia fővárosában, Szarajevóban két katonával végzett, három civilt megsebesített, majd elbarikádozta magát otthonában, és öngyilkos lett. A férfi, bizonyos Enes Omeragic, a vahabita mozgalom tagja volt. A vizsgálat szerint a férfi Szarajevó Rajlovac nevű városrészében lőtte le a két katonát, majd egy buszra tüzelt, megsebesítette a sofőrt és három utast. A vizsgálat során a férfi otthonában az Iszlám Államhoz köthető dokumentumokat, objektumokat találtak.

Boszniában már a párizsi merényletek után emelték a legmagasabbra a terrorkészültség szintjét. Denis Zvizdic, Bosznia-Hercegovina miniszterelnöke kijelentette, nem engedik meg azt, hogy bárki is veszélyeztesse az ország biztonságát. Omeragic merénylete valójában azért keltett visszhangot a kontinensen, mert a párizsi terrorakciót követően Spanyolországtól Oroszországig mindenki jobban érdeklődött a terrorizmussal kapcsolatos hírek iránt. Ha azonban a francia fővárosnak nem kellett volna átélnie a horrort november 13-án, akkor talán a szarajevói merényletre sem figyelt volna fel Európa.

Boszniában már több kisebb-nagyobb merényletet hajtottak végre iszlamisták az eltelt néhány évben. 2010 júniusában egy vahabita férfi, Haris Causevic robbanószerkezetet helyezett el a bugojnói rendőrőrsnél. A merényletben egy katona meghalt, többen megsérültek. A férfit 45 éves börtönbüntetéssel sújtották. 2011 októberében Mevludin Jasarevic tartotta sakkban a boszniai fővárost. A férfi kalasnyikov gépfegyverével lövöldözni kezdett az Egyesült Államok szarajevói nagykövetségének épülete előtt. Fél órán át próbáltak vadászni a férfira, aki megsebesített egy boszniai rendőrt. Végül elfogták az iszlám szélsőségest, s 15 éves börtönbüntetéssel sújtották.

Máshol is lecsaptak már

Bosznián kívül is lecsaptak már balkáni terroristák az eltelt bő egy évtized alatt. Ezen akciók közé tartozik a 2002 októberében, az Egyesült Államok bécsi külképviselete elleni, a 2007 májusi Fort Dix-i merénylet, a 2009-es New York-i metró merényletkísérlet, a 2012 januárjában, Tampában végrehajtott robbantásos akció. Balkáni terroristák gyilkoltak meg 2012 februárjában két amerikai katonát a frankfurti repülőtéren. 2014 márciusában első ízben fordult elő, hogy egy fiatal koszovói férfi hajtson végre öngyilkos merényletet Irakban. Ebben a bagdadi terrorakcióban öt személy vesztette életét.

2014-ben a boszniai hatóságok széleskörű razziát tartottak az iszlamisták ellen, melynek során 11 személyt tartóztattak le. Mindannyiukat terrorista tevékenységgel vádolták. Egyikük, Hussein Bilal Bosnic a szélsőséges boszniai iszlamisták egyik ismert figurája volt. Egy boszniai bíróság az iszlám radikalizmus népszerűsítése, illetve az Iszlám Állam számára fegyveresek toborzása miatt emelt vádat vele szemben. Bosnicot hét évig tartó börtönnel sújtották. 2015 áprilisában egy fegyveres Zvornikban rátámadott a helyi rendőrőrsre, miközben azt kiabálta, „Allahu akbar”. Egy rendfenntartót megölt, két másikat megsebesített. A férfit később agyonlőtték.

Múlt héten, tehát néhány nappal a szarajevói terrorakció után, robbanószerkezetet dobtak egy rendőrségi melléképületre a közép-bosznia-hercegovinai Zavidoviciben, senki nem sérült meg, a rendőrség szerint viszont a támadásnak terrorizmusra utaló jelei is vannak.

Növekvő veszély

Az iszlám veszélyre egyre több politikus (különösen szerbek) hívja fel a figyelmet. Sredoje Novic polgári ügyekért felelős miniszter az év elején a terrorizmus puskaporos hordójának nevezte az országot egy lapinterjúban. A politikus - aki sok éven át az egykori Jugoszlávia titkosszolgálatának magas rangú tisztségviselője volt - hozzátette: még a politika szereplői között is akadnak olyanok, akik támogatják a terrorizmust. Állítása szerint a boszniai hírszerzésnek már öt évvel ezelőtt voltak információi arra vonatkozóan, hogy szélsőségesek be akarnak szivárogni a politikába és a hatalmi szervekbe, de a hatóságok semmit nem tettek ennek megakadályozására. A boszniai Tájékoztatási és Biztonsági Hivatal igazgatója szintén az év elején arra figyelmeztetett, hogy az országban körülbelül 3 ezer potenciális terrorista tartózkodik.

Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke a napokban úgy vélte, országszerte mintegy 3400 „alvó sejt”, kisebb passzív terrorcsoport lehet az országban, s ezek arra várnak, hogy terrorakciót hajthassanak végre. Dodik azt állította, a lakosság arányát tekintve Bosznia-Hercegovinából és Koszovóból mentek el a legtöbben a szíriai harctérre, hogy a szélsőséges eszmékért harcoljanak. A boszniai szerb vezető ezen kijelentését aligha vitathatják a bosnyák politikusok. Becslések szerint 300-340 közöttire tehető azon iraki és szíriai harcosok száma, akik Bosznia területéről érkeztek. Ez azt jelenti, hogy egymillió boszniai állampolgárra 92 IS-harcos jut, ami kétszerese a belga aránynak (46 harcos).

Dragan Lukac, a boszniai Szerb Köztársaság belügyminisztere elmondta, hogy a belügyi szervek adatai szerint néhány száz boszniai állampolgár harcol Szíriában, 40-50 pedig már visszatért a harctérről, és "a szélsőséges ideológiákat is magával hozta". Azt is kiemelte, hogy többen meghaltak a harcokban. 2015 áprilisában az IS egy húszperces videót tett közzé az interneten, amelyben kifejezetten a boszniai fiatalokat ösztökélték a „szent háborúra”.

Iszlám fészek

Hogy vált Bosznia az iszlám szélsőségesek fészkévé? Bosznia-Hercegovinában az iszlám radikalizmus gyökerei a második világháború időszakára nyúlnak vissza. Bosznia területe a nácik által létrehozott Független Horvát Állam (NDH) fennhatósága alá került. Ekkor jött létre a Mladi Muslimani, azaz Ifjú Muzulmánok csoportja, amely a Muzulmán Testvériség boszniai társszerve volt. Az Ifjú Muzulmánok – amint egyik alapítója, Alija Izetbegovic későbbi boszniai elnök is hirdette – nagy „Iszlamisztánt” akartak létrehozni a Balkántól Észak-Afrikán át a Közel-Keletig.

Tagjai egytől egyig radikálisok voltak, olyanok, akik szent háborút akartak indítani minden nem muzulmán ellen. Ehhez azonban szövetségesekre volt szükségük, így a csoport a nácik támogatása mellett döntött a partizánokkal szemben. A második világháború után három évre le is tartóztatták Izetbegovicot. Jugoszlávia szétesésekor, a boszniai háború idején a szélsőséges iszlamisták egy új generációja kezdte bontogatni szárnyait. Ez az afgán és más dzsihadi zsoldosok által befolyásolt csoport jóval veszélyesebb és szélsőségesebb volt a Boszniában elnökké választott Izetbegovicékénál. A Katibat al-Mujahireent boszniai, csecsen, és más országokból érkezett dzsihadista veteránok alkották, több tagja a boszniai hadsereg oldalán harcolt a szerbekkel szemben.

Boszniában harcolt például Hálid Sejk Mohamed, a 2001. szeptember 11-iki terrortámadások agytrösztje, aki szolgálataiért 1995-ben a boszniai állampolgárságot is megkapta. Ketten azon öt terrorista közül, akik az amerikai védelmi minisztérium, a Pentagon épületébe irányítottak egy utasszállító gépet a Virginia állambeli Arlingtonban , szintén harcoltak a boszniai háborúban. Oszama bin Laden szintén rendelkezett boszniai úti okmánnyal, amit még 1993-ban kapott meg. A háborút követően sok mudzsahed telepedett le az országban, függetlenül attól, hogy a Daytoni Egyezmény értelmében elvileg ki kellett volna utasítani őket.

A szélsőségesek több, a világ zajától távol fekvő boszniai településen alakították ki saját minitársadalmukat, ahol bevezették a saríát, s tagokat gyűjtöttek „szent háborújukhoz”. Janez Kovac író szerint ezekről a helyi enklávéról a rendőrség is pontosan tudott, de nem tett semmit ellenük. Ilyen iszlám falu volt Bocinja Donja, ahol mintegy 600-an éltek, illetve Gornja Maoca, e településen telepedett le Bosznia legfőbb vahabita vezetője, Nusret Imamovic. De itt élte mindennapjait az a Mevlid Jasarevic is, aki 2011 októberében az Egyesült Államok szarajevói nagykövetségénél lövöldözött.