Előfizetés

A DK bízik benne, hogy nem állítják fel Hóman Bálint szobrát

A Demokratikus Koalíció a székesfehérváriak, a civilek, és a saját sikerének is tekinti, hogy a város minden támogatást megvont a Hóman-szobortól - közölte az MTI-vel pénteken a párt helyi szervezetének elnöke. Földi Judit hozzátette, bíznak benne, hogy a december 18-i közgyűlésen hivatalosan is visszavonják a Hóman Bálintot ábrázoló szobor felállításának tervét.

A politikus azt írta: Cser-Palkovics András székesfehérvári fideszes polgármester belátta, hogy se nem túl nemzeti, se nem túl keresztény, és semmilyen szempontból sem elfogadható, ha egy olyan nyíltan antiszemita politikusnak állítanak szobrot, aki közvetett bűnrészese sokszázezer magyar polgár meggyilkolásának. Hóman Bálint volt az a politikus, aki az egyik kezdeményezője és élharcosa volt a zsidótörvényeknek, és aki az utolsó pillanatig, a nyilas parlamentben is kitartott zsidóellenessége mellett - emelte ki Földi Judit.

Cser-Palkovics András polgármester pénteken tett sajtónyilatkozatában azt hangsúlyozta, hogy a székesfehérvári önkormányzat "az ország és a város érdekeit szem előtt tartva" arra kéri a Hóman Bálint Alapítványt, hogy gondolja át a szobor felállítását.

A fideszes városvezető a városházán újságírók előtt közölte: a szobrot egy civil szervezet kezdeményezte és készíttette, így annak sorsáról is annak van joga szabadon dönteni. "Ha a Hóman Bálint Alapítvány úgy dönt, mégis felállítja a tervezett alkotást - amihez egy demokráciában joga van -, akkor Székesfehérvár önkormányzata nevében arra kérjük, hogy a közpénzt, amit a magyar államtól és az önkormányzattól kapott - anyagi lehetőségei szerinti módon és időben - fizesse vissza a civil szervezet, ezzel mentesítse a várost és az országot a méltatlan támadásoktól" - fogalmazott.

Új módon védené határait az EU

 A Financial Times pénteki értesülése szerint az Európai Bizottság a jelenlegi Frontex rendszer helyett egy olyan állandó határőrizeti szerv létrehozására készül javaslatot tenni, amelynek jogában állna átvenni az Európai Unió külső határainak őrizetét, akkor is, ha valamely tagállam kormánya ezt ellenzi.

A londoni gazdasági napilap szerint ez lenne a nemzetállami szuverenitási hatáskörök legjelentősebb átcsoportosítása az euró születése óta.

A lap az általa látott dokumentumokra, illetve EU-illetékesektől származó értesülésekre hivatkozva azt írta, hogy a bizottság már a jövő héten előterjeszti javaslatát, amelynek alapján a Frontex külső határellenőrzési szervezetet egy új, parti őrséggel kiegészített állandó határőrizeti erő váltaná fel.

A Financial Times szerint ennek az egységnek a bevetésében az Európai Bizottságé lenne az utolsó szó. Várhatóan ez lesz az új szabályozás legvitatottabb eleme, ugyanis a brüsszeli bizottság jogköre lenne a határőrizeti egység telepítése egy adott határszakaszra, az új határrendészeti alakulat és parti őrség igazgatási testületének ajánlása alapján. Ez a schengeni térség nem EU-tag országaira, például Norvégiára is vonatkozna.

A tagországokkal konzultálnának ugyan, de a tagállami kormányoknak nem lenne joguk egyoldalúan vétót emelni egy-egy telepítési döntés ellen - áll a Financial Times pénteki írásában.

Dimitrisz Avramopulosz, az Európai Bizottság migrációügyi biztosa a lapnak kijelentette: a menekültválság megmutatta az EU jelenlegi határrendészeti rendszere, vagyis a Frontex korlátait. Avramopulosz szerint az új határőrizeti egység és parti őrség Schengen megvédését és erősítését szolgálná.

Összeverekedtek a kormánypárti képviselők - Videó!

Verekedés tört ki kormánypárti képviselők között az ukrán parlamentben Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnöknek a kormány egyéves munkájáról szóló pénteki beszámolója közben.

A dulakodás a két legnagyobb kormánypárti frakció, az államfő mögött álló Petro Porosenko Blokkja és a miniszterelnök vezette Népi Front tagjai között robbant ki, miután az elnök pártjának egy képviselője - aki aláírásokat gyűjt a kormány elleni bizalmatlansági indítvány napirendre tűzéséhez - karon fogva megpróbálta "lekísérni" Jacenyukot a szónoki emelvényről.

Jacenyuk kijelentette, hogy kész lemondani a kormányfői tisztségről, ha a parlament így dönt. "Magamra vettem a felelősséget a legnépszerűtlenebb döntésekért, amit országunkban senki nem tett meg az elmúlt húsz évben" - szögezte le. Szavai szerint amikor elvállalta a tisztséget, tisztában volt azzal, hogy népszerűsége hanyatlani fog.

A miniszterelnök a várakozásokkal ellentétben nem a hivatalos éves kormányfői beszámolót tartotta meg, hanem a minden héten szokásos, úgynevezett kormányóra keretében beszélt a kabinet munkájáról, és válaszolt a képviselők kérdéseire. Jurij Lucenko, Petro Porosenko Blokkjának frakcióvezetője ezt azzal magyarázta, hogy a kormány első évéről szóló beszámolót írásban 15 nappal korábban kellett volna eljuttatni a képviselőkhöz, ezt azonban a kabinet nem tette meg.

Jacenyuk beszámolójában kijelentette, hogy az elmúlt egy évben komoly eredményeket ért el a kormányzat a parlament támogatása mellett, viszont még bőven akad tennivaló. Kiemelte, hogy az államadósságot 73 milliárd dollárról 66 milliárd dollárra sikerült csökkenteni. "Megtanultunk úgy hitelt felvenni, hogy közben csökkentsük az államadósságot" - jegyezte meg. Emlékeztetett arra, hogy ebből 35 milliárd dollárt a hivatalából eltávolított Viktor Janukovics volt elnök négy éve alatt vett fel az ország.

A miniszterelnök szavai szerint az ország devizatartaléka egy év alatt 6 milliárdról 13 milliárd dollárra növekedett. "A kincstár számláin jelenleg 95 milliárd hrivnya van, ami lehetővé teszi, hogy a béreket, nyugdíjakat, minden szociális ellátást időben kifizessünk, finanszírozzuk az ukrán fegyveres erőket, és stabilan tartsuk a gazdaságot" - hangsúlyozta. Közölte, hogy idén az országban 15 millióan kaptak állami támogatást a rezsiköltségek kifizetéséhez. Ugyanakkor elismerte, hogy az infláció mértékét - amely szavai szerint jelenleg 42 százalékos - nem sikerült olyan mértékben mérsékelnie a kormányzatnak, amennyire tervezte.

A kormányfő kiemelte még, hogy az európai uniós országok reverz, azaz visszafordított gázszállításának köszönhetően megszűnt Ukrajna teljes energiafüggősége Oroszországtól, továbbá Kijev teljesítette az uniós vízummentesség minden követelményét. Bejelentette, hogy a kormány pénteken benyújtotta a parlamentnek a jövő évi költségvetés és az adótörvények módosítására készített előterjesztéseket.

A miniszterelnöki beszámoló alatt különböző parlamenten kívüli politikai erők, köztük a jobboldali Szabadság (Szvoboda) párt a törvényhozás épülete előtt tüntetett, Jacenyuk leváltását követelve.

Egy éve szavazta meg a parlament a kormányprogramot, és eddig bizalmatlansági indítványt nem lehetett benyújtani a kabinettel szemben, most viszont lejárt a kormány "védettségének" ideje.

Elemzők a miniszterelnök esetleges menesztésével kapcsolatban az ukrán sajtóban emlékeztettek arra, hogy Joe Biden amerikai alelnök a hét eleji kijevi látogatásakor az államfőt, a kormányt és a parlamentet is együttműködésre szólította fel.