Éles szópárbaj alakult ki az európai pénzügyi alapokkal kapcsolatos csalás elleni és korrupcióellenes intézkedésekről szóló tegnapi szemináriumon Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség miniszterhelyettese és Walter Deffaa, az Európiai Bizottság Regionális és Várospolitikai Főigazgatóságának főigazgatója között. Csepreghy felszólalásában ugyanis azzal rágalmazta meg az Európai Bizottságot, hogy egy aktív politikust, "bukott miniszterelnököt" - jelesül Gyurcsány Ferencet - helyzetbe hoz, ami ellentmond a józan ész szabályainak, és elfogadhatatlan. A miniszterhelyettes ismételten felrótta Brüsszelnek, hogy az ellenzéki Demokrata Koalíció támogatója az a Gyurcsány Ferenc tulajdonában lévő Altus Zrt., amely már két, az Európai Bizottság által kiírt pályázatot is elnyert, legújabban pedig már Lengyelországban is vizsgálódik az Altus Zrt. Az Orbán-kormány éppen ezért felszólította Brüsszelt, hogy ezt a megítélése szerint tarthatatlan helyzetet számolja fel.
A magyar miniszterhelyettes vádjait felszólalásában a leghatározottabban visszautasította Walter Deffaa, aki elmondta: a kohéziós politika végrehajtásának ellenőrzésére írtak ki pályázatot. Ezen a legjobb ajánlatával egy 11 tagú konzorcium nyert, melynek tagja az Altus Zrt. is. Vagyis nem egyedül vizsgálódik a Gyurcsány Ferenc érdekeltségébe tartozó cég. Brüsszelt soha sem befolyásolja, hogy egy aktív politikus cége szerepet vállal valamilyen uniós projektben - mondta az uniós főtisztviselő. Hibáztak volna, ha nem így tesznek - tette hozzá. Kizáró ok csak az lehetett volna, ha az Altus Zrt. vétett volna az adó- vagy társadalombiztosítási szabályok ellen.
Az Európai Bizottság kérte a magyar kormányt, hogy mutassák be, az Altus Zrt. illegális pártfinanszírozást végez vagy egyéb szabálytalanságot követett el. Erre azonban Brüsszel nem kapott választ - mondta a főigazgató.
Csepreghy Nándor egyébként előadásában utalt azokra a jogszabályokra, amelyeket a korrupció és a csalás visszaszorítása érdekében tett a magyar kormány 2010 óta, példaként megemlítette, hogy a magyar alaptörvény egyebek mellett úgy rendelkezik, hogy offshore hátterű cég költségvetési támogatást, így uniós forrást sem kaphat. Átalakították a fejlesztéspolitikai intézményrendszert, az új közbeszerzési törvény pedig átláthatóbb pályázati rendszert hozott létre, és szélesre tárta az eljárások kapuit a hazai kis- és középvállalkozások előtt - közölte miniszterhelyettes.
Azonban arról megfeledkezett Csepreghy Nándor, hogy például az egyik kedvencük Andrew Vajna filmügyi kormánybiztos, játékkaszinó koncesszió-birtokos és még vitatható módon kereskedelmi televíziós csatornatulajdonos bevételeinek sok milliárd forintos nyereségét egy off-shore cégbe utalja át. A fejlesztéspolitikai intézményrendszer, pedig nem spontán, hanem csak Brüsszel korrekciós ajánlása nyomán alakult ki. Az pedig súlyos csúsztatás, hogy az új közbeszerzési törvény átláthatóbb lett, hiszen már módosították is, úgy hogy az állami főtisztviselők rokonait nem zárják ki a közbeszerzési pályázatokból.
A magyar kormányra az a jellemző, hogy az elszámolható költségeket nagyvonalúan állapítják meg, az ellenőrzés szabályait és gyakorlatát viszont lazítják - mondta előadásában Martin József Péter. A Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója ennek kapcsán figyelmeztetett: komoly kockázatot jelent, hogy a kormány minél gyorsabban szeretné kihelyezni az európai uniós forrásokat. Felidézte, hogy a szervezet közelmúltban nyilvánosságra hozott jelentése szerint a forrásbőség növeli a korrupció kockázatát, illetve a korrupciót is. Az uniós projektek költségeit a források minél nagyobb mértékű felhasználása érdekében szándékosan felültervezik - tette hozzá.
