Az ombudsman nem vizsgálja a röszkei tömegoszlatást

Publikálás dátuma
2015.12.12. 06:15
Röszke 2015 Fotók: Christopher Furlong/Getty Images
Miközben Lázár János és Szijjártó Péter is Magyarországgal szembeni bosszúnak értékeli a Brüsszel által indított kötelezettségszegési eljárást, addig Székely László, az alapvető jogok biztosa úgy döntött: nem vizsgálja ki a szeptemberi Horgos–röszkei határátkelőnél végrehajtott tömegoszlatás körülményeit.

Így azt sem, hogy miért nem volt azonosító szám a TEK-eseken, elhangzottak-e az oszlatás előtt a kötelező figyelmeztetések, és összességében jogszerű volt-e a személyi sérülésekkel járó intézkedés. A Magyar Helsinki Bizottság sajnálattal és értetlenséggel fogadta a döntést, a civil jogvédők szerint az ombudsman indokai jogilag megalapozatlanok.

Ismert, szeptember 16-án a Terrorelhárító Központ csapaterőben, könnygázt, gumibotot és taktikai botot használva oszlatta fel, szorította ki Magyarország területéről a határzárnak a rendőrség által tisztázatlan körülmények között feladott átjáróján keresztül belépő külföldiek népes csoportját. A rendőrség fellépése nyomán több civil megsérült.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter szokásos, csütörtöki tájékoztatóján azt mondta: azért indított „méltánytalan, unfair” eljárást az Európai Bizottság a magyar menekültügyi szabályozás miatt, mert Magyarország megtámadta a kötelező kvótákról szóló uniós döntést az Európai Bíróságon. Szijjártó Péter külügyminiszter pedig évi meghallgatásán az Országgyűlés európai ügyek bizottságának pénteki ülésén kiemelte: a kvótarendszer elfogadhatatlan, végrehajthatatlan és az európai szabályokat súlyosan sértő megoldás, hiszen a dublini szabályok módosítását jelenti, amihez a tagállamok döntése kellett volna. Valós megoldás helyett sokáig foglalkoztak ezzel a lépéssel - közölte.

A liberálisok tönkretették Európát, de Magyarország már szakított a dogmákkal és így az európai változás kovásza lehet - ezt már Gyürk András nyilatkozta a kormányparti Magyar Időknek. A Fidesz európai parlamenti delegációvezetője szerint Brüsszel baloldali, liberális vezetői azt gondolták korábban, hogy a multikulturalizmus jó és helyes cél. Gyakorlati okuk is volt arra, hogy - ahogy Gyürk fogalmazott - betelpítsék a bevándorlókat: szavazatokat nyertek. A háborúk elől menekülő embereknek "valójában a szülőföldjük az, amihez joguk van" - mondta a politikus. Arról is beszélt, hogy szerinte nem szabad 400 ezer szírt Európába telepíteni, a kvótarendszer pedig ésszerűtlen, mert meghívást jelent a további bevándorlóknak.

Ostrom alatt állnak az európai alapértékek, a kereszténység és a nemzeti gondolat - legalábbis Kövér László szerint. Az Országgyűlés elnöke erről pénteken a felvidéki Csallóközben beszélt, a felújított Fehér Kereszt helyi szakrális emlékmű ünnepélyes felavatásán.

A szocialista pártelnök-frakcióvezető, Tóbiás József azt kérdezte Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert, "hány menekült vette el a magyarok munkáját?" A Válasz: "azidén eddig országosan mindössze 101 fő menekültként elismert személy foglalkoztatásának megkezdését, valamint 66 fő menekültként elismert személy munkaviszonyának megszüntetését jelentették be a munkáltatók a munkaügyi kirendeltségeken."

Menekült nincs, válsághelyzet van
Magyarországon most is tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet van érvényben, miközben a déli határzár létesítése óta ennek nincs oka – írja a HVG.hu. A portál a Rogán Antal felügyelte Kormányzati Tájékoztatási Központhoz fordult, ahonnan azt a választ kapták, hogy „a válsághelyzet azért szükséges, mert szeptember 15. és október 14. között a magyar határt – Szerbia és Horvátország felől – összesen 177 182 fő lépte át”, noha most december van. A védelmet azért kell fenntartani, mert „határainktól délre naponta tízezrek áramlanak az Európai Unió országaiba” – közölték. Korábban a Népszava is feltette a kérdését Lázár Jánosnak miszerint: ha a kerítés "áldásos" hatásaként hozzánk már nem jönnek menekülők, illetve miután a "határzár" kiválóan működik, miért van szükség a "válsághelyzet" fenntartására, némi zavar mutatkozott az amúgy mindig flottul válaszoló miniszter arcán. A válasz pedig körülbelül annyi volt, hogy azért kell fenntartani a válsághelyzetet, mert migránshullám lepte el Európát, kerítés pedig azért kell, hogy megvédjük az országot. A kérdésben felvetett ellentmondást nem sikerült feloldani.

Szerző

Parkolóbotrány, vagy "politikai hullámverés"?

Publikálás dátuma
2015.12.12. 06:12

Közérdekű adatigénylés címén szerette volna megkapni egy szegedi jogász azt a "VIP-listát", amelyen azok neve szerepel, akik a városban ingyen parkolóbérletet kaptak - a férfi szerint a listán olyan személyek is vannak, akiknek nem jártak volna a kedvezmények. Az ügyben a Nemzeti Nyomozó Iroda is vizsgálódik, a városvezetés szerint mesterségesen gerjesztett politikai hullámverés zajlik, a listát nyilvánosságra hozták.

Sikertelenül próbált bejutni a szegedi városházára tegnap Szabó Bálint, az adósságkezeléssel foglalkozó Likvid Kontroll Kft. ügyvezetője, amikor közérdekű adatigénylés keretében szeretett volna hozzájutni ahhoz a "VIP-listához", amelyen azok a személyek szerepelnek, akik 2008 és 2012 között Szegeden ingyenesen kaptak parkolóbérletet. Az ügyet egyébként a kormányközeli Magyar Idők szellőztette meg, Szabó pedig egy meg nem nevezett, a mostani önkormányzati ciklusban képviselői mandátumot szerzett személytől kapta információit, mely szerint a listán olyan személyek is szerepelnek, akik az említett időszakban semmilyen tisztséget nem töltöttek be, így nem is járt volna nekik az ingyenes parkolás.

Mint kiderült, Szabó egész egyszerűen azért nem ért célt pénteken, mert ezen a napon nincs ügyfélfogadás - bár nyilván úgy gondolta, ilyen halaszthatatlan ügyben az ajtót bármikor bárkire rárúghatja. Ezután a városháza előtt tartott sajtótájékoztatót, ahol elmondta: úgy tudja, 316 név szerepel a listán, amit Botka László MSZP-s polgármester és az ugyancsak szocialista színekben politizáló Solymos László hagyták jóvá. A kivételezettek miatt pedig 4 év alatt mintegy 95 millió forintos bevételkiesést okozhattak.

Az ügyben a Nemzeti Nyomozó Iroda büntetőeljárást folytat. Bár hűtlen kezeléssel a helyi parkolási cég két alkalmazottját gyanúsítják, azt is vizsgálják, hogy ők milyen utasításra cselekedtek, mert felmerülhet a "befolyással való üzérkedés" gyanúja is. "A gyanú árnyéka vetül a városházára, azonnal nyilvánossá kell tenni minden listát, és elárulni, ki milyen jogcímen kapott 2013 előtt ingyenes parkolóbérletet" - követelte a szegedi Fidesz elnök-frakcióvezetője, Nógrádi Tibor a szegedma.hu tudósítása szerint.

A városvezetés közleményben jelezte: a Magyar Idők cikke nyomán "számtalan igaztalan politikai nyilatkozat és rágalmazás jelent meg a sajtóban a Szeged városi parkoló bérletekkel kapcsolatban", holott Szegeden két évtizede gyakorlat - a jelenleg is hatályos közgyűlési rendelettel egyezően -, hogy kedvezményes parkolási bérlettel segítik a városért dolgozó országgyűlési és önkormányzati képviselők, valamint egyes állami szervek munkáját.

"A rendeletben a jogosultak köre és létszáma szigorúan szabályozott, ami szűkebb, mint más városokban. Az elmúlt években jóval több fideszes önkormányzati és országgyűlési képviselő kapott bérletet, mint szocialista" - írták, hozzátéve: a polgármester és a városvezetés egyetlen tagjával szemben sem indult rendőrségi eljárás.

Az önkormányzat, a "mesterségesen gerjesztett politikai hullámverést elkerülendő", pénteken weblapján közzé is tette a 2008-2012 közötti kedvezményezettek listáját, amelyen rendőrök, díszpolgárok, közgyűlési tagok, a polgármesteri hivatali tisztviselői, országgyűlési képviselők (mintegy 70 név) szerepelnek, párthovatartozástól teljesen függetlenül.

Szerző

Milliókat kap Zuschlag az államtól

Publikálás dátuma
2015.12.12. 06:11
Zuschlag a tárgyalásán 2011-ben Népszava fotó
Zuschlag János is azok között a rabok között volt, akiknek összesen negyedmilliárdos kártérítést ítélt meg az Emberi Jogok Európai Bírósága - tudta meg az Index. A strasbourgi bíróság a napokban közzétett döntésében 43 magyar rabnak ítélt meg összesen 231 millió forintos kártérítést a rossz magyar börtönviszonyok miatt, amelyekkel kapcsolatban már több ezer eljárás van folyamatban Magyarország ellen.

Zushclag 1998 és 2004 között volt az MSZP parlamenti képviselője. 2011-ben azért ítélték letöltendő szabadságvesztésre, mert 2003-ban a társaival különböző fiatal baloldali szervezeteknek pályázatokon juttatott 72 millió forint közpénzt ellenőrizhetetlen módon költötték el. Zuschlag körül akkor is nyomoztak, amikor kiderült, hogy Vas megyében fiktív adatokat tartalmazó jegyzőkönyvekkel hozott létre fiktív alapszervezeteket.A politikust hat év börtönre ítélték, ebbe előzetes letartóztatásban töltött idejét is beleszámították, ezért 2013-ban szabadulhatott. Az Index szerint Zuschlagnak 18 500 eurót, vagyis mintegy ötmillió forintos kártérítés ítélt meg a strasbourgi bíróság a rossz börtönkörülmények miatt.

Szerző