A párizsi klímacsúcs történelmi fordulópont lehet

Publikálás dátuma
2015.12.12. 13:46
Fotó: Gettyimages
Amennyiben a klímamegállapodás tervezetét a delegációk elfogadják, az ENSZ 21. klímaértekezlete "történelmi fordulópont" lehet - hangsúlyozta Laurent Fabius francia külügyminiszter. A konferencia elnöke szerint ambiciózus és kiegyenlített a klímamegállapodás végleges tervezete.

Az ENSZ 21. klímakonferenciája a Párizs környéki Le Bourget városban az eredeti tervek szerint péntek este ért volna véget, de lezárását - és ezzel az átfogó klímavédelmi megállapodás elfogadását - előrelépés hiányában szombatra halasztották. A 195 résztvevő ország plenáris ülése elé délben terjesztett - de egyelőre nem nyilvános - végleges változat elfogadásáról délután döntenek a delegációk.

Az eredetileg 15.45-re tervezett plenáris ülést 17.30-ra halasztotta el a francia elnökség. Amennyiben a klímamegállapodás tervezetét a delegációk elfogadják, az ENSZ 21. klímaértekezlete "történelmi fordulópont" lehet - hangsúlyozta Laurent Fabius, aki mellett Francois Hollande francia államfő és Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár foglalt helyet a tribünön. A klímamegállapodás végleges tervezete a francia külügyminiszter szerint megerősíti azt a központi célkitűzést, hogy a Föld légkörének felmelegedését a 195 ország 2 Celsius-fok alatt tartja az iparosodás előtti mértékhez képest, és folytatja az erőfeszítéseket arra is, hogy a felmelegedés csak 1,5 fokos legyen.

Az 1,5 fok megemlítése a megállapodásban a tengerszint emelkedésével létükben fenyegetett szigetállamok kérése volt, amelyet több mint száz ország, köztük az Európai Unió tagállamai és legvégül az Egyesült Államok is támogattak, de a legjelentősebb fosszilis energiatermelők, Szaúd-Arábia, Venezuela, India és Oroszország péntek este még nem akartak támogatni.

A házigazda francia diplomácia vezetője szerint a szöveg "differenciált (az országok felelősségében), igazságos, tartós, dinamikus, kiegyenlített, és jogilag kötelező érvényű" megállapodást javasol. Az évi 100 milliárd dolláros támogatás, amelyre az északi fejlett országok tettek javaslatot a déli, fejlődő országok technológiai átállásának finanszírozására 2020-ig "egy lépcsőfok", és amennyiben érvénybe lép a kiotói egyezményt felváltó párizsi megállapodás, "az új számszerűsített célt legkésőbb 2025-ig meg kell határozni" - mondta Laurent Fabius.

"Ez a megállapodás az egész világ és minden ország számára elengedhetetlen. Segíteni fogja a szigetországokat abban, hogy védekezni tudjanak a partjaikat fenyegető tengerszint-emelkedés ellen, pénzügyi segítséget biztosít Afrikának, támogatja Latin-Amerikát az erdeik megőrzésében, és az olajtermelőknek is segít energiatermelésük diverzifikálásában" - hívta fel a figyelmet a francia külügyminiszter. "Ez a megállapodás olyan nagy ügyeket fog szolgálni, mint az élelmezésbiztonság, a szegénység elleni közdelem, az alapjogok és végül a béke" - tette hozzá.

"Majdnem az út végére értünk, és valószínűleg egy másik elejére" - mondta a végig remegő hangon beszélő és sokszor elérzékenyülő Laurent Fabius, és külön köszönetet mondott elődjének Manuel Pulgar-Vidal perui környezetvédelmi miniszternek, a 2014-es limai klímakonferencia elnökének, akit ovációval ünnepeltek a plenáris ülés résztvevői. A delegációk állva tapsolták meg Laurent Fabiust is, miután bemutatta a klímamegállapodás végleges tervezetét. A francia külügyminiszter, aki a november 30-án kezdődött klímaértekezlet utolsó három éjszakáján folyamatosan közvetített a munkacsoportokba tömörült országok között, állva, szívére tett kézzel és könnyes szemekkel fogadta a tagállamok elismerését.

Francois Hollande francia államfő arra kérte a 195 országot, hogy tegye meg "a végső lépést" az "első egyetemes klímamegállapodás" elfogadásával, amely "hatalmas tett az emberiség" számára. Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár is arra kérte a résztvevőket, hogy a megállapodás elfogadásával "fejezzék be a munkát".

A végleges tervezetet más környezetvédő szervezetekhez hasonlóan a Greenpeace is "fordulatnak" minősítette.  "A kerekek lassan őrölnek, de Párizsban őröltek. A szöveg egyértelműen a történelem szemétdombjára helyezte a fosszilis energiákra épülő ipart" - mondta Kumi Naidoo, a Greenpeace International vezetője. Párizs több pontján délután több ezer környezetvédő látványos és jelképes akciókba kezdett a globális klímavédelmi egyezmény megszületésének megünneplésére.

Szerző

A németek aggódnak a menekültek miatt

Publikálás dátuma
2015.12.12. 12:51
Fotó: Gettyimages
Németországban a lakosság többsége szerint félő, hogy a menekülthullám miatt növekedik a terrorveszély és emelkedik a bűncselekmények száma, és csaknem kétharmados annak - az Angela Merkel kancellár által elutasított gondolatnak - a támogatottsága, hogy ki kell jelölni egy létszámplafont, vagyis előre rögzíteni kell, hogy legföljebb mennyi menekültet fogad be évente Németország - mutatta ki egy felmérés, amelyet a Der Spiegel című hírmagazin ismertetett szombati számában.

A felső határ bevezetését a lakosság 65 százaléka támogatja. A bűncselekmények megszaporodásától félő németek aránya 51 százalék, a terrorveszély növekedésétől tartók aránya 54 százalék. A német hadsereg (Bundeswehr) szíriai küldetése még több német, a lakosság 64 százaléka szerint növelheti a terrortámadások veszélyét, a menekülthullám pedig a többség szerint nem csak veszélyt jelent; a TNS közvélemény-kutató intézet reprezentatív felmérésében megkérdezettek 56 százaléka úgy véli, hogy Németország gazdaságilag profitálhat a menekültek beáramlásából.

A menekültek nagy száma a túlnyomó többség, 84 százalék szerint tartósan megváltoztatja Németországot. A sajtó tevékenységével a többség elégedetlen; a lakosság 59 százaléka szerint a sajtó nem tudósít kiegyensúlyozottan a menekültválságról, és a fiatalok körében - a 18-29 éves korosztályban - 68 százalék vélekedik így a Der Spiegel megbízásából készült felmérés szerint. Egy másik új kutatás alapján a németeket továbbra is megosztja a menekültválság ügye, de Angela Merkel támogatottsága némileg javult, és stabilizálta támogatottságát a kancellár pártja, a jobbközép CDU és a bajor testvérpárt, a CSU szövetsége.

A ZDF országos közszolgálati televízió Politbarometer nevű felméréssorozatának pénteken ismertetett aktuális eredményei szerint a lakosság 51 százaléka nem gondolja, hogy az ország megbirkózik a menekültek nagy számával. A bizakodók aránya 46 százalék. Két héttel ezelőtt ez az arány 52:46 volt. A felmérésben a megkérdezettek egy mínusz 5-től plusz 5-ig terjedő skálán értékelhetnek politikusokat. Angela Merkel 1,7 pontot kapott, szemben a két héttel ezelőtti 1,6 ponttal. A kancellár így továbbra is a 4. helyen áll a Politbarometer tízes listáján Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter, Frank-Walter Steinmeier külügyminiszter és Wolfgang Bosbach CDU-s parlamenti (Bundestag-) képviselő után. A sereghajtó Horst Seehofer bajor kormányfő, a CSU elnöke 0,4 ponttal.

A lakosság relatív többsége, 49 százaléka szerint Angela Merkel a menekültválságban rosszul teljesít, míg 47 százalék pozitívnak értékeli munkáját. A CDU/CSU támogatói körében 61 százalék pozitívan értékeli a kancellár menekültügyi tevékenységét, az ellenzéki Zöldeknél pedig csaknem háromnegyedes, 74 százalékos a kancellárnak a menekültválságban kifejtett tevékenységét pozitívan értékelők aránya.

Ha most vasárnap lenne Bundestag-választás, a CDU/CSU 39 százalékát szerezné meg, ami nem jelent változást a két héttel korábbihoz képest. A második helyen a koalíciós társ szociáldemokraták állnak 24 százalékkal, Zöldek 10 százalékon, a Baloldal és a Bundestagban képviselettel nem rendelkező Alternatíva Németországnak (AfD) 9 százalékon áll. Más párt nem jutna be a Bundestagba. A szavazókorú népességet reprezentáló felmérést a Választási Kutatócsoport (Forschungsgruppe Wahlen) nevű mannheimi intézet készítette a ZDF számára 1266 ember megkérdezésével december 8. és 10. között. A TNS a Der Spiegel megbízásából készített, ugyancsak a 18 éven feletti népességet reprezentáló felmérést 1011 ember megkérdezésével állította össze, az adatokat december 4. és 8. között vették fel.

Szerző

A németek aggódnak a menekültek miatt

Publikálás dátuma
2015.12.12. 12:51
Fotó: Gettyimages
Németországban a lakosság többsége szerint félő, hogy a menekülthullám miatt növekedik a terrorveszély és emelkedik a bűncselekmények száma, és csaknem kétharmados annak - az Angela Merkel kancellár által elutasított gondolatnak - a támogatottsága, hogy ki kell jelölni egy létszámplafont, vagyis előre rögzíteni kell, hogy legföljebb mennyi menekültet fogad be évente Németország - mutatta ki egy felmérés, amelyet a Der Spiegel című hírmagazin ismertetett szombati számában.

A felső határ bevezetését a lakosság 65 százaléka támogatja. A bűncselekmények megszaporodásától félő németek aránya 51 százalék, a terrorveszély növekedésétől tartók aránya 54 százalék. A német hadsereg (Bundeswehr) szíriai küldetése még több német, a lakosság 64 százaléka szerint növelheti a terrortámadások veszélyét, a menekülthullám pedig a többség szerint nem csak veszélyt jelent; a TNS közvélemény-kutató intézet reprezentatív felmérésében megkérdezettek 56 százaléka úgy véli, hogy Németország gazdaságilag profitálhat a menekültek beáramlásából.

A menekültek nagy száma a túlnyomó többség, 84 százalék szerint tartósan megváltoztatja Németországot. A sajtó tevékenységével a többség elégedetlen; a lakosság 59 százaléka szerint a sajtó nem tudósít kiegyensúlyozottan a menekültválságról, és a fiatalok körében - a 18-29 éves korosztályban - 68 százalék vélekedik így a Der Spiegel megbízásából készült felmérés szerint. Egy másik új kutatás alapján a németeket továbbra is megosztja a menekültválság ügye, de Angela Merkel támogatottsága némileg javult, és stabilizálta támogatottságát a kancellár pártja, a jobbközép CDU és a bajor testvérpárt, a CSU szövetsége.

A ZDF országos közszolgálati televízió Politbarometer nevű felméréssorozatának pénteken ismertetett aktuális eredményei szerint a lakosság 51 százaléka nem gondolja, hogy az ország megbirkózik a menekültek nagy számával. A bizakodók aránya 46 százalék. Két héttel ezelőtt ez az arány 52:46 volt. A felmérésben a megkérdezettek egy mínusz 5-től plusz 5-ig terjedő skálán értékelhetnek politikusokat. Angela Merkel 1,7 pontot kapott, szemben a két héttel ezelőtti 1,6 ponttal. A kancellár így továbbra is a 4. helyen áll a Politbarometer tízes listáján Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter, Frank-Walter Steinmeier külügyminiszter és Wolfgang Bosbach CDU-s parlamenti (Bundestag-) képviselő után. A sereghajtó Horst Seehofer bajor kormányfő, a CSU elnöke 0,4 ponttal.

A lakosság relatív többsége, 49 százaléka szerint Angela Merkel a menekültválságban rosszul teljesít, míg 47 százalék pozitívnak értékeli munkáját. A CDU/CSU támogatói körében 61 százalék pozitívan értékeli a kancellár menekültügyi tevékenységét, az ellenzéki Zöldeknél pedig csaknem háromnegyedes, 74 százalékos a kancellárnak a menekültválságban kifejtett tevékenységét pozitívan értékelők aránya.

Ha most vasárnap lenne Bundestag-választás, a CDU/CSU 39 százalékát szerezné meg, ami nem jelent változást a két héttel korábbihoz képest. A második helyen a koalíciós társ szociáldemokraták állnak 24 százalékkal, Zöldek 10 százalékon, a Baloldal és a Bundestagban képviselettel nem rendelkező Alternatíva Németországnak (AfD) 9 százalékon áll. Más párt nem jutna be a Bundestagba. A szavazókorú népességet reprezentáló felmérést a Választási Kutatócsoport (Forschungsgruppe Wahlen) nevű mannheimi intézet készítette a ZDF számára 1266 ember megkérdezésével december 8. és 10. között. A TNS a Der Spiegel megbízásából készített, ugyancsak a 18 éven feletti népességet reprezentáló felmérést 1011 ember megkérdezésével állította össze, az adatokat december 4. és 8. között vették fel.

Szerző