Vissza a történelem szemétdombjára

Publikálás dátuma
2015.12.14 06:03
Rengeteg kárt okoz a miniszterelnök rögeszméje a keményen dolgozó kisemberről FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Fotó: /
Az együttműködés, az európai értékek védelme a létalapja az uniónak, a korábbi értelemben véve nem igazán beszélhetünk nemzeti szuverenitásról. Ez a helyzet nem szabadságharcot, hanem nemzetközi együttműködést követelne meg - állítja Inotai András. Az MTA KRTK Világgazdasági Intézet kutatóprofesszora szerint ha nem gyorsul fel az EU döntéshozatala, és tagállami külön érdekek tovább gyengítik az integrációt, Európa könnyen eltűnhet a XXI. század térképéről.
Fotó: Vajda József

Fotó: Vajda József

- A "nemzeti nagytőkéseknek" elég vonzó hely Magyarország. Mit adhat egy protekcionista, versenykerülő, mesterségesen "felhizlalt" vállalkozói réteg a társadalomnak?

- Már említettem, hogy az unió társadalmi termékének 0,7 százalékát állítják elő Magyarországon, de ennek nagyjából 60 százalékát a multiknak köszönhetjük. Amit magyarnak nevezett vállalatok megtermelnek, az jó esetben 0,3 százaléka az uniós termelések. Amíg az unió tagjai vagyunk, az uniós piac itt is versenyt támaszt. A magyar áru akkor versenyképes, ha árban és minőségben legalább olyan jó, mint a vetélytársak termékei. Cserébe ott van nekünk az 500 milliós uniós piac. Ha versenyképesek vagyunk, ott a lehetőség. Ehhez azonban piacismeret, kapcsolatrendszer, tudatos technológiai fejlesztés, jól képzett munkaerő, nem utolsósorban pedig hosszú távú bizalom szükséges. Ha beruházok vagy újabb fejlesztésbe kezdek, tudnom kell, hogy a jogi-üzleti környezetét egy hónap múlva nem fogja az Országgyűlés egy 24 óra alatt átvert törvénymódosítással ellehetetleníteni. A felsoroltakból jelenleg szinte minden hiányzik. Ha holnap mindez meg is változna, a bizalom nagyon nehezen és csak hosszabb távon állítható helyre.

- Mindez kizárólag az Orbán kormány bűne?

- A 80-as években a meghatározó KGST piac és az egypártrendszer keretei között a hatalom némi szabadságot engedélyezett a vállalkozóknak. Az adott helyzetben ez óriási előny volt. A közgazdasági irodalom jól ismeri a "későn jövés előnyei" kifejezést. Erre épült az ázsiai kistigrisek sikertörténete. Magyarország azonban a 90-es évek végétől egyre inkább a "korán jövés hátrányaival" szembesült. A rendszerváltás előtti előnyök ugyanis nem piacgazdasági körülmények között alakultak ki. A meggazdagodás fő oka az adócsalás és az állami forrásokhoz való kedvezményezett hozzáférés volt, vagyis a mesterséges, nem igazi piaci körülmények között megszerzett "versenyképesség". Az MTA Világgazdasági Kutatóintézetében láttuk, ahogy a pénzügyminisztérium és ezek a vállalkozók harcoltak egymással. Az adócsalók átverték a pénzügyet, a pénzügy mindig szigorított. Ment a macska egér harc. A lényeg, az adófizetők állták a meggazdagodás számláját. Úgy látom, hogy - számos feltétel hiánya miatt - a mai magyar vállalkozói réteg jelentős része alkalmatlan valódi és egyre élesebb versenyben eredményesen dolgozni. A mesterségesen központosított "nemzeti" vállalatok, ha versenyképtelenek lesznek vagy azok maradnak, csak az adófizetők és a sikeres vállalkozások nyereségének terhére tarthatók fenn.

- A kormány büszkén hirdeti, a 2007-13 közötti pénzügyi ciklus több mint 8 ezer milliárd forintos forrását az utolsó fillérig felhasználta. Van okuk az elégedettségre?

- Aligha. A lehető legrosszabb hatékonysággal sikerült elkölteni. A második Orbán-kormány másfél évig befagyasztotta a pályázatokat, majd szétverték az intézményrendszert. A megkésve megnyíló forrásokat pedig igyekezett minél gyorsabban elkölteni, csak épp nem a fenntartható fejlődésre, a versenyképesség növelésére, oktatásra és képzésre, technikai, technológiai fejlesztésekre ment el sok ezermilliárd forint. Brüsszel egyébként nagyon szigorúan vizsgálni fogja a költést és 2016-ban számos esetben kiderülhet túlszámlázás, de az is, hogy a versenykiírás és a pályázati feltételek nem az uniós alapelvek szerint történtek. A pénzt pedig gyakran nem arra költötték, amire az előírások szerint kellett volna. Ezért jelentős visszafizetési kötelezettség keletkezhet, ami akár el is érheti jövőre az amúgy is csökkenő uniós éves támogatás összegét. Az pedig biztos, hogy a megváltozott pénzügyi rendszer miatt 2014-2020 között a korábbinál szigorúbb ellenőrzésekre lehet számítani. Jóval kevesebb lesz a vissza nem térítendő támogatás. Elvben támogatandó, hogy a kormány a források 60 százalékát a gazdaság ösztönzésére fordítaná, elsősorban a kis- és közepes vállalkozásokra (kkv). Az alapvető probléma az, hogy én nem látom a versenyképes, vagy azzá tehető kkv-k tömegét, amely ennek a pénznek a hatékony felszívására alkalmas lenne. Jelentős részüknek fogalma sincs arról, milyen feltételei vannak a nemzetközi versenyképességnek. Leginkább a mutyizáshoz értenek, márpedig a mutyizás és a maffiakapcsolatok piacgazdasági körülmények között nem versenyképességi tényezők. A képzett munkaerő és a piaci ismeretek hiányoznak, a pénzügyi háttér gyenge, a technológiai háttér pedig általában hiányzik, nem is beszélve a piaci alapú kapcsolati tőkéről. Továbbá nemzetközi összehasonlításban is nagyon kevesen beszélnek idegen nyelvet, ami szintén korlátozhatja a piaci lehetőségeket. A pénzt persze igyekeznek elkölteni a szigorúbb ellenőrzés mellett is, a maffia pedig új hajszálgyökerek kiépítésére törekszik.

- A kormány integráció- és unióellenes "szabadságharca" mintha követőkre találna például Lengyelországban. Milyen következményekkel járhat, ha ez a "vírus" tovább terjed?

- A mélyebb integráció híve vagyok. Ha nem gyorsul fel az EU döntéshozatali folyamata, és tagállami külön érdekek tovább gyengítik az integrációt, akkor Európa könnyen eltűnhet a XXI. század térképéről. Persze Magyarország sokkal előbb, mint Németország.

- A gazdaságon nem segíthetnek a "keményen dolgozó kisemberek"?

- Rengeteg kárt okoz a miniszterelnök rögeszméje a keményen dolgozó kisemberről, aki kalapáccsal üti a vasat. Az '50-es évek elején kisgyerekként május 1-jén a felvonuláson láttam a keményen dolgozó kisembereket, amint ütik Truman fejét, ahogy kibukkan a mozdony kéményéből. Ez az idő lejárt. A kormányfő egyik fő ellensége a szolgáltató ágazat. Szerinte nemzeti vállalatok kellenek, mert különben kizsákmányolják a magyar embereket. A szolgáltató- és a feldolgozóipart nem lehet egymástól elválasztani. A feldolgozóipar versenyképességének ezernyi szolgáltatóipari eleme van. Aki szétszálazná a "keményen dolgozó kisembert" és a szolgáltató "spekulánsokat", az visszalép a történelem szemétdombjára. Olyan szemléletet éleszt föl, ami Magyarországon már a '60-as évek elején kiment a divatból.

- Sokan jósolták az Orbán-rezsim bedőlését. Van erre esély??

- Az eddigi gazdasági növekedés pillérei egyszeriek és mesterségesek voltak, nem fenntarthatóak. Minél később következik be a váltás, annál nagyobb károkkal és áldozatokkal fog járni, még akkor is, ha - reméljük - a váltás békésen fog megtörténni.

2015.12.14 06:03

Kevesebb méz terem, az import méz letöri az árakat

Publikálás dátuma
2019.01.21 09:00

Fotó: AFP/ OLEKSANDR RUPETA
Bár a tavalyi tömeges méhpusztulás nagy viharokat kavart, a méhészek növényvédőszerek mellett mégis a rovarbetegségeket tartják a fő veszélynek.
A napokban a megjelent hírek szerint a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) diagnosztikai igazgatóságának vizsgálatai megállapították, hogy a tavaly nyári tömeges méhpusztulás egyik oka a neonikotinoid típusú klotinaidin–tiametoxám hatóanyag volt. A Népszava kérdésére az Agrárminisztérium (AM) azt válaszolta hogy a sajtóban megjelent hírekkel ellentétben a Nébih vizsgálatok jelenleg is tartanak, és ezek egyelőre nem erősítették meg a gyanút, hogy neonikotinoid mérgezés okozta a múlt évi tömeges méhpusztulásokat. Bár az egyik Somogy megyei méhész esetében a méhpusztulásért valóban neonikotinoid hatóanyag tehető felelőssé, ám a hatóságok nem találták meg a mérgezés forrását – tájékoztatta lapunkat a minisztérium. Ettől függetlenül, minden méhek által látogatott kultúrában megszüntetik a neonikotinoid hatóanyagú csávázószerekre szóló engedélyek kiadását. Mint emlékezetes az unióban felfüggesztették a neonikotinoidok használatát. Az intézkedést csak négy ország nem szavazta meg, s az egyik Magyarország volt. A szaktárcához érkezett bejelentések szerint 115 méhész nagyjából 10 000 méhcsaládja szenvedett kárt tavaly. Ez egyébként a hazai 1,2 millió méhcsalád kevesebb, mint 1 százaléka – közölte az Agrárminisztérium. Ennél vélhetően jóval több eset fordulhatott elő, de sokan nem jelentették az állományban bekövetkezett pusztulást sem a nagyjából 20 ezer hazai méhészből 14 ezer tagot számláló OMME-nek, sem a megyei kormányhivataloknak. Kada Zsuzsanna az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) balatonlellei szervezetének elnöke a jó hírrel kezdte. Tavaly az akácvirágzásra nem lehetett panaszuk, akár jó évet is zárhattak volna, de az Európában is óriási károkat okozó varroa atka pusztította a méhcsaládokat. A méhész fertőzés miatt legyengült és megtizedelt 50 méhcsaládjából aligha éri meg mindegyik a tavaszt, sőt, talán mind elpusztul. Bár nem a méhészkedésből élnek, de a 30 éves családi tradíció okán tavasszal újratelepítik a kaptárakat – közölte a Kada Zsuzsanna. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az atka elleni szerek túlzott használata elősegíti a nozéma, a gyomorvész, vagy más néven májusi vész megjelenését. Természetesen a nozéma önmagában is fertőzheti a méhcsaládokat – magyarázta Pongrácz Attila, az OMME Csongrád megyei tagszervezetének, az Ambrózy Béla Báró Méhész és Környezetvédelmi Egyesületének elnöke. A szakember úgy vélte, a különböző betegségek és a környezeti hatások miatt nagyon nehéz azt mondani, hogy a tavalyi tömeges pusztulás fő oka nikotinoid mérgezés volt. A helytelen atka elleni kezelés, illetve a nem megfelelő technológia alkalmazása is szerepet játszhatott a méhek tömeges elhullásában. Ahol mérgezés történt, ott ezt nagy valószínűséggel az eső után maradó tócsákban, talajvíz foltokban a határérték többszörösét meghaladó csávázószer maradványok okozhatták. Ahol az elhullott méhek nagy területen szétszórva, szívókájuk a testük alá görbülve, szétterpesztett szárnyakkal hevertek, ott mindenképpen mérgezésre kell gyanakodni. Csongrád megyében tavaly a méhcsaládok 60-70 százalékát érte károsodás, körükben 30-40 százalékos az éves elhullás, amit elsősorban a nozéma, vagyis a gyomorvész okoz. A mérgezések és a betegségek mellett a méhek számára egyre rosszabb klimatikus viszonyok is gyengítik a méhészetek teljesítményét. Vagy túl sok a csapadék, vagy a hőség miatt nem termelődik nektár, vagy a szeles idő nehezíti a rovarok dolgát. Több olyan növény is kiesik a biztos „szállítói kosárból”, amelyekre korábban bizton számíthattak a méhészek. Az egyik alapvetően fontos növény az akác, amely az utóbbi 5-10 évben egyre korábban virágzik, a méhek fejlődési ciklusa azonban ezt képtelen követni. Például tavaly, mire a méhcsaládok a gyűjtési fejlettséget elérték, már nem volt akácvirág.  A méhészkedés olyan mint a mozdony füstje: akit egyszer megcsapott, nehezen hagy fel vele. Aki méhészkedésből akar megélni, annak legalább 200 családot kell tartania. Egy termelő méhcsalád 40 ezer forint, egy családot átlagosan 20 ezer rovar alkot. A méhészek gondjait csak szaporítja, hogy míg korábban egy méhcsalád egy szezonban átlagosan 50-100 kiló mézet is előállított, ez már 25 kilóra csökkent. Különösen nagy kitartás kell a méhészkedéshez, hiszen a kevesebb méz sem tudta feljebb tornázni az árakat. Nem végleges becslések szerint az átlagosan 25-30 ezer tonnás hazai méztermelés mintegy 5 ezer tonnával csökkenhetett 2018-ban a rovarok megfogyatkozása miatt. A legnépszerűbb akácméz kilóját például 1050-1200 forintért veszik át a termelőktől a kereskedők, ami alig fedezi a termelői költségeket. A vegyes virágméz 500-800 forintos átvételi ára nagyjából elfogadható a méhészek számára. A lellei szervezet elnöke szerint a nagy élelmiszerláncok is szerepet játszanak az alacsony termelői árakban.  

A kínai és argentin méz letöri az árakat

Az unió is támogatja a méhészeket, mert az argentin, de főleg a kínai méz - amit a hazai termelők csak fenntartással neveznek annak -, a világpiacon alacsonyan tartja az árakat. Az uniós méhészegyesületek évek óta szorgalmazzák a származási hely, az eredetjelölés bevezetését. Az árakat letöri az is, hogy az európai mézeket gyakran az olcsó ázsiai termékekkel keverik. A jelenlegi mézhamisítási technológiákkal pedig szinte kimutathatatlan a „minőségjavító" beavatkozás. Az unióban egyre többen hagynak fel a méhészkedéssel, emiatt folyamatosan csökken az ágazat súlya. Magyarországon is pályázhatnak támogatásra a fiatal gazdák, azzal a feltétellel, hogy legalább 5 évig fenntartják a méhészetüket, ami különböző okokból egyre nehezebb feladat. Emellett jelentős beruházást is igényel. További segítség a cukorra és az állatgyógyászatra nyújtott támogatás is. Ezen kívül a mézkinyerési eszközökre, de még a kaptárak szállítására szolgáló utánfutóra is igényelhető forrás. 

Mézárak az áruházláncoknál (forint/kilogramm)

Áruház - Akácméz - Vegyes virágméz Lidl: 3108 / 1776 Tesco: 2867 / 1932 Aldi:  2788 / 1776 Spar: 3221 / 2000 (1765*) *Budget, saját márkás virágméz Forrás: Népszava-gyűjtés

2019.01.21 09:00
Frissítve: 2019.01.21 09:00

317,91 forinton az euró

Publikálás dátuma
2019.01.21 08:41
Illusztráció: Shutterstock
Fotó: /
A hét végén folytatta a pénteken megkezdett erősödését a forint a főbb devizákkal szemben a nemzetközi devizakereskedelemben.
Az euró jegyzése 317,91 forintra csökkent hétfő reggel háromnegyed nyolcra a péntek este hét órai 317,98 forintról. 
A dollár jegyzése 279,96-ról 279,36 forintra, a svájci franké pedig 281,18 forintról 280,62 forintra ment le hétfő reggelig.
Pénteken a forint 0,5 százalék erősödéssel nyugtázta a Magyar Nemzeti Bank alelnökének a monetáris szigorítás közelgő megkezdésének a lehetőségéről tett megjegyzését.
Szerző
2019.01.21 08:41