Gyors ütések a bokszzsákra. Ugrókötelezés, majd újabb ütések. Pálos Hannáról, a Junior Prima díjas színésznőről is, akárcsak a többi elismertről készült egy kisfilm a díjkiosztóra. Az említett mozzanatok a Katona József Színház fiatal színésznője filmjének első momentumai. Később aztán a választ is megtudhattuk, hogyan került a bokszzsák közelébe: „Mostanában nagyon sokat álmodtam, olyat, hogy valakit nagyon megverek. Lehet, hogy tele vagyok elfojtott feszültséggel, szorongásokkal, amiket nem tudok artikulálni. Jónak tűnt, hogy ezeket így ki tudom ereszteni.”
Pálos Hannára jellemző ez a viselkedés. Nem lehet őt átlagosnak nevezni. Minimum fel kell rá figyelni, és ez a folyamat nem a bokszzsákkal kezdődött. Amikor találkoztunk mégis arról kérdeztem álmodik-e efféléket még? „Amióta bokszolok megszűntek ezek az álmok” – érkezett a megnyugtató válasz, bár hozzátette, éppen meghúzta a csuklóját. Hetente kétszer jár edzeni, de januártól amikortól új darabot próbál már csak egyszer fog menni. Azt se szeretné, ha elveszítené a mostani alkatának köszönhető szerepkörét. Nem akar túl kigyúrt sem lenni. Az álmok után az alvásra tértünk rá, hiszen Az éjszakám a nappalod című filmben, amelynek az egyik főszerepét játssza, a Novák nevű figura nem tudja éjjel lecsukni a szemét. Képtelen az alvásra.
„Nekem ez szerencsére megy általában. De úgy kell zárni a napom, hogy azt érezzem, valami hasznosat végeztem. Mert másként nem tudok én sem elaludni.” Akkor beszéljük ki ezt a filmezést. Eddig két filmben játszott, az említetten kívül az Isteni műszakban. Mindkettőnél a rendezők eleve benne gondolkodtak. Az éjszakám a nappalod rendezői Dési András György és Móray Gábor odaadták a színésznőnek a forgatókönyvet, de nem árulták el, hogy melyik szerepre gondoltak, mondván, Hanna úgy is rájön. A filmben két női szerep is van, az egyik egy tizenhat éves kamasz, a másik egy harmincöt éves. Később, amikor Hanna találkozott a rendezőkkel, közölte, ő bizony nem jött rá melyik nőt kellene eljátszania, hiszen mivel a két életkor közé esik a sajátja, elvileg mindkettő szóba jöhet.
Aztán kiderült, hogy a rendezők az szeretnék, hogy a fiatal lányt formálja meg. Később a forgatás idején, már a lány életkora is kezdett közelíteni Hannáéhoz. Az egyetemen bár voltak bizonyos filmes kurzusok, különösebben nem tanultak meg filmezni, a mélyvizet a forgatások jelentik. Hanna valamivel előnyösebb helyzetben volt egyetemista társainál, hiszen édesapja Pálos György, ismert filmes. „Hamar hozzá szoktam ahhoz, hogy bármikor megjelent a lakásban egy kamerával és azt mondta, mindent ugyanúgy csináljunk, mint eddig. Egészen kicsi voltam, öt éves, amikor már forgattunk otthon egy filmet. A legenda szerint apukám fogadott egy kollégájával, hogy lehetséges-e nulla forintból elkészíteni egy filmet.
Végül sikerült leforgatnunk a Piroska és a farkast, négy testvérem van, az egész család részt vett a készítésében, nekem pedig ez volt az első filmszerepem. Apuval mostanában nem nagyon tudtunk beszélgetni, mivel az elmúlt három és fél évben Honkongban élt, ahol egy filmes egyetemen tanított. Most jött haza. De természetesen skype-on azért egyeztettünk és a forgatókönyvet is átküldtem neki.” Hanna a mostani filmmel kapcsolatban, amit tavaly nyáron, éjszakánként forgattak Budapesten azt mondta, tette a dolgát, ez hajtotta, mindig úgy csinált, hogy ne látszódjon, ha kétségbe van esve. Sokat tanult a felvételekből és ennyi napot még nem töltött kamera előtt. Ráadásul a jeleneteket nem lineáris sorrendben vették fel.
A filmben a már említett Novák megrémül attól, hogy a barátnője babát vár, legalábbis a szervezete jelt ad, hogy baj van. „Szeretném hinni, hogy ez nem egy általános szituáció, de ha körülnézek, azt látom, hogy hasonló helyzetben a férfiak legalábbis azok, akik körülöttem vannak bepánikolnak. Megijednek attól, hogy az életük célirányossá válik, és emiatt ösztönösen tiltakoznak.” A lány, akit alakít, függő, drogot fogyaszt. Nagy a szabadságvágya, találkozik ezzel a Novákkal, de nem tudjuk igazán milyen érzelmek fűzik hozzá. Aztán végül valamilyen szinten a nyertese lesz ennek a történetnek. Egy túlélő.
Hannában is nagy a szabadságvágy. Először a kaposvári egyetemre járt, amit két év után otthagyott, egy évre Berlinbe költözött, ahol kávéfőzéssel biztosította a megélhetését. Majd hazajött, felvették a Színház-és Filmművészeti Egyetemre Máté Gábor és Dömötör András osztályába. Három éve végzett, azóta a Katona József Színház tagja, jelenleg kilenc előadásban játszik. Az elmúlt évad végén kollégái neki szavazták meg a Máthé Erzsi-díjat. „Szeretek a Katonában lenni, szerencsés vagyok, hogy idekerültem. Talán sehol máshol nem tudnék ennyit tanulni, mint itt, ahol valódi mesterektől lehet sokat megtudni a színházról. De most is izgat a függetlenség, nem szeretnék belefásulni abba, amit épp csinálok, nem szeretnék egy szigorú kötött rendszer áldozata lenni.”
Talán ezért is tagja egy alternatív társulatnak; a 011 Alkotócsoportnak is, ezzel a csapattal most is szerepel a Garzonpánik című előadásban, a Tháliában. És persze a szabadságvágy kifejezése, hogy gyakran írogat, illetve fotózik, és ne feledkezzünk el a bokszról. A kisfilm egyik részletével kezdtük, fejezzük be egy másikkal: „Ha egyszer azt érzem, hogy a színészet ki van pipálva, fogom magam, és elköltözöm vidékre, állatokat fogok tartani és trágyázni fogom a földet.” Ehhez annyit tett hozzá, hogy nagyon vonzódik a természethez és eljön az idő, amikor ezt a vágyát kiteljesítheti. De most még más dolga van. Januárban például Kovács D. Dániel rendezésében Shakespeare Ahogy tetszik című darabjában Céliát próbálja, a produkciónak márciusban lesz a bemutatója a Kamrában.