Verekszik a szabadságért

Publikálás dátuma
2015.12.14 06:45
Pálos Hanna szeret a Katona József Színházban lenni FOTÓ: NÁNÁSI PÁL
Pálos Hanna, a Katona József Színház fiatal színésznője három éve végzett csupán a Színház-és Filmművészeti Egyetemen és máris fontos díjakat tudhat magáénak. Az elmúlt évad végén kollégái megszavazták számára a Máthé Erzsi-díjat. Nemrégiben pedig Junior Prima lett a színházi kategóriában. Néhány napja a mozikban is láthatjuk Az éjszakám a nappalod című filmben, melynek az egyik főszerepét alakítja.

Gyors ütések a bokszzsákra. Ugrókötelezés, majd újabb ütések. Pálos Hannáról, a Junior Prima díjas színésznőről is, akárcsak a többi elismertről készült egy kisfilm a díjkiosztóra. Az említett mozzanatok a Katona József Színház fiatal színésznője filmjének első momentumai. Később aztán a választ is megtudhattuk, hogyan került a bokszzsák közelébe: „Mostanában nagyon sokat álmodtam, olyat, hogy valakit nagyon megverek. Lehet, hogy tele vagyok elfojtott feszültséggel, szorongásokkal, amiket nem tudok artikulálni. Jónak tűnt, hogy ezeket így ki tudom ereszteni.”

Pálos Hannára jellemző ez a viselkedés. Nem lehet őt átlagosnak nevezni. Minimum fel kell rá figyelni, és ez a folyamat nem a bokszzsákkal kezdődött. Amikor találkoztunk mégis arról kérdeztem álmodik-e efféléket még? „Amióta bokszolok megszűntek ezek az álmok” – érkezett a megnyugtató válasz, bár hozzátette, éppen meghúzta a csuklóját. Hetente kétszer jár edzeni, de januártól amikortól új darabot próbál már csak egyszer fog menni. Azt se szeretné, ha elveszítené a mostani alkatának köszönhető szerepkörét. Nem akar túl kigyúrt sem lenni. Az álmok után az alvásra tértünk rá, hiszen Az éjszakám a nappalod című filmben, amelynek az egyik főszerepét játssza, a Novák nevű figura nem tudja éjjel lecsukni a szemét. Képtelen az alvásra.

„Nekem ez szerencsére megy általában. De úgy kell zárni a napom, hogy azt érezzem, valami hasznosat végeztem. Mert másként nem tudok én sem elaludni.” Akkor beszéljük ki ezt a filmezést. Eddig két filmben játszott, az említetten kívül az Isteni műszakban. Mindkettőnél a rendezők eleve benne gondolkodtak. Az éjszakám a nappalod rendezői Dési András György és Móray Gábor odaadták a színésznőnek a forgatókönyvet, de nem árulták el, hogy melyik szerepre gondoltak, mondván, Hanna úgy is rájön. A filmben két női szerep is van, az egyik egy tizenhat éves kamasz, a másik egy harmincöt éves. Később, amikor Hanna találkozott a rendezőkkel, közölte, ő bizony nem jött rá melyik nőt kellene eljátszania, hiszen mivel a két életkor közé esik a sajátja, elvileg mindkettő szóba jöhet.

Aztán kiderült, hogy a rendezők az szeretnék, hogy a fiatal lányt formálja meg. Később a forgatás idején, már a lány életkora is kezdett közelíteni Hannáéhoz. Az egyetemen bár voltak bizonyos filmes kurzusok, különösebben nem tanultak meg filmezni, a mélyvizet a forgatások jelentik. Hanna valamivel előnyösebb helyzetben volt egyetemista társainál, hiszen édesapja Pálos György, ismert filmes. „Hamar hozzá szoktam ahhoz, hogy bármikor megjelent a lakásban egy kamerával és azt mondta, mindent ugyanúgy csináljunk, mint eddig. Egészen kicsi voltam, öt éves, amikor már forgattunk otthon egy filmet. A legenda szerint apukám fogadott egy kollégájával, hogy lehetséges-e nulla forintból elkészíteni egy filmet.

Végül sikerült leforgatnunk a Piroska és a farkast, négy testvérem van, az egész család részt vett a készítésében, nekem pedig ez volt az első filmszerepem. Apuval mostanában nem nagyon tudtunk beszélgetni, mivel az elmúlt három és fél évben Honkongban élt, ahol egy filmes egyetemen tanított. Most jött haza. De természetesen skype-on azért egyeztettünk és a forgatókönyvet is átküldtem neki.” Hanna a mostani filmmel kapcsolatban, amit tavaly nyáron, éjszakánként forgattak Budapesten azt mondta, tette a dolgát, ez hajtotta, mindig úgy csinált, hogy ne látszódjon, ha kétségbe van esve. Sokat tanult a felvételekből és ennyi napot még nem töltött kamera előtt. Ráadásul a jeleneteket nem lineáris sorrendben vették fel.

A filmben a már említett Novák megrémül attól, hogy a barátnője babát vár, legalábbis a szervezete jelt ad, hogy baj van. „Szeretném hinni, hogy ez nem egy általános szituáció, de ha körülnézek, azt látom, hogy hasonló helyzetben a férfiak legalábbis azok, akik körülöttem vannak bepánikolnak. Megijednek attól, hogy az életük célirányossá válik, és emiatt ösztönösen tiltakoznak.” A lány, akit alakít, függő, drogot fogyaszt. Nagy a szabadságvágya, találkozik ezzel a Novákkal, de nem tudjuk igazán milyen érzelmek fűzik hozzá. Aztán végül valamilyen szinten a nyertese lesz ennek a történetnek. Egy túlélő.

Hannában is nagy a szabadságvágy. Először a kaposvári egyetemre járt, amit két év után otthagyott, egy évre Berlinbe költözött, ahol kávéfőzéssel biztosította a megélhetését. Majd hazajött, felvették a Színház-és Filmművészeti Egyetemre Máté Gábor és Dömötör András osztályába. Három éve végzett, azóta a Katona József Színház tagja, jelenleg kilenc előadásban játszik. Az elmúlt évad végén kollégái neki szavazták meg a Máthé Erzsi-díjat. „Szeretek a Katonában lenni, szerencsés vagyok, hogy idekerültem. Talán sehol máshol nem tudnék ennyit tanulni, mint itt, ahol valódi mesterektől lehet sokat megtudni a színházról. De most is izgat a függetlenség, nem szeretnék belefásulni abba, amit épp csinálok, nem szeretnék egy szigorú kötött rendszer áldozata lenni.”

Talán ezért is tagja egy alternatív társulatnak; a 011 Alkotócsoportnak is, ezzel a csapattal most is szerepel a Garzonpánik című előadásban, a Tháliában. És persze a szabadságvágy kifejezése, hogy gyakran írogat, illetve fotózik, és ne feledkezzünk el a bokszról. A kisfilm egyik részletével kezdtük, fejezzük be egy másikkal: „Ha egyszer azt érzem, hogy a színészet ki van pipálva, fogom magam, és elköltözöm vidékre, állatokat fogok tartani és trágyázni fogom a földet.” Ehhez annyit tett hozzá, hogy nagyon vonzódik a természethez és eljön az idő, amikor ezt a vágyát kiteljesítheti. De most még más dolga van. Januárban például Kovács D. Dániel rendezésében Shakespeare Ahogy tetszik című darabjában Céliát próbálja, a produkciónak márciusban lesz a bemutatója a Kamrában.

Behódolók és hódoltatók

Publikálás dátuma
2019.02.21 21:03

Fotó: Népszava/ Szalmás Péter
Ritka szerencse, hogy olyan könyv kerül a kezükbe, amely olvastatja magát. Még ritkább, ha a könyv annyira fellelkesíti az olvasót, hogy az a befejezése után elölről kezdi az egészet. Spiró György a saját bevallása szerint ritkán dicsér, pláne a szerző jelenlétében, ám szerda este az Írók Boltjában ezt tette: már másodszorra jár Murányi Gábor újságíró, történész könyvének a végén. A sajtó szövedéke című, a Kronosz Kiadó gondozásában megjelent kötet huszadik századi sajtóhistóriákat idéz meg az 1920-as évektől napjainkig, Murányi Gábor harmincéves munkájának a gyümölcse. – Részben annak a története, hogy minden korszakban önként, dalolva vagy kényszerből bőven akadtak olyan újságírók, akik behódoltak az aktuális rendszernek – mondta Murányi Gábor a könyvbemutatón. Murányi nemcsak a sajtóarchívumok aranybányáit kutatta, hanem a levéltárakban annak is utáni járt, kik voltak a hódoltatók, és a sajtó olykor kevésbé ismert hőseit, szemtanúit, a sorok közötti írás gyakran álneves szerzőit is felkereste. A történészi szemléletet, a tények szenvedélyes szeretetét helyezte előtérbe – méltatta Spiró a szerzőt. A sajtó szövedéke rendkívül csábítóan kezdődik: megidézi a Horthy-rendszer sajtóját, mit és hogyan írtak Sztálin születésnapjáról, halálának „megünnepléséről” vagy Rákosi Mátyás hatvanadik születésnapjáról. – Az ember hajlamos arra, hogy elődei disznóságait iróniával, gúnnyal szemlélje, de ennek a könyvek a közepe táján elkezdenek sorjázni a pozitív hősök, szerethető figurák – tette hozzá Spiró György. Murányi Gábor tizenhat és fél évig volt a Magyar Nemzet újságírója, hőseinek, történeteinek egy részét ennek a viharos sorsú lapnak a múltjából idézi meg. Ilyen például Sibelka-Perleberg Arthur, aki inkognitóját mindvégig megőrizve, Tempefői, illetve Lénárd János álnéven publikált az 1940-es években. II. Bajor Lajosról írt egész oldalas cikket Őrült vagy cézár? címmel úgy, hogy abban bárki ráismertetett Hitlerre. A náci diktátort Weninger Antal (aki legtöbb írását Bánfalvy Szilárd néven jegyezte) is a tollhegyére tűzte: „A paranoiás sokszor éveken, évtizedeken át vezető szerepet játszhat (…), mindenkor logikus, olyakor imponálón éles gondolkodásúnak látszik” – olvasható a paranoiásokról írt orvosi szakcikkében. A sajtó szövedékében olvashatunk a „leülő emberekről” is, akik sajtóperek idején vállalták a börtönt a beperelt cikkek szerzőit óvva, továbbá a Népszava legendás cikkéről, amely „mélységes megrendeléssel” tudósított Sztálin betegségéről, újságok megpuccsolásáról, megszüntetéséről és összevonásáról, előfizetői listák ellopásáról, is. Spiró György szerint akár az 1930-as, akár az 1960-as évek újságait lapozzuk fel, ugyanolyan mondatokra bukkanhatunk, mint a mai magyar sajtóban. − Ez annyira nem jó, de mindenesetre azt mutatja, hogy Magyarország folytonos, nem megy sehová – mondta az író.  

Lehet jelentkezni a tao-pénzekért

Publikálás dátuma
2019.02.21 19:26
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Mától lehet beadni az előadó-művészeti szervezetek többlettámogatásra vonatkozó igénybejelentést - jelent meg az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) weboldalán. A tao január 1-i megszüntetése után a tavalyi adóösszegnek megfelelő 37,5 milliárd forint elosztásáról a minisztérium által kijelölt kulturális grémium dönt. Az igénybejelentéseket a színház- és táncművészeti kategóriákban a beérkezéstől számított 30 napon belül, a zeneművészeti kategóriában a Nemzeti Komolyzenei Stratégia elfogadását követően bírálják el.
Szerző
Témák
TAO