Majtényi László egykori adatvédelmi biztos szerint az ombudsmani intézmény nem Székely László megválasztásával kezdett eltávolodni az alapítók elképzeléseitől, de tény, hogy mára nem sok köze van sem az alapításkori célokhoz, sem a világban létező ombudsmani intézményekhez. Az ombudsmanok alapvető feladata, hogy az állam működésének kritikusai legyenek – tette hozzá Majtényi, aki szerint Székely László megválasztásakor nagy várakozásokkal nézett a jelenleg hivatalban lévő ombudsman működése elé. Székely működéséből kiemelte, hogy a jelenlegi ombudsman igyekezett betölteni a „szegények ügyvédje” szerepét, így többször felemelte a szavát a hajléktalanokkal és a szociális ellátással kapcsolatos ügyekben.
Majtényi elismerte, hogy ezekben az ügyekben Székely Lászlótól „ombudsman-szerű” működést láttunk, ugyanakkor az elmúlt 20 év legsúlyosabb alkotmányjogi és alapjogi krízise a menekültválság volt, és ebben Székely szereplése nagyon súlyosan kifogásolható, kritikán aluli volt. „Nem tett meg semmit, amit kellett volna”, és felelőssége annál nagyobb, minthogy biztosként egyedül maradt önálló ombudsmanok rendszerének megszüntetése után, ráadásul érintettség nélkül egyedül vitathatja jogszabályok alkotmányosságát az Alkotmánybíróság előtt. Ezzel azonban ritkán élt, menekült-ügyben pedig gyakorlatilag nem tett semmit.
Arra a kérdésre, hogy az ombudsmani intézmény válsága 2010 után, vagy előtte kezdődött, Kaltenbach azt mondta: az intézmény akkor kapott léket, amikor megszűntek a külön biztosok és egyetlen ombudsman maradt, helyetteseinek pedig – akik a korábbi adatvédelmi és kisebbségi ombudsmanok helyébe léptek – gyakorlatilag nem maradt hatáskörük. Kaltenbach „emberileg megérti”, hogy az érintettek ezt tudomásul veszik, de szerinte el kellene gondolkodni azon, hogy ilyen körülmények között az ember elvállal-e egy ilyen feladatot vagy sem. Kaltenbach szerint olyan előfordult a volt szovjet blokk országaiban, hogy jogállami feltételek híján az újonnan bevezetett ombudsmani intézmény rosszul működik. Arra azonban Magyarországon kívül máshol szerinte nem volt példa, hogy bevezetik az intézményt, az jól működik, majd visszafejlődik a jogállamiság és maga az ombudsmani intézmény is. Majtényi László szerint Székely Lászlónak óriási a felelőssége abban, hogy a közvélemény máig nem tudja, mi történt pontosan a szeptemberi röszkei összecsapás napján, pedig a Helsinki Bizottság és az Eötvös Károly Intézet is követelte az ombudsmantól az események vizsgálatát. Majtényi felháborítónak tartja, hogy Székely nem indított vizsgálatot az ügyben. További példaként említette, hogy a magyar-szerb határon felhúzott kerítés felépítése után lefolytatott eljárások ügyében sem szólalt meg az ombudsman, pedig a határsértéssel vádoltak alapvető jogai (például az anyanyelvhasználathoz fűződő jog) sérültek. A kerítésépítés utáni helyzetről az ombudsmannak és helyetteseinek Majtényi szerint „egy árva szavuk nem volt”, kivéve a jövő nemzedékek ombudsman-helyettesének, aki – az egykori adatvédelmi biztos szerint helyesen – a földikutyáknak a kerítés által kettévágott élőhelye miatt aggódott. Kaltenbach szerint ami 2010 után történt, és napjainkban is történik Magyarországon, az egyre távolabb viszi az országot a jogállamiságtól. Furcsa lenne, ha pont az ombudsmani intézmény maradna ki ebből – tette hozzá a volt kisebbségügyi biztos, aki szerint a jogi környezet annyit romlott, hogy ilyen körülmények között nem tartja valószínűnek, hogy elvállalta volna ezt a funkciót.
Majtényi László szerint egyszer „ki kell húzni a dugót” és „leereszteni a Nemzeti Együttműködés Rendszerét”, majd újjá kell szervezni a magyar államot. Szabadságot nem lehet apránként követelni – tette hozzá.
