"Amióta 300 ezer euróra emelkedett az ára, nem adtam el kötvényt. Egy szingapúri állampolgárnak, aki a világ egyik leggazdagabb országában él, nincs szüksége magyar letelepedési engedélyre" - mondta a Magyar Nemzetnek Raj Rafael. Az Euro-Asia Investment Management Pte Ltd. nevű, szingapúri cég tulajdonosa kifejtette, a letelepedési kötvény ára korábban 250 ezer euró volt, ma 300 ezer. Raj 40 ezer euró ügyintézési díjat kért az ügyfelektől, amiből többek között a velük együttműködő ügynökségek díjait, a reklámköltségeket és az ügyvédi díjakat is állták. A Magyar Nemzet értesülései szerint hiába volt saját ügyvédjük, a letelepedési kötvények ügyintézésével egy bizonyos Kosik Kristóf ügyvédi irodáját kellett megbízniuk. A Figyelő szerint egy-egy ilyen ügyintézéssel az iroda 5000 euró körüli összeget keres.
Rajék 40-50 állampapírt tudtak eladni, amikor Rogán Antal vizsgálatot rendelt el a cég ellen, és Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal felfüggesztette a folyamatban lévő ügyeiket. Fél év pereskedés után elérték, hogy a már megkezdett ügyek végigfuthassanak, addigra azonban életbe lépett a törvény módosítása: az idén januártól már nem ország, hanem állampolgárság alapján határozzák meg, ki kitől vásárolhat letelepedési kötvényt. Kínai állampolgároknak pedig csak a Hungarian State Dept Fund (HSDF) árulhat kötvényeket. Amúgy különösebb verseny nem volt a kérdésben - idézte fel Raj, aki maga is úgy kapott jogosultságot, hogy a gazdasági bizottság által megadott címre elküldött egy pályázatnak nem tekinthető jelentkezést, illetve alapított egy céget Szingapúrban kifejezetten erre a célra - ez is követelmény volt.
Az első, és legjövedelmezőbb közvetítőcégeket az ötletgazda Rogán javasolta, és a többi is csak az általa vezetett gazdasági bizottság beleegyezésével kaphatott engedélyt. Az egész ügyet rohamtempóban kellett keresztülverni a parlamenten, és a legfontosabb kérdésekben valamiért a Rogán-vezette gazdasági bizottság döntött. Rogán adta be a törvényjavaslatot, ő vezette fel a gazdasági bizottság ülésén és ő próbálta érdemben megvédeni a kritikáktól. Kezdetben úgy volt, hogy az NGM fogja ezt intézni, de rögtön - a leirat szerint - hozzátette Rogán, hogy "hát ez már a kormány belső szabályozási kérdése, hogy ennek egyébként a kiadását hogyan alakítja ki".
A letelepedési kötvény intézményét a Miniszterelnöki Kabinetiroda jelenlegi vezetője 2012 végén találta ki, azzal a céllal, hogy a gazdag, de az unióba nehezen bejutó embereknek "megkönnyítsük a ki- és beutazását", illetve, hogy ők majd ezáltal "munkahelyteremtő beruházásokat" hajtsanak végre Magyarországon. Ezért létrehoztak egy 250 ezer eurós (nagyjából 80 millió forintos) letelepedési kötvényt, amit, ha egy külföldi állampolgár megvásárol, akkor kap egy magyar tartózkodási engedélyt, majd fél év múlva letelepedési engedélyt, amivel aztán szabadon utazhat az unióban. Annyi szigorítás volt csak, hogy a kérelmező nem lehet biztonsági vagy egészségügyi tiltólistán. Rogán, aki az Országgyűlés kínai-magyar baráti tagozatának elnöke nem titkoltan kínai megkeresésre vázolta fel a javaslatot.
A kötvényes öt év után a 300 ezer eurót visszakapja, vagyis az életre szóló letelepedési okmányért csak a közvetítő díját kell ténylegesen kifizetnie, hozzávetőleg 12–18 millió forintot. Ám a vásárlók nem is kerülnek kapcsolatba az államkötvénnyel: az ügyfél megkeresi az országára specializálódott - a gazdasági bizottságnak köszönhetően kizárólagos terjesztési joggal rendelkező - céget, Kínában például a Hungary State Special Debt Fund (HSSDF) nevű vállalkozást, átutalja a 40-45 ezer eurós adminisztrációs díjat, és a 300 ezer eurót, erről kap egy igazolást, azzal bemegy a magyar konzulátusra, kérvényezi a tartózkodási engedélyt, amit 4-5 héten belül meg is kaphat. Az idei kínai kérvényezők száma alapján pedig több mint hétmilliárd forint is lehet a HSSDF ez évi haszna.
A HSSDF a Magyarországon tartózkodó kínai üzletembereknek is értékesítheti a terméket - kérésére módosították így a törvényt. A cég egyik tulajdonosa Boros Attila, aki egyébként a Bajnai-kormány alatt hírhedtté vált Hajdú-Bét vezérigazgatója is volt. A vállalatot a Kajmán-szigeteken jegyzik.
Amióta 2013 nyarán megnyílt a lehetőség, több mint 2700-an szereztek magyarországi tartózkodási engedélyt kötvényvásárlással, további 4500-at a kérelmezők családtagjainak osztottak ki - írta a Népszabadság. Tehát szeptemberig nyolcszor annyian, jutottak tartózkodási engedélyhez, mint ahány menedékkérőnek hazánk ez idő alatt menekült- vagy oltalmazotti státust adott. Az értékpapíron a tehetős kínai, orosz vagy iráni állampolgárok anyagilag nem nyernek semmit, hiszen a speciális magyar államkötvény kamatmentes. Családegyesítés címén Magyarországra hozhatják házastársukat, gyerekeiket, a szüleiket és testvéreiket is - utóbbiak esetében bizonyítani kell, hogy garantált a megélhetésük és a szállásuk. A letelepedési kötvényt megvásárló gazdasági bevándorlók szinte automatikusan megkapják a tartózkodási engedélyt. Csupán az számít kizáró oknak, ha a külföldi veszélyezteti az ország köz- vagy nemzetbiztonságát, kiutasítását már elrendelték, vagy beutazási tilalom alatt áll. Ugyanakkor a nemzetbiztonsági ellenőrzés alaposságáról megoszlanak a vélemények, korábban a Jobbik és az Együtt is súlyos kockázatokról beszélt.
