Módosítják az alaptörvényt

A terrorveszély kezelése érdekében valószínűleg módosítani kell az alaptörvényt, hogy a jogrendünkben legyen erre vonatkozó minősített helyzet. A rendőrségnél és a honvédségnél is az állomány folyamatos feltöltése és felkészítése szükséges. A megelőzéshez a terrorelhárítás, a hatóságok és a titkosszolgálatok napi szintű együttműködésére van szükség, nemcsak egymás között, hanem a külföldi társszervezetekkel is - nyilatkozta Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője a Magyar időknek adott szombaton megjelent interjújában.

Kósa további részletekkel nem szolgált, viszont erősen támogatta az ötletet az M1 szombati műsorában Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója. Szerinte is hasznos lenne tiszta és világos jogi helyzetet teremteni a terrorfenyegetettség vagy egy esetleges terrorhelyzet időszakára. Egy ilyen új minősített időszak bevezetése megfelelő mozgásteret adna a rendvédelmi, a honvédelmi alakulatoknak és az egész kormányzatnak. Bakondi emlékeztetett, hogy hasonló, speciális jogrendet jelentő minősített időszak már létezik elemi csapás, ipari szerencsétlenség vagy háborús fenyegetettség idejére. Terrorhelyzetre vonatkozóan ilyen fokozat nincs, holott az élet azt mutatja, hogy ilyen időszakok bekövetkezhetnek – tette hozzá.

A parlament szeptember 4-én fogadta el a kormány menekültügyi törvénycsomagjának azt a részét, amely szerint a kabinet kihirdetheti a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet. Ki is hirdette: Magyarországon ma is is hat megyében van válsághelyzet, miközben menekült már gyakorlatilag nem érkezik Magyarországra. A kormányzati válasz, amit ez irányú kérdésünkre kapunk, rendszerint az: migránshullám lepi el Európát. Jogvédők szerint meglehetősen aggályos az alaptörvény újabb szigorítása, mert a terrorveszélyere hivatkozva újabb lehetőséget teremthet az emberi jogok korlátozására.

Szerző

Egyszer ki kell húzni a dugót a rendszerből

Bojkottálták az idén 20 éves ombudsmani intézmény megalapítására emlékező rendezvényt a tisztség első betöltői. Az ATV Szabad szemmel című műsorában erről Kaltenbach Jenő volt kisebbségi ombudsman beszélt. Mint elmondta: az intézmény eltávolodott attól a szereptől, amelyre az alapítók, illetve az akkori Országgyűlés képviselői szánták. „A közösen létrehozott gyermekünk közben elbitangolt és ezt nem néztük jó szemmel” – jellemezte a helyzetet. 

Majtényi László egykori adatvédelmi biztos szerint az ombudsmani intézmény nem Székely László megválasztásával kezdett eltávolodni az alapítók elképzeléseitől, de tény, hogy mára nem sok köze van sem az alapításkori célokhoz, sem a világban létező ombudsmani intézményekhez. Az ombudsmanok alapvető feladata, hogy az állam működésének kritikusai legyenek – tette hozzá Majtényi, aki szerint Székely László megválasztásakor nagy várakozásokkal nézett a jelenleg hivatalban lévő ombudsman működése elé. Székely működéséből kiemelte, hogy a jelenlegi ombudsman igyekezett betölteni a „szegények ügyvédje” szerepét, így többször felemelte a szavát a hajléktalanokkal és a szociális ellátással kapcsolatos ügyekben.

Majtényi elismerte, hogy ezekben az ügyekben Székely Lászlótól „ombudsman-szerű” működést láttunk, ugyanakkor az elmúlt 20 év legsúlyosabb alkotmányjogi és alapjogi krízise a menekültválság volt, és ebben Székely szereplése nagyon súlyosan kifogásolható, kritikán aluli volt. „Nem tett meg semmit, amit kellett volna”, és felelőssége annál nagyobb, minthogy biztosként egyedül maradt önálló ombudsmanok rendszerének megszüntetése után, ráadásul érintettség nélkül egyedül vitathatja jogszabályok alkotmányosságát az Alkotmánybíróság előtt. Ezzel azonban ritkán élt, menekült-ügyben pedig gyakorlatilag nem tett semmit.

Arra a kérdésre, hogy az ombudsmani intézmény válsága 2010 után, vagy előtte kezdődött, Kaltenbach azt mondta: az intézmény akkor kapott léket, amikor megszűntek a külön biztosok és egyetlen ombudsman maradt, helyetteseinek pedig – akik a korábbi adatvédelmi és kisebbségi ombudsmanok helyébe léptek – gyakorlatilag nem maradt hatáskörük. Kaltenbach „emberileg megérti”, hogy az érintettek ezt tudomásul veszik, de szerinte el kellene gondolkodni azon, hogy ilyen körülmények között az ember elvállal-e egy ilyen feladatot vagy sem. Kaltenbach szerint olyan előfordult a volt szovjet blokk országaiban, hogy jogállami feltételek híján az újonnan bevezetett ombudsmani intézmény rosszul működik. Arra azonban Magyarországon kívül máshol szerinte nem volt példa, hogy bevezetik az intézményt, az jól működik, majd visszafejlődik a jogállamiság és maga az ombudsmani intézmény is. Majtényi László szerint Székely Lászlónak óriási a felelőssége abban, hogy a közvélemény máig nem tudja, mi történt pontosan a szeptemberi röszkei összecsapás napján, pedig a Helsinki Bizottság és az Eötvös Károly Intézet is követelte az ombudsmantól az események vizsgálatát. Majtényi felháborítónak tartja, hogy Székely nem indított vizsgálatot az ügyben. További példaként említette, hogy a magyar-szerb határon felhúzott kerítés felépítése után lefolytatott eljárások ügyében sem szólalt meg az ombudsman, pedig a határsértéssel vádoltak alapvető jogai (például az anyanyelvhasználathoz fűződő jog) sérültek. A kerítésépítés utáni helyzetről az ombudsmannak és helyetteseinek Majtényi szerint „egy árva szavuk nem volt”, kivéve a jövő nemzedékek ombudsman-helyettesének, aki – az egykori adatvédelmi biztos szerint helyesen – a földikutyáknak a kerítés által kettévágott élőhelye miatt aggódott. Kaltenbach szerint ami 2010 után történt, és napjainkban is történik Magyarországon, az egyre távolabb viszi az országot a jogállamiságtól. Furcsa lenne, ha pont az ombudsmani intézmény maradna ki ebből – tette hozzá a volt kisebbségügyi biztos, aki szerint a jogi környezet annyit romlott, hogy ilyen körülmények között nem tartja valószínűnek, hogy elvállalta volna ezt a funkciót.

Majtényi László szerint egyszer „ki kell húzni a dugót” és „leereszteni a Nemzeti Együttműködés Rendszerét”, majd újjá kell szervezni a magyar államot. Szabadságot nem lehet apránként követelni – tette hozzá.

Szerző

Rogán Antal és a letelepedés

Publikálás dátuma
2015.12.14. 06:02
Rogán, az ötletgazda FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Kizárták a letelepedési kötvények értékesítéséből Raj Rafael cégét. Az üzletember kifejtette, hogy amióta csak Szingapúrban adhatnak el ilyen állampapírokat, egyetlen darab sem kelt el. A Rogán Antal által szorgalmazott kötvény ma 300 ezer euróba kerül, 2013 óta csaknem 3000-en szereztek magyarországi tartózkodási engedélyt általa, további 4500-at a kérelmezők családtagjainak osztottak ki. Egy Fidesz-közeli ügyvéd is jól keres a kötvényeken.

"Amióta 300 ezer euróra emelkedett az ára, nem adtam el kötvényt. Egy szingapúri állampolgárnak, aki a világ egyik leggazdagabb országában él, nincs szüksége magyar letelepedési engedélyre" - mondta a Magyar Nemzetnek Raj Rafael. Az Euro-Asia Investment Management Pte Ltd. nevű, szingapúri cég tulajdonosa kifejtette, a letelepedési kötvény ára korábban 250 ezer euró volt, ma 300 ezer. Raj 40 ezer euró ügyintézési díjat kért az ügyfelektől, amiből többek között a velük együttműködő ügynökségek díjait, a reklámköltségeket és az ügyvédi díjakat is állták. A Magyar Nemzet értesülései szerint hiába volt saját ügyvédjük, a letelepedési kötvények ügyintézésével egy bizonyos Kosik Kristóf ügyvédi irodáját kellett megbízniuk. A Figyelő szerint egy-egy ilyen ügyintézéssel az iroda 5000 euró körüli összeget keres.

Rajék 40-50 állampapírt tudtak eladni, amikor Rogán Antal vizsgálatot rendelt el a cég ellen, és Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal felfüggesztette a folyamatban lévő ügyeiket. Fél év pereskedés után elérték, hogy a már megkezdett ügyek végigfuthassanak, addigra azonban életbe lépett a törvény módosítása: az idén januártól már nem ország, hanem állampolgárság alapján határozzák meg, ki kitől vásárolhat letelepedési kötvényt. Kínai állampolgároknak pedig csak a Hungarian State Dept Fund (HSDF) árulhat kötvényeket. Amúgy különösebb verseny nem volt a kérdésben - idézte fel Raj, aki maga is úgy kapott jogosultságot, hogy a gazdasági bizottság által megadott címre elküldött egy pályázatnak nem tekinthető jelentkezést, illetve alapított egy céget Szingapúrban kifejezetten erre a célra - ez is követelmény volt.

Az első, és legjövedelmezőbb közvetítőcégeket az ötletgazda Rogán javasolta, és a többi is csak az általa vezetett gazdasági bizottság beleegyezésével kaphatott engedélyt. Az egész ügyet rohamtempóban kellett keresztülverni a parlamenten, és a legfontosabb kérdésekben valamiért a Rogán-vezette gazdasági bizottság döntött. Rogán adta be a törvényjavaslatot, ő vezette fel a gazdasági bizottság ülésén és ő próbálta érdemben megvédeni a kritikáktól. Kezdetben úgy volt, hogy az NGM fogja ezt intézni, de rögtön - a leirat szerint - hozzátette Rogán, hogy "hát ez már a kormány belső szabályozási kérdése, hogy ennek egyébként a kiadását hogyan alakítja ki".

A letelepedési kötvény intézményét a Miniszterelnöki Kabinetiroda jelenlegi vezetője 2012 végén találta ki, azzal a céllal, hogy a gazdag, de az unióba nehezen bejutó embereknek "megkönnyítsük a ki- és beutazását", illetve, hogy ők majd ezáltal "munkahelyteremtő beruházásokat" hajtsanak végre Magyarországon. Ezért létrehoztak egy 250 ezer eurós (nagyjából 80 millió forintos) letelepedési kötvényt, amit, ha egy külföldi állampolgár megvásárol, akkor kap egy magyar tartózkodási engedélyt, majd fél év múlva letelepedési engedélyt, amivel aztán szabadon utazhat az unióban. Annyi szigorítás volt csak, hogy a kérelmező nem lehet biztonsági vagy egészségügyi tiltólistán. Rogán, aki az Országgyűlés kínai-magyar baráti tagozatának elnöke nem titkoltan kínai megkeresésre vázolta fel a javaslatot.

A kötvényes öt év után a 300 ezer eurót visszakapja, vagyis az életre szóló letelepedési okmányért csak a közvetítő díját kell ténylegesen kifizetnie, hozzávetőleg 12–18 millió forintot. Ám a vásárlók nem is kerülnek kapcsolatba az államkötvénnyel: az ügyfél megkeresi az országára specializálódott - a gazdasági bizottságnak köszönhetően kizárólagos terjesztési joggal rendelkező - céget, Kínában például a Hungary State Special Debt Fund (HSSDF) nevű vállalkozást, átutalja a 40-45 ezer eurós adminisztrációs díjat, és a 300 ezer eurót, erről kap egy igazolást, azzal bemegy a magyar konzulátusra, kérvényezi a tartózkodási engedélyt, amit 4-5 héten belül meg is kaphat. Az idei kínai kérvényezők száma alapján pedig több mint hétmilliárd forint is lehet a HSSDF ez évi haszna.

A HSSDF a Magyarországon tartózkodó kínai üzletembereknek is értékesítheti a terméket - kérésére módosították így a törvényt. A cég egyik tulajdonosa Boros Attila, aki egyébként a Bajnai-kormány alatt hírhedtté vált Hajdú-Bét vezérigazgatója is volt. A vállalatot a Kajmán-szigeteken jegyzik.

Amióta 2013 nyarán megnyílt a lehetőség, több mint 2700-an szereztek magyarországi tartózkodási engedélyt kötvényvásárlással, további 4500-at a kérelmezők családtagjainak osztottak ki - írta a Népszabadság. Tehát szeptemberig nyolcszor annyian, jutottak tartózkodási engedélyhez, mint ahány menedékkérőnek hazánk ez idő alatt menekült- vagy oltalmazotti státust adott. Az értékpapíron a tehetős kínai, orosz vagy iráni állampolgárok anyagilag nem nyernek semmit, hiszen a speciális magyar államkötvény kamatmentes. Családegyesítés címén Magyarországra hozhatják házastársukat, gyerekeiket, a szüleiket és testvéreiket is - utóbbiak esetében bizonyítani kell, hogy garantált a megélhetésük és a szállásuk. A letelepedési kötvényt megvásárló gazdasági bevándorlók szinte automatikusan megkapják a tartózkodási engedélyt. Csupán az számít kizáró oknak, ha a külföldi veszélyezteti az ország köz- vagy nemzetbiztonságát, kiutasítását már elrendelték, vagy beutazási tilalom alatt áll. Ugyanakkor a nemzetbiztonsági ellenőrzés alaposságáról megoszlanak a vélemények, korábban a Jobbik és az Együtt is súlyos kockázatokról beszélt.

Habony ügyvédje is nyer
Kosik Kristóf több szálon is Rogán Antalhoz, illetve Habony Árpádhoz kötődik. Még Rogán polgármestersége alatt képviselte perekben az V. kerület vagyonkezelő cégét - például a Belváros-Lipótváros Vagyonkezelőt az atlatszo.hu-val szemben -, rendszeresen nyilatkozik Habony jogi képviselőjeként. Jelenleg is szerződésben áll a Fidesz-frakcióval - a most futó, ötmillió forintos kontraktust Rogán ideje alatt kötötték -, és ő jegyezte be a Habony-médiabirodalom online portálját, a nemrég indult 888.hu-t.