terrorveszély;alaptörvény;Bakondi György;

- Módosítják az alaptörvényt

A terrorveszély kezelése érdekében valószínűleg módosítani kell az alaptörvényt, hogy a jogrendünkben legyen erre vonatkozó minősített helyzet. A rendőrségnél és a honvédségnél is az állomány folyamatos feltöltése és felkészítése szükséges. A megelőzéshez a terrorelhárítás, a hatóságok és a titkosszolgálatok napi szintű együttműködésére van szükség, nemcsak egymás között, hanem a külföldi társszervezetekkel is - nyilatkozta Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője a Magyar időknek adott szombaton megjelent interjújában.

Kósa további részletekkel nem szolgált, viszont erősen támogatta az ötletet az M1 szombati műsorában Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója. Szerinte is hasznos lenne tiszta és világos jogi helyzetet teremteni a terrorfenyegetettség vagy egy esetleges terrorhelyzet időszakára. Egy ilyen új minősített időszak bevezetése megfelelő mozgásteret adna a rendvédelmi, a honvédelmi alakulatoknak és az egész kormányzatnak. Bakondi emlékeztetett, hogy hasonló, speciális jogrendet jelentő minősített időszak már létezik elemi csapás, ipari szerencsétlenség vagy háborús fenyegetettség idejére. Terrorhelyzetre vonatkozóan ilyen fokozat nincs, holott az élet azt mutatja, hogy ilyen időszakok bekövetkezhetnek – tette hozzá.

A parlament szeptember 4-én fogadta el a kormány menekültügyi törvénycsomagjának azt a részét, amely szerint a kabinet kihirdetheti a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet. Ki is hirdette: Magyarországon ma is is hat megyében van válsághelyzet, miközben menekült már gyakorlatilag nem érkezik Magyarországra. A kormányzati válasz, amit ez irányú kérdésünkre kapunk, rendszerint az: migránshullám lepi el Európát. Jogvédők szerint meglehetősen aggályos az alaptörvény újabb szigorítása, mert a terrorveszélyere hivatkozva újabb lehetőséget teremthet az emberi jogok korlátozására.

Bojkottálták az idén 20 éves ombudsmani intézmény megalapítására emlékező rendezvényt a tisztség első betöltői. Az ATV Szabad szemmel című műsorában erről Kaltenbach Jenő volt kisebbségi ombudsman beszélt. Mint elmondta: az intézmény eltávolodott attól a szereptől, amelyre az alapítók, illetve az akkori Országgyűlés képviselői szánták. „A közösen létrehozott gyermekünk közben elbitangolt és ezt nem néztük jó szemmel” – jellemezte a helyzetet.