Előfizetés

Kisebb áfa, több propaganda

Publikálás dátuma
2015.12.15. 06:00
A törvényjavaslatban az épülő társasházi lakások áfájának csökkentése is szerepel FOTÓ: NÉPSZAVA
Aligha lesz lakásépítési boom annak a törvénynek a nyomán, amelyet - gyorsított eljárás keretében - ma fogadhat el az Országgyűlés arról, hogy januártól öt százalékra csökken az új lakások áfája. A legújabb gazdasági saláta-törvényjavaslat intézkedik arról is, hogy nem lesz építési engedélyezés, lakásépítési illeték és igazgatási szolgáltatási díj sem, amitől a kormány az építkezések felgyorsulását várja.

Hosszú vajúdás után született meg az a törvényjavaslat, amely 27 százalékról 5 százalékra csökkenti az új lakások áfáját. Az adócsökkentésről Orbán Viktor kormányfő-pártelnök beszélt a Fidesz vasárnapi, tisztújító konferenciáján. A tanácskozásnak egyébként ez volt az egyetlen konkrét és félreérthető gazdasági bejelentése. Orbán Viktor ugyanis úgy fogalmazott, hogy a következő négy évben csökken az áfa, amit sokan úgy értelmeztek, hogy négy esztendeig fokozatosan mérséklődik ennek az adónemnek az adókulcsa. Ezzel szemben Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter úgy korrigált tegnap az állami rádióban, hogy lakásépítés áfája átmenet nélkül csökken jövőre, vagyis nem négy esztendőre elhúzva.

A kormány azzal számol, hogy az áfa csökkentése révén a jelenlegi évenkénti 8-9 ezer új lakás építése 3-5 ezerrel nőhet, és ha legalább 3 ezerrel több lakás épül, akkor már nem kell adóbevétel kiesésével számolni. A miniszter sajtótájékoztatóján közölte: lehetővé akarják tenni azt is, hogy ne csak a január 1-je utáni adásvételekre vonatkozzon az áfakedvezmény, hanem ha az adásvétel és a használatbavétel között nem telt el több mint két év, akkor a már folyamatban lévő új lakások értékesítésénél is alkalmazható legyen az alacsonyabb áfakulcs. A kedvezményes áfa adókulcs, tehát 2016. január 1. és 2019. december 31. között lesz érvényes. A többlakásos ingatlanok esetében 150 négyzetméteres, míg egylakásos családi házak esetében 300 négyzetméteres hasznos alapterület a felső határ, vagyis csak a nagyméretű villák és kastélyok maradnak ki az áfacsökkentésből.

Varga Mihály egyébként nem tart attól, hogy az áfacsökkentés miatt visszaesik a használt lakások piaca.

Hosszú idő telt el azóta, hogy a Fidesz által már 2010-ben tervbe vett lakásáfa-csökkentés eljutott az ezt alátámasztó törvényjavaslat megszavazásáig - mondta lapunk érdeklődésére Petz Raymund. A GKI Gazdaságkutató Zrt. ügyvezetője emlékeztetett arra, hogy az előző Orbán-kormány megalakulásának évében létrehozott egy Otthonteremtési Kerekasztal elnevezésű szakmai fórumot. Az iparági szereplők legfontosabb megállapításait tartalmazó dokumentum 2011. januárjára el is készült. A kabinet többször foglalkozott időközben az áfacsökkentés témájával, mígnem Varga Mihály idén ősszel már határozottan utalt rá, hogy valamivel készülnek előállni. A megfelelő időpontnak úgy látszik a Fidesz kongresszusát tartották - mondta Petz Raymund. Egyértelmű, hogy most egy átmeneti, négy évig tartó intézkedésről van szó, amelynek tanulságait, azt hogy érdemben tudott-e növekedni az új lakások építése vagy sem 2019 után le tudják majd vonni, és az akkori kormány dönthet arról, hogy meghosszabbítják-e a csökkentett adó időszakát vagy sem. (Így történt ez a plazastopnál is, amelynek időszakát prolongálták, annak ellenére, hogy szakmai vélemények szerint nem vált be.)

Az ügyvezető az áfacsökkentést nem vonná be a rezsicsökkentések körébe, ugyanis itt nem valamilyen közműszolgáltatásnak a díját csökkentették, ugyanakkor nem zárta ki, hogy a pártkongresszusra való időzítésnek propagandisztikus okai voltak. Ezt az is bizonyítja, hogy egy az építőipari tevékenységet érintő intézkedés decemberi bejelentése nem látszik indokoltnak hiszen a lakásszám növekedésre való hatását csak egy-másfél év alatt fejtheti ki.

Szakmai szervezetek javasolják, hogy az is jusson hozzá a kedvezményes áfakulccsal járó előnyökhöz aki magánszemélyként a saját telkén épít családi házat. Ők egyelőre csak az építkezés engedélyezésének gyorsítását kapják a kormánytól, építőanyag vásárlásaikra továbbra is 27 százalékos áfa rakódik.

Hiányoznak a bérlakások
A lakáscélú támogatások kétharmada eddig sem a legszegényebbeket segítette – állítják egybehangzóan a hazai lakáshelyzettel és a lakhatási szegénységgel foglalkozó szakmai és civil szervezetek. Az építkezések áfájának 5 százalékra csökkentése ezeken az arányokon semmit nem javít majd, hiszen új lakást építeni/vásárolni azok tudnak, akik legalább minimális tartalékokkal rendelkeznek, de annak a másfél millió embernek, aki ma lakhatási szegénységben él Magyarországon, nem hoz jobb lehetőségeket az új szabályozás. Ők azok, akik ma rossz minőségű lakásban élnek, vagy folyamatos nehézségeik vannak lakásuk fenntartásával, a szükséges felújítások elvégzésével.
Az ő lakáshelyzetük javításának egyik legfontosabb oka, hogy Európában nálunk van a legkevesebb olcsó bérlakás. A kontinensen átlagos 30 százalék helyett Magyarországon mindössze a lakosság 11 százaléka él bérleményben. Az alacsony áfát kihasználva az állam, vagy az önkormányzatok képesek lennének növelni a bérlakások építésének arányát.
A piaci foglalkoztatás bővítését is segítené ez a szerepvállalás, hiszen például a keleti országrészben eladhatatlan házaikba, lakásaikba „beszorult” aktív korú munkavállalók ma azért kénytelenek megelégedni a közmunkával vagy a foglalkoztatás helyettesítő támogatással, mert nem találnak megfizethető lakásmegoldást az ország nyugati felében.
Azon ugyanakkor érdemes elgondolkodni, hogy az utóbbi 25 év kormányzati intézkedései alapvetően a tulajdonszerzést segítették, az első Fidesz-kormány sikeresnek nehezen mondható bérlakás építési programját újak nem követték, sőt a jelenlegi vezetés nem is tervez ilyen lépéseket.
G. E.

Matolcsy: a legfontosabb a versenyképesség erősítése

Publikálás dátuma
2015.12.14. 22:05
MTI Fotó: Kovács Attila
Az ország előtt álló legfontosabb feladat a versenyképesség erősítése - mondta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke hétfőn Budapesten, az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) üzleti fórumán. 

 A jegybank elnöke rámutatott: az MNB 2010 óta folyamatosan korrigálta a korábban elkövetett hibákat, eközben választ adott a kihívásokra. Emlékeztetett arra, hogy a magyar gazdaság növekedése 2002-2010 között sokkal alacsonyabb volt a visegrádi országok átlagánál, és a költségvetés sem volt egyensúlyban. Ennek fő okát Matolcsy György a túlzott mértékű fogyasztásban és eladósodottságban látta, hozzátéve, hogy ugyanakkor a magas költségvetési hiány miatt fenntarthatatlanná vált az adósságpálya. 2010 után a strukturális reformokkal sikerült növekedési pályára állítani a gazdaságot - szögezte le Matolcsy György.    

A jegybank is hozzájárult a költségvetési megtakarításhoz - emelte ki az MNB elnöke. Jó hatással van a kamatkiadásokra a monetáris könnyítés és az önfinanszírozási program, csökkentek a rövid és hosszú lejáratú hozamszintek, amivel nagy összegű megtakarítást ért el a kormány. Ezt a pénzt befektetésekre, vagy az államadósság további csökkentésére is fordíthatja - ismertette.    

Matolcsy György beszámolt arról, hogy a kamatcsökkentési ciklus mérsékelte a jegybanki inflációs cél alullövésének mértékét, és érdemben hozzájárult a gazdasági kibocsátás szintjének emelkedéséhez. A konkrét eredmények között említette a banki hitelkamatok mérséklődését, az állampapírpiaci hozamok csökkenését, ami támogatja az árstabilitási cél elérését, élénkíti az exportot, és a belső keresletet.    

A jegybankelnök szerint amennyiben teljesülnek a jegybanki előrejelzésekben szereplő feltételek, az alapkamat aktuális szintje és a laza monetáris kondíciók tartós fenntartása támogatja az inflációs cél középtávú elérését, és a tervezett mértékben ösztönzi a reálgazdaságot.    

Kitért arra, hogy a strukturális reformok eredményeképp az Európai Bizottság 2013-ban megszüntette a túlzottdeficit-eljárást Magyarországgal szemben, amelyet rögtön az unióba belépése után indítottak.Az előadás végén a párizsi klímacsúccsal kapcsolatos kérdésre válaszolva Matolcsy György elmondta: nagy hangsúlyt kell helyezni az energia-megtakarításra. A fenntartható jövő érdekében új iparágak, programok kellenek, amelyek növelik az ország versenyképességét is a nagyobb energia-megtakarításon keresztül - hangsúlyozta.

A Fidesz-holdudvar is veszi a "zsíros falatokat"

Bihari Tamás
Publikálás dátuma
2015.12.14. 21:30
L. Simon László miniszterelnökségi (fenn balra) és Tállai András adóügyi államtitkár: a vagyonosodásról egyeztetnek? FOTÓ: MOLNÁ
Alig két hét van hátra addig a határidőig, amit a miniszterelnök szabott meg 340 ezer hektár állami föld eladására. Az már biztos, hogy ez a határidő nem tartható. Licitekre szinte csak elvétve kerül sor, és a "zsíros falatokat", a nagyobb, egybefüggő állami birtokokat a Fidesz-holdudvarába tartozók, illetve külföldiek vásárolják meg. A szakemberek szerint az egyetlen helyes megoldás az állami földek árverésének azonnali leállítása, és egy valóban átlátható versenysemleges pályázat kiírása lenne.

Mindezek fényében különösen hiteltelennek tűnik Orbán Viktor kormányfő 2010-es és a kormány 2015-ös fogadkozása, hogy külföldi kézbe egyetlen rög magyar termőföld sem kerülhet. Ha rög nem is, de több száz hektár idén ősszel, télen már külföldi, igaz, uniós állampolgárok tulajdonába került.

Azért nem csak a külföldi gazdálkodók, vagy a miniszterelnök falubelijei vannak anyagilag jól eleresztve. Az MSZP megyei elnökhelyettese arról számolt be lapunknak, hogy a beledi családsegítő szolgálat vezetője, vagyis közalkalmazott, 40 hektár állami föld tulajdonosa lett, 71,9 millió forintos áron. Beke Károly arra is felhívta a figyelmet, hogy csak az önrész itt meghaladta a 7 millió forintot.

Többször is előfordult, hogy egyes árverési napokon egyetlen érdeklődő sem jelent meg. A politikus úgy vélte, a gyenge érdeklődés egy hónap tapasztalatai alapján olyan tendenciának tekinthető, ami már nem igen fog változni az elkövetkező időszakban sem. Ebben szerepet játszhatnak a magas árak is. Emellett, aki valóban gazdálkodni szeretne a megvásárolt állami földön, az nem költ arra milliókat és adósodik el évtizedekre úgy, hogy 16-35 évig nem veheti birtokba a földjét. A sokat hivatkozott fiatal gazdák pedig nem vesznek a nyakukba jelentős hiteleket földvásárlásra, amikor a gazdaságuk megalapozására és beindítására is rengeteg hitelt kénytelen fölvenni: gépekre, jószágra, vetőmagra, egyéb beruházásra. Ehhez képest a fiatal gazdák támogatása személyenként legföljebb 10 millió forint lehet. Ez még akkor sem túl sok, ha a felmenőitől örökölt gazdaságon kezd bele az önálló termelésbe.

Az árverési nyertes az árverést követő 8 munkanapon belül köteles felkeresni a szerződéskötés időpontjának egyeztetése céljából az NFA területileg illetékes irodáját, ám sok helyről érkezett olyan jelzés, hogy ez nem történt meg. A szerződéskötést követően a földforgalmi törvény alapján 60 napos kötelező kifüggesztési időszak alatt élhet az elővásárlási jogával a jelenlegi bérlő. Ha nem él vele, akkor nyílik lehetőség a tulajdonjog bejegyzésére az ingatlan-nyilvántartásba, amelynek előfeltétele a teljes vételár megfizetése. Az NFA honlapján ugyan már megjelennek az árverési adatok, de az nem pótolja a törvényben előírt kifüggesztést, amit sok helyen elmulasztanak.

A szocialisták, a többi ellenzéki párthoz és a civil szervezetekhez hasonlóan az állami földek árverésének azonnali leállítását követelik. Egy valóban átlátható pályázat kiírása lehetne az egyetlen ésszerű megoldás - összegezte véleményét az MSZP elnökségi tagja.

Ahány tábla, annyi ár
Magyarországon a termőföld ára hektáronként átlagosan 1-1,5 millió forint, ám az ország különböző régióiban, sőt, a megyéken belül is igen eltérő lehet. A nyugati határszélen például inkább már 1,5-2 millió forint ez az átlag - jegyezte meg a Népszavának nyilatkozó Sahó Ákos.
Az X-Agro.hu portálvezetője ehhez hozzátette, ők a magánforgalmat figyelik és internetes oldalukon ezekre lehet licitálni. Sok függ attól, mekkora tábláról van szó, A kisebbek olcsóbbak, a nagy, összefüggő birtoktestek drágábbak. Figyelembe kell venni az aranykorona értéket, de még a domborzati viszonyokat is. Az 1,5-2  millió forintos hektáronkénti átlagár a jónak számító 20-30 aranykoronás szántókra érvényes
Meglepő, de igazán drága szántók Hajdú-Bihar megyében vannak, ahol a 40-60 hektáros területek esetében előfordul a 4-5 millió forintos hektáronkénti ár is. Békésben is találhatók hasonló földárak. Igaz, ezekben a térségekben találhatók a legjobb földek, gyakran 30 aranykorona fölötti minőségű birtokok is előfordulnak.
A nógrádi és Borsod-Abaúj-Zempléni térségben viszont 400-500 ezer forintért is lehet hektáronként földet venni.
A szakember ezért úgy vélte, lehet ugyan átlagos 1 millió forintos földárral számolni, csak nincs sok értelme a nagy szórás miatt. Bár korábban jelentős volt a földvásárlási igény, a cégvezető úgy látja, most a gazdák kivárnak, hogy mi lesz az első körös állami földárverések eredménye. Nem csak a gazdák, de Sahó Ákos is némely helyszínen magasnak találta a kikiáltási árat, ami visszafoghatta az érdeklődést. A családi gazdaságok leginkább az 5-10 hektáros táblákat keresik.
A szakember szerint a megmaradt területeket az állam vagy megtartja, vagy a feltételeket kell megváltoztatnia. Például lejjebb szállítja a kikiáltási árakat. Talán erre is számítanak a gazdák.