A főpolgármester szerdán megerősítette lapunknak, hogy a végleges álláspontját csak a 21-i miniszterelnökkel folytatandó tárgyalás után alakítja ki. Mindezt annak kapcsán nyilatkozta Tarlós - aki egyébként Szentpéterváron tárgyal - hogy erősen tartja magát a hír, miszerint Budapest és maga a város vezetője is be lett csapva a BKV finanszírozásával kapcsolatban. A "jelenlegi helyzet" az - mondta lapunknak Tarlós, hogy ha a keddi parlamenti döntések érvényesülnek, akkor a főváros számláján 3 milliárd mínusz fog mutatkozni. Miközben a látszat az, hogy adtak pénzt a BKV-nak, a valóság az, hogy elvettek tőle.
Rogán megtévesztette Orbánt?
A kérdés most az - találgatják az elemzők -, hogy hihető-e egy olyan forgatókönyv, amely szerint Rogán Antal Orbán tudta nélkül verte keresztül a változtatást, és tudatosan hagyta, Orbánt is megtévesztve hagyta figyelmen kívül a hétfői miniszterelnök-főpolgármester tárgyalást. Megfigyelők szerint ez a teória teljesen elképzelhetetlen, sokkal inkább valószínű, hogy a kormányfő játszik a főpolgármesterrel. Tarlós erre az esetre tartogatja azt a lépést, amelyről már beszélt, mely szerint megszüntetné a BKV-járatokat az agglomerációba, tehát a buszok csak Budapest határáig közlekednének. A főpolgármester szerint ha itt bármiféle átverés történt, az nem az ő, és nem is Orbán jellemhibájából fakad.
Amikor a miniszterelnökkel tárgyal, az sosem szokott teljesen eredménytelen lenni - ezt a múlt héten mondta Tarlós, amikor bejelentette, december 21-én találkozik Orbán Viktor miniszterelnökkel, hogy hosszabb egyeztetést folytassanak az aktuális budapesti ügyekről, elsősorban a BKV, illetve a fővárosi közösségi közlekedés finanszírozásáról.
Ehhez képest az Országgyűlés már tegnap kimondta, hogy a fővárosi önkormányzat a jövő évtől a helyi közösségi közlekedés feladatainak ellátására is felhasználhatja az iparűzési adóból származó bevételeket, továbbá a kerületektől is több forrást vonhat el erre a célra. A képviselők 154 igen szavazattal, 8 nem ellenében és 7 tartózkodás mellett fogadták el a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető Rogán Antal és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter hétfőn benyújtott javaslatát. A fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról szóló törvény módosítása szerint a főváros jövőre és 2017-ben is 1,5 százalékponttal növelheti részesedését a - kerületi önkormányzatokkal osztottan megillető - bevételekből. A főváros ezzel 2017-re az osztott bevételek 54 százalékával rendelkezhet majd, amiből a jelenlegi 4 százalék helyett annyit fordít közösségi közlekedésre, amennyit szükségesnek lát - sőt, valójában első helyen erre kell fordítania a rendelkezésre álló pénzt.
Még a javaslat zárószavazása előtt, az előterjesztés parlamenti vitájában a fővárosi forrásmegosztásról Rogán azt mondta, a kormány teljesíti Tarlós kérését, a főpolgármester elérte a célját: a fővárosi kerületek az eddiginél nagyobb mértékben fognak hozzájárulni a tömegközlekedés finanszírozásához. A miniszter azt is mondta, a főváros és a kerületek tárgyalásai több mint fél éve tartanak, de nem jutottak dűlőre: a főváros kérése az volt, hogy a következő két évben 2 százalékkal, a kerületek kérése az volt, hogy évente 1 százalékkal térítsék el a forrásmegosztást a főváros javára a tömegközlekedés finanszírozása érdekében. "A kormány a mértani közepet választotta: évente 1,5 százalékkal téríti el a forrásmegosztás arányait". A Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter hozzátette, a javaslatban azt is világossá teszik, hogy az iparűzésiadó-bevételből a fővárosnak először a tömegközlekedést kell finanszíroznia. Közölte: a fővárosnak az iparűzési adóból származó bevétele ezzel az eltérítéssel együtt lényegesen magasabb lesz, mint a BKV finanszírozási igénye. Ezzel a fővárosi tömegközlekedés finanszírozása a jövőben tartósan biztosítva van - állította Rogán.
Ez azonban nem igaz, sőt, információink szerint Budapest az eddigieknél is rosszabb helyzetbe kerül e változással, amelyet ráadásul a kormány vélhetően nem egyeztetett Tarlóssal. Kerestük ugyanis a főpolgármestert, hogy megkérdezzük a véleményét, ám ő hétfő óta Szentpéterváron van. Szűcs-Somlyó Mária, a főpolgármesteri hivatal kommunikációs igazgatója ugyanakkor arról tájékoztatta lapunkat, hogy Tarlós István "az adóügyi törvények megszavazásával kapcsolatban a miniszterelnök úrral való december 21-i megbeszélése után fog nyilatkozni, előtte még tájékozódik. (...) Ha valóban az a helyzet, ahogy most értelmezik, akkor az rosszabb, mint amilyen volt. Az agglomerációs járatok finanszírozása - úgy tűnik - a továbbiakban sincs megoldva."
Nagyobb a hiány
Ugyanakkor a főpolgármester az utóbbi hónapokban már többször elmondta, hogy a fővárosi tömegközlekedés hatékonyságának javításával 2010 óta 10 milliárd forint megtakarítást és ugyanekkora bevételnövekedést ért el a BKV, ám annak költségvetéséből még mindig 30-31 milliárd forint hiányzik az állami díjkedvezmények és az agglomerációs közlekedés miatt - utóbbi önmagában 15 milliárd forint. Ez utóbbira nincs törvényi kötelezettsége a fővárosnak, ezért állami támogatást sem kapnak ezen kiadásaikra. Tarlós szerint mindezek miatt az eddigi 24 milliárd forint állami feladattámogatás is kevés, a kabinet jelenlegi szándéka alapján pedig ez az összeg jövőre 6 milliárd forinttal, a következő két évben pedig további 3-3 milliárd forinttal csökkenne. Az állam ugyan átvállalta a társaság 53 milliárdos adósságát, és 24 milliárddal valóban hozzájárult az idei működési költséghez, további 16 milliárd forinttal pedig támogatja a kormányrendeletben megállapított kedvezményes vagy ingyenes utazásokat, de az is tény, hogy ez nem fedezi annak összköltségeit. Tarlós szerint tehát évente mintegy 31 milliárd forint kellene ahhoz, hogy legalább a jelenlegi színvonalon fenntarthassák a fővárosi közösségi közlekedést. Az agglomerációs közlekedés biztosításához szükséges 15 milliárd forint felfüggesztését, illetve korlátozását is "belengette" már a főpolgármester, s erre utal a kommunikációs igazgatójának tegnapi tájékoztatása is.
Így azonban korántsem lehet igaz, amit Rogán állított, hiszen a fővárost érintő kormányzati elvonások továbbra is érvényben maradnak, s ha hatályba lép az egyetlen nap alatt keresztül vert törvénymódosítás, akkor is gondot okoz majd a BKV finanszírozása.
Megkötötték a kezét
A tegnap elfogadottak értelmében ugyanis a fővárosi - kerületi - helyhatóságokat megillető adóbevételekből a fővárost megillető rész az ideinél 1,5 százalékponttal nagyobb, 52,5 százalékos lesz. 2017-től a fővárosi részesedés további 1,5 százalékponttal 54 százalékra növekszik, míg a kerületekre jutó részesedés értelemszerűen ugyanilyen arányban csökken. A törvény ugyanakkor előírja, hogy a Fővárosi Önkormányzat a megosztott adóbevételből annyi pénzt köteles a helyi közösségi közlekedésre fordítani, amennyire szükség van. Magyarán a kabinet megkötötte Tarlós kezét, s arra kötelezi a főpolgármestert, hogy az önkormányzat valamennyi iparűzési adóból származó bevételét első helyen a BKV-ra fordítsa. Ezzel nem is lenne hatalmas probléma, ha a fővárosnak nem lennének a közlekedési vállalaton kívül is intézményei, alkalmazottai, valamint szociális jellegű kiadásai, amelyekre így már nem jut majd keret, hiszen más bevételi forrással nem rendelkezik. A városházán, információink szerint, eluralkodott a pánik a kormányzati döntés nyomán, hiszen az új feltételekkel kényszerűen előbb kell finanszírozni a BKV-t, mintsem mondjuk béreket fizetnének.
Nem jön ki a matek
Ráadásul nem pontos a kormányzati számítás a forrásemelkedés mértékét illetően sem, hiszen míg most a fővárosi iparűzésiadó-bevételek (hipa) négy százaléka kerül a közlekedési társaság kasszájába, addig ez a következő években másfél-másfél százalékponttal emelkedve évi három, legfeljebb három és félmilliárd forintos pluszforrást hozna, s ugyanennyi kiesést jelenthet összesen a 23 kerületben. A fővárosnak évente több mint százmilliárd forint bevétele származik az iparűzési adóból, amelyből napi 15 milliárdot (!) ad át a központi költségvetésnek, magyarán a kormány egyetlen napi fővárosi befizetésről "lemondva" is jobban rendezhette volna a helyzetet.
Így azonban a kerületek és a főváros is pórul jártak, hiszen míg az előbbi önkormányzatok 2013 óta évente 8,4 milliárd forintot fizetnek a BKV finanszírozására, miközben erre semmilyen jogszabály nem kötelezi őket, ezentúl legfeljebb plusz négymilliárdot adnak majd erre a célra, ám a BKV gazdálkodásából ezzel együtt is körülbelül 14-15 milliárd forint hiányzik. Eközben a budapestieknek valóban csaknem 16 milliárd forintos kiadást jelent, hogy a BKV járatai elhagyják a főváros közigazgatási határait. Ezzel szemben mindössze alig 4 milliárd forint bevétel keletkezik ugyaninnen: 600 millió forintot fizetnek összesen a települések és nagyjából 3,5 milliárdot az utasok. A keletkező 12 milliárd forintos hiánynak nincs fedezete, amit a most "befolyó" iparűzési adó átcsoportosítás sem old meg.