Lázár tájékoztat, és válaszol a Vajnát érintő provokatív kérdésre

Publikálás dátuma
2015.12.16. 14:56
MTI Fotó: Kovács Tamás
Miért olyan fontos az államnak Andy Vajna? Ezzel a kérdéssel kapott az alkalmon a Népszava a mai kormányinfó szabad kérdéses részében. Az év utolsó tájékoztatóját a már megszokottól eltérően szerdán tartotta a Miniszterelnökséget vezető miniszter a már jól ismert "Mit miért tesz a kormány?" alcímmel. Ebbe a kérdésbe szépen bele is illett a Népszava kérdése, amire Lázár János válaszolt is. 

Előbb azonban a miniszter visszakérdezett: miért lenne fontos a kormánynak Andy Vajna? Fazekas Ágnes, a Népszava újságírója kisegítette a talán alulinformált minisztert, és utalt a minapi hírre: a filmügyi kormánybiztos, kaszinótulajdonos 6,72 milliárd forintot kap az államtól a TV2-re.

Lázár János válaszában leszögezte: a kormány nem támogatta Vajnát, nincs szó közpénzről, az Eximbank piaci alapú hitelt ad. ( Ezt többen máshogy gondolják, így a DK is, a párt közölte: feljelentést tesz az ügyben, ahogy teszi ezt az Együtt is. ) 

Újságírói kérdésre válaszolva Lázár János kemény szavakkal bírálta a Telekom döntését, a cég ugyanis kihátrált Ákos mögül, nem támogatja tovább a nő helye a világban- hitvallását a minap kifejtő  énekest. Ez egy véleménydiktatúra - szögezte le a miniszter, aki nem Ákos véleményére utalt, hanem a Telekom döntésére.  Erre a kijelentésére pedig ismét megindult a Facebook-os  komment-áradat, Oszkó Péter, volt pénzügyminiszter (Bajnai-kormány) például ezt írta: Szerintem az a diktatúra, amikor egy kormánytisztviselő akarja megmondani, hogy melyik cégnek kit kell szponzorálnia, és egyáltalán, milyen véleményt és értékrendet kötelező vallania és képviselnie. ( Nyilván vannak bőségesen Lázárral egyetértő kommentek is, de azt szemlézze a Magyar Idők)

A miniszter az államigazgatás átszervezését javasolja

Lázár János közölte: kezdeményezi, hogy 2016. július 1-jén jöjjön létre az állami tisztviselői kar, amelybe első körben a járási hivatalok munkatársai tagozódhatnak be. A kar létrehozása egy új bértáblát is jelent: július 1-jén 30 százalékkal nőnek a bérek, a következő években pedig 5-5 százalékkal, egészen az 50 százalékos béremelés eléréséig. 2017-ben a kormányhivatali struktúra, 2018-tól pedig az összes állami tisztviselő betagozódhat a karba. Azt is hozzátette, hogy létszám-racionalizálás is lesz. A tárcavezető emellett 91 központi államigazgatási szerv átszervezését is javasolja. Ennek lényege, hogy a kormányhivatalok fogják ellátni a jelenleg az országos hatóságokhoz és hivatalokhoz tartozó másodfokú eljárásokat. A központi államigazgatási szervek többi feladata pedig - "létszám-racionalizálás" után - a minisztériumokhoz kerül. "Minisztériumok, kormányhivatalok, járási hivatalok" - Lázár János összegzése szerint így fog kinézni az új államigazgatási struktúra.

Szüljünk gyerekeket és unokákat

A sajtót és a közösségi médiát oda-vissza bejárta már Kövér László elhíresült szüljenek nekünk unokákat beszéde, ( és ezúttal lendüljünk át nagyvonalúan a kívánalom biológia alapú nehézségein) valamelyest ehhez csatlakozott Lázár bejelentése a kormányinfón, miszerint: tízmillió forintos vissza nem térítendő támogatást ad az állam azoknak a pároknak a lakhatási kérdések rendezéséhez, akik tíz éven belül három gyermeket vállalnak. A Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta: a családi otthonteremtési kedvezmény kiterjesztéseként további 10 millió forintot is kaphatnak a családok huszonöt éves futamidőre, amelynek kamata nem lehet magasabb 3 százaléknál. Hogy minél biztosabb legyen az otthonteremtés, az új építésű lakások vásárlásakor a támogatás két gyermek esetén 2,6 millió forintra emelkedik - tette hozzá.   Közölte azt is, akik eddig igényelték már a csok-ot vagy korábban az úgynevezett szocpolt, azok a felvett összeggel csökkentett támogatást igényelhetnek. Arról még egyeztetnek, hogy akik nem tudják teljesíteni a vállalásokat, azoknak milyen feltételekkel kell visszafizetniük a támogatást.   Elmondta azt is: az új lakások vásárlása esetében eltörölték a csok feltételei között szereplő négyzetméterár-korlátokat már egy gyermeknél is. Az igénylés felső életkori határa továbbra is 40 év lesz. 

Lázár János emlékeztetett arra, hogy január 1-jétől 27 százalékról 5 százalékra csökken az új lakásvásárlás áfája legfeljebb 150 négyzetméteres lakások és 300 négyzetméteres házak esetében. Ezt a kormány azzal egészítette ki, hogy  szintén január 1-jétől önerős építkezésnél 5 millió forintig visszaigényelhető lesz az áfa.

Emlékeztetett: az építési engedélyezési eljárás bejelentése változik a 300 négyzetmétert meg nem haladó lakóépületek esetében. 2016 januárjára további építésügyi reformcsomag is készül, ebben a társasházak építésénél is meghatározzák azt a négyzetmétert, amelynél hasonlóan könnyebbé válik a hatósági ügyintézés.   Nemzeti mintaterv katalógus is készül, amelyben olyan tájkarakterrel rendelkező épületeket javasolnak - akár felújítás vagy építés esetére - amelyek gyorsan és hatékonyan megvalósíthatóak - tette hozzá.

Farkas Sándor lehet a mezőhegyesi ménesbirtokért felelős kormánybiztos

Lázár János közölte:  azt javasolja Orbán Viktor kormányfőnek, hogy a fideszes Farkas Sándort, Szentes országgyűlési képviselőjét, a mezőgazdasági bizottság tagját bízza meg a mezőhegyesi ménesbirtok és mintagazdaság megalapításáért felelős kormánybiztosi feladattal. A miniszter közlése szerint Farkas Sándor feladata egy olyan csapat összeállítása lesz, amely megalapítja az új mezőhegyesi ménesbirtokot és mintagazdaságot. Az állami földek értékesítésével kapcsolatban Lázár János közölte: eddig 102 ezer hektárt adtak el. 

Szerző

Orbán "megdicsérte" L. Simon feleségét?

Az MSZP azt kéri Áder János köztársasági elnöktől, hogy ne írja alá, hanem küldje az Alkotmánybírósághoz a polgári törvénykönyv (Ptk.) földbérleteket szabályozó módosítását, valamint a lakásáfát is csökkentő, a fővárosi forrásmegosztást újraszabályozó törvénymódosítást - jelentette be Gőgös Zoltán szerdán Budapesten, a Sándor-palota előtt tartott sajtótájékoztatón. Az ellenzéki párt elnökhelyettese arról is beszélt, hogy Orbán "megdicsérte" L. Simon László feleségét, hogy földet vett az árveréseken.

A parlament által kedden elfogadott jogszabályokról tartott tájékoztatón Harangozó Gábor, az MSZP országgyűlési képviselője a Ptk.-módosítással kapcsolatos kifogásaik között közjogit is említett, valamint azt, hogy szerintük a törvénnyel lehetővé teszik a földet vásárló spekulánsoknak a bérleti díjak emelését. Kifejtette: lehetővé válik, hogy ezek a spekulánsok addig emeljék a bérleti díjakat, míg végül ki nem tudják dobni a jelenlegi, hosszú távú bérleti szerződésekkel rendelkező földhasználókat. Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának szocialista alelnöke szerint a Fidesz a bérleti díjak emelése érdekében már korábban megpróbált egy kétharmados törvényt módosítani, de nem sikerült neki, most keresett egy feles parlamenti többséget igénylő jogszabályt, hogy a kérdést elrendezze. Elmondta, a törvényalkotás ilyen módját közjogilag érvénytelennek tartják.

Frakciótársa, Korózs Lajos arról beszélt, hogy a lakásáfa, vagyis az új építésű lakások forgalmi adójának csökkentését támogatják, de nem értenek egyet azzal, hogy "az érintettek megkérdezése nélkül módosítják" a fővárosi forrásmegosztást.

A politikus gazemberségnek nevezte a törvénymódosítást, mert a kerületek hozzájárulása nélkül fogadtak el olyan rendelkezést, amely kötelezi őket arra, hogy adóbevételeik jelentős részét - amit eddig szociális szolgáltatásokra, ellátásokra költöttek - a jövőben a fővárosi tömegközlekedésére fordítsák.

Korózs Lajos azzal a módosítással sem értett egyet, hogy a 300 négyzetméter alatti épületek esetében komoly építési szabályokat nem kell figyelembe venni, ezzel pedig alkotmányosan sérülnek az épített környezetre, a természet- és a környezetvédelemre vonatkozó szabályok. Nem tudja, milyen szándék húzódik meg a módosítás mögött - mondta - , de "ezekről a fiúkról én a legrosszabbat feltételezem".

Gőgös Zoltán elmondta, azzal sem értenek egyet, hogy az egyes törvényeknek a gazdasági növekedéssel összefüggésben történő módosítása több, egymáshoz nem kapcsolódó jogszabályt is tartalmaz. Elmondta, ha a köztársasági elnök nem tesz eleget kérésüknek, akkor mind a két törvény esetében összegyűjtik a szükséges képviselői aláírást, hogy az Alkotmánybírósághoz fordulhassanak.

Ha a köztársasági elnök fordul az Alkotmánybírósághoz, akkor a testületnek egy hónapon belül döntenie kell a ki nem hirdetett törvényről, így hamarabb léphetnek hatályba a kedvező rendelkezések - magyarázta. A képviselők az államfőnek írt levelüket bevitték a Köztársasági Elnöki Hivatalba.

Gőgös Zoltán kérdésre beszélt arról is, hogy kedden Orbán Viktor miniszterelnök "megdicsérte" L. Simon László államtitkár feleségét, hogy földet vett az árveréseken. "Ez pont olyan, mint amikor a maffiafőnök megdicséri a beosztottnak a feleségét, hogy milyen szép ruhát vett a kábítószerpénzből" - fogalmazott, megjegyezve, hogy szerinte most már biztatják is a barátokat a lopásra.

Szerző

Csúsznak a bérek - Százezreket nem fizetnek ki a közszférában?

A költségvetési bizottság összehívására szólította fel a parlamenti testület elnökét a Párbeszéd Magyarországért szóvivője kedden Budapesten, hogy kiderüljön, miért csúszik a közalkalmazottak bérének kifizetése.

Tordai Bence sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a bizottsági ülésen a nemzetgazdasági tárcát, a költségvetésért felelős államtitkárt, az Államadósság Kezelő Központot és minden már érintettet meghallgatnának. Nyár vége óta érkeznek hírek arról, hogy a közszféra számos területén késve, vagy egyáltalán nem fizetik ki a béreket, pótlékokat és a kapcsolódó juttatásokat. Egyes sajtóhírek szerint több százezren is lehetnek, akik nem kapták meg minden járandóságukat - tette hozzá.

Eddig a kormányzat mindig egyedi magyarázatokkal szolgált, de Banai Péter Benő költségvetésért felelős államtitkár kedden beismerte, hogy Brüsszel 600 milliárd forint uniós támogatást tart vissza a különböző szabálytalanságok miatt - hívta fel a figyelmet. Ezt a pénzt a költségvetésnek ki kell fizetnie a nyertes pályázóknak, de az ellenérték nem érkezik meg idén az EU-tól. A PM feltételezi, hogy most ezt a "summát próbálják valahol megfogni" - fogalmazott Tordai Bence.

Példátlan, hogy a közalkalmazottak fizetéséből akarják finanszírozni a költségvetési hiányt - jelentette ki. A szóvivő arra is reagált, hogy nem született megállapodás a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) a 2016-os minimálbér és garantált bérminimum emeléséről. Úgy fogalmazott: a Párbeszéd Magyarországért örömmel látja, hogy a szakszervezeti oldalon egység alakult ki, és támogatja a szakszervezeti álláspontot. Hosszú távon nemcsak a munkavállalóknak, hanem a magyar gazdaságnak is érdeke, hogy magasabb bérszínvonal alakuljon ki, és ezzel együtt nőjön a vásárlóerő - közölte.

Szerző