Lassan csúszunk a szakadékba

Publikálás dátuma
2015.12.17. 06:05
Egy a sok közül: a Szent Imre FOTÓ: NÉPSZAVA
Kórházi létszámbotrányok sorozatával folytatódik az egészségügy lassú összeomlása a béremelést, jobb körülményeket követelő nyári ápolói tüntetések után. Az itthon maradt doktorok és nővérek feudális viszonyokról, hűbérúrként viselkedő főorvosok túlkapásairól beszélnek.

Recseg-ropog a magyar feudalizmus, de még tartja magát. Egy orvos blogbejegyzése a beosztottak megalázásáról bejárta a közösségi oldalakat. "Az orvoslás a feudális rendszerben ragadt Magyarországon – írta a minap Kunetz Zsombor, aki medikus korára emlékezve általánosnak nevezte a „csendőrpertut”, amikor az idősebb főorvos nem engedte, hogy a fiatal kollégák visszategezzék. „Egy kórházi osztály földesuránál már csak az intézmény menedzsmentje a nagyobb gazda”- szól a hazai motoros- és légi mentés korábbi meghatározó alakjának helyzetelemzése az utóbbi hetekben tömegessé vált felmondások miatt felszínre került intézményeken belüli konfliktusokról.

Lehet persze azt is mondani, a végkimerülés szélén mindenki levezeti valakin a feszültségét. Ápolónők panaszkodtak nemrég a Népszavában is, milyen megalázásokat kell elviselniük a létszámhiány miatt kötelező túlórák és a létfenntartáshoz sem elegendő bérek mellé az orvosoktól, akik sokszor 30-40 éves tapasztalatuk ellenére megkérdőjelezik hozzáértésüket. Napokkal ezelőtt névtelen levél érkezett szerkesztőségünkbe a Borsod Mentő egyik gépkocsivezetőjétől, aki teljesen kiborult, mert a miskolci kórház igazgatója állítólag szaftos káromkodásokkal tarkított üvöltözés kíséretében tiltotta meg neki és kollégájának, hogy az intézmény területén rendbe tegyék műszak végén a mentőautót, ami napközben besározódott. Ilyen véleményeket nem szoktunk közölni, de a magyarázat, hogy megalázta, emberi méltóságukban sértette meg őket a főorvos, egyre gyakrabban hangzik el az egészségügyben uralkodó állapotok jellemzéseként.

Az, hogy szép lassan csúszik a szakadék felé a magyar egészségügy, ma már nem titkolható tovább, még akkor sem, ha az ágazat vezetése erről nem hajlandó tudomást venni. A Népszabadság beszámolója szerint Ónodi-Szűcs Zoltán a Szent Imre Kórházból tömegesen távozó altatóorvosok miatt kitört botrányt egyszerű munkaügyi vitának nyilvánította, ami miatt szerinte minisztériumi szinten nem kell vizsgálódni. Az egészségügyi államtitkár ezt egy olyan háttérbeszélgetésen közölte, ahová – követve a feudális hűbérurak módszereit – csak néhány kiválasztott újságírót hívott meg, kritikus internetes portálok mellett a Népszava sem lehetett jelen.

Pedig lassan nem lehet szőnyeg alá söpörni, hogy az ágazatban azóta is sokat romlott a helyzet, hogy az ápolók utcai akciókat kezdtek tavasszal, mert testközelből látták a baj nagyságát. Az orvos- és nővérhiány ma már akkora az országban, hogy a kórházak egymástól csábítják el az itthon maradt szakembereket, mert néhány ezer forinttal magasabb bér, vagy néhány órával kevesebb kötelező ügyelet már csábító a fizikai és - a fenti példák alapján igazolható - idegösszeroppanások elől menekülve.

Ez már az összeomlás következő fázisa, akár tudomásul veszik a területet vezető szakmapolitikusok, akár nem. Már nemcsak az egészségügyi bérek, a létszámhiány, az eszköztelenség miatt hangos naponta a sajtó, hanem azért is, mert a megmaradt dolgozóknak elegük van a bajok elkendőzését hűbérúri kényszerrel kikényszerítő vezetők magatartásából. A megélhetésüket féltő szakemberek eddig soha nem lépték át ezt határt, egymásról nem teregették ki a szennyest, de már minden mindegy. A saját túlélés kényszere erősebb lett a szakmai összetartásnál. Innen már csak egy lépés az orvosi, ápolási hibák sorozatának megszellőztetése – de itt még nem tartunk.

A mostani botrányt az indította el, hogy a budai Szent Imre Kórházban hat altatóorvos távozott, miután az osztály főorvosa, állítólag a kórházigazgatóval folytatott viták után, felállt a székéből. Amíg csak vidékről jöttek hasonló hírek, a közvélemény nem figyelt fel a jelenségre, pedig októberben az egri Markhot Ferenc Kórház radiológiai osztályáról távozott egyszerre hat orvos az elviselhetetlenül rossz körülményekre és az annál is pocsékabb munkahelyi hangulatra hivatkozva. Majdnem ezzel egy időben olvashattuk, hogy a Soproni Gyógyközpontban nincs olyan terület, ahol ne küzdenének orvoshiánnyal, de a szomszédos Ausztria csábítása már a takarítókat és konyhai dolgozókat is elérte. A veszprémi kórház belgyógyászatán is hónapok óta áll a bál. Az osztály orvosai tömeges felmondásukat helyezték kilátásba egy főorvosnő botrányos viselkedése miatt, mert a megalázások, megfélemlítések miatt már nem tudtak dolgozni. Az intézmény vezetője a magából kivetkőzött kolléganőt másik osztályra helyezte ugyan, de a konfliktus ezzel nem szűnt meg – írta az Index.

Közben budapesti orvosok arra is emlékeztetnek, nem ez az első botrány a Szent Imrében, korábban a szülészetről menekültek tömegesen a dolgozók. A fővárost ráadásul elkerülték az uniós fejlesztések is, tehát az itteni intézmények sok helyen gyógyításra alkalmatlan állapotban vannak – elég csak a Merényi Kórház pszichiátriai osztályáról bemutatott elrettentő felvételekre gondolni, de állítólag nem sokkal jobb a helyzet a Szent János Kórház pszichiátriáján sem. A Szent István Kórházból tömegesen menekülnek az ápolók és a Semmelweis Egyetem II-es belgyógyászati klinikáján is ápolók hiánya miatt zártak be egy fél emeletet. A kórházigazgatók minden ilyen hírre egységesen azt válaszolják: a betegek ellátása zavartalan, átmeneti létszámgondokról van szó, amit gyorsan orvosolnak. Kinevezésük persze a kormánytól függ, ők is félelemben élnek. Már csak az a kérdés, közülük ki lesz az első, aki megtöri a jeget és ki mer állni a nyilvánosság elé azzal, hogy nincs tovább, ilyen körülmények között nem vállalja tovább az összeomlás menedzselését.

Ilyen látványos kirohanásra vagy gyors változásra persze egyelőre senki ne számítson.

Egy német háziorvosi fizetéssel nem tudunk versenyezni – jegyezte meg Lázár János a tegnapi Kormányinfón. A kancelláriaminiszter szerint is el kellene érni a felzárkózást, ebben az alapellátás az első, utána a járóbeteg ellátás következik, közben pedig fejleszteni kell az orvosegyetemeket, emelni a béreket. Az utóbbi hónapokban unásig ismételt reményekből azonban még nem lesz működő egészségügy Magyarországon.

Amilyen az oktatás, olyan a jövő

Futótűzként terjedt hétfőn a hír: a kormány fizetőssé tenné az iskolai szakköröket, versenyeket. Egy nappal később megcáfoltak mindent, a kusza jogszabályi háttér viszont további aggodalmakra ad okot. Célul tűzték azt is, hogy csökkenteni fogják az iskolai lemorzsolódást, az eddigi intézkedések azonban épp ellenkező irányba mutatnak, egyre több a korai iskolaelhagyó, többségükre közmunka vár.

Amilyen az oktatás, olyan a jövő társadalma, ezért ma az Európai Unióban elsődleges feladat a befektetés az oktatásba - mondta Navracsics Tibor (Fidesz) oktatásért, kultúráért, ifjúságért és sportért felelős uniós biztos pártja vasárnapi kongresszusán. A politikus hangsúlyozta: a gazdaságpolitika is akkor lehet sikeres, ha befektetünk az oktatásba, az ágazat fejlesztésével "Magyarország és az unió jövője is biztosabb lesz, mert egy szociálisan egységesebb társadalom nézhet szembe a kor kihívásaival".

Az EU-ban minden bizonnyal az egyik legfontosabb feladat az oktatásba történő befektetés, Magyarországon viszont már nem annyira - ezt a kormány elmúlt években levezényelt intézkedéseinek eredményei, az alultervezett finanszírozás és a legfrissebb OECD-adatok is alátámasztják. Ráadásul hétfőn az Eduline oktatási portálon megjelent egy hír, miszerint a jövőben több ingyenes iskolai szolgáltatás fizetőssé válna a köznevelési törvény tervezett módosítása után, az erről szóló módosító javaslat a napokban jelent meg a kormány honlapján.

Ezek alapján úgy tűnik, Navracsics az oktatásba való befektetés szükségességének üzenetét nem a magyar kormánynak, sokkal inkább a magyar gyerekeknek és szüleiknek címezte. Az Eduline-on ismertetett tervek szerint a jövőben nem lenne térítésmentes egyebek mellett az első szakképesítésre való felkészülés, a szintvizsga vagy javítóvizsga. A gyakorlati képzésben szükséges munkaruhát, védőfelszerelést, tisztálkodási eszközöket is a diákokkal fizettetnék ki. Fizetni kellene a szakkörökért, énekkarért, tanulmányi versenyeken való részvételért is.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) kedd délután, egynapos késéssel cáfolta a híreket. Mint írták, "a félreértésekkel és rosszindulatú feltételezésekkel ellentétben" az iskolai szolgáltatások továbbra is ingyenesek maradnak. "Tekintettel arra, hogy jól látható módon a szakképzés ingyenességére vonatkozó szabályok törvényi szinten, a szakképzésről szóló törvényben jelennek meg, ezért - mindössze jogtechnikai okokból - törölni kellett az ezzel párhuzamos rendelkezéseket egy alacsonyabb szintű jogszabályból, a kormányrendeletből" - írták. A szolgáltatások ingyenességét tehát már nem a köznevelési törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet, hanem a szakképzési törvény tartalmazza.

Viszont például az általános iskolák nem a szakképzési törvény szerint működnek, így ha a térítésmentes szolgáltatásokról szóló passzusok kikerülnek a rendeletből (ám nem jelennek meg magában a köznevelési törvényben) kérdésessé válik, hogy az ingyenesség itt is megmarad-e. Az Emmi ezt a következőképpen magyarázza: a szakkörök, énekkarok a köznevelési törvényben az "egyéb foglalkozások" gyűjtőfogalom alá tartoznak. Hogy pontosan melyek ezek a foglalkozások, azt az Emmi szerint a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. kormányrendelet állapítja meg. "A két jogszabály együttes értelmezésével megállapítható, hogy ezek az egyéb foglalkozások továbbra is térítésmentesen vehetők igénybe" - írták az Eduline-nak küldött válaszukban. Az oktatásban uralkodó kaotikus állapotokat jól tükrözi ez a rendelet-mizéria is.

A tervezettel kapcsolatban kerestük a szakszervezeteket és a Nemzeti Pedagógus Kart (NPK) is - utóbbit épp azért hozta létre a kormány, hogy a köznevelést érintő kérdésekben a szervezettel egyeztetéseket folytasson. A Pedagógusok Szakszervezete csak a sajtóból értesült a módosítás tervéről, ahogyan Horváth Péter, az NPK elnöke is. Horváth lapunknak elmondta: megdöbbent azon, hogy a módosításokkal kapcsolatban előzetesen nem kapott tájékoztatást a kormánytól. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete azonban néhány napja megkapta a terveket, véleményezésre viszont csak máig kaptak időt.

A szóban forgó tervezet azt is meghatározza, mely diákok számítanak "lemorzsolódással veszélyeztetett" tanulóknak: ide sorolják azt, akinek az átlaga nem éri el a közepes szintet, ha magatartása hármas vagy annál rosszabb vagy egy tanévben 100 óránál többet hiányzott igazoltan. A tervezet szerint azoknál is tartani kell a lemorzsolódástól, akik rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülnek vagy legalább egyszer megszakították tanulmányaikat. A kormány célja, hogy csökkentse a lemorzsolódási rátát, az eddigi intézkedések azonban nem ebbe az irányba mutatnak - gondoljunk csak a szegregált oktatás népszerűsítésére, a tankötelezettségi kor leszállítására 16 éves korra. A KSH 2015-ös elemzése szerint 2010 óta meredeken nő a korai iskolaelhagyók aránya.

A közfoglalkoztatás is az iskola kihívója lett: egyre több olyan történetről hallani, hogy a szegény családok kiveszik gyermeküket az iskolából miután betöltötte 16. életévét, hogy közmunkásként segítsen be az anyagiakba, vagy ha a szülők keresőképtelenek, ő tartsa el a családot. Az LMP törvénymódosítást is kezdeményezett, hogy a 18 év alattiak ne vehessenek részt a közfoglalkoztatásban. Az ellenzéki párt szerint a kormány gazdaságpolitikája nem az oktatás és az innováció erősítésére koncentrál, s ha egy 16 éves bekerül a közfoglalkoztatásba, a szegénység foglyává válik.

Navracsics Tibornak igaza van, amikor azt állítja, a társadalom és a jövő olyan, amilyen az oktatás. Nem igazán van mire büszkének lennünk, s a következő évek sem kecsegtetnek semmi jóval.

Szerző

Tarlóst mégis időben tájékoztatták?

Publikálás dátuma
2015.12.17. 06:00
A Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón ezúttal először a Népszava kérdéseire válaszolt FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Másfél éve tartanak az egyeztetések a fővárossal a helyi adók elosztásáról, a kormányfő pedig bármikor meghallgatja Tarlós Istvánt - közölte Lázár János a Kormányinfón. Ezzel szemben forrásaink szerint a főpolgármestert senki nem értesítette, hogy a kedden elfogadott salátatörvény módosítja a vonatkozó jogszabályt. A szokásos heti sajtótájékoztatón a kancelláriaminiszter fontosnak nevezte az orvosképzés fejlesztését, és azt sem tarja kizártnak, hogy egyes orvostudományi karok leváljanak az egyetemekről. Lázár bejelentette azt is, hogy az Altus EU-s megbízása miatt feljelentést tesz az OLAF-nál, mivel burkolt pártfinanszírozást sejt.

A kormány másfélévnyi egyeztetés után terjesztette elő a törvényjavaslatot, Tarlós István pedig mindig szívesen látott vendég a Házban, és Orbán Viktor is bármikor rendelkezésére áll - válaszolta a Népszava kérdésére Lázár János, hogy tájékoztatták-e a főpolgármestert arról, módosítják a helyi adókról szóló jogszabályt. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint nem először fordult elő, hogy a kormány külön feladathoz köti az iparűzési adóból származó bevételek elköltését, "a '90-es években már volt ilyen". Hozzátette: az adóbevételek megoszlásában is a fővárosi önkormányzat felé billent a mérleg nyelve.

Ezzel szemben forrásaink szerint Tarlós nem tudott arról, hogy a hétfőn benyújtott és kedden el is fogadott salátatörvény részeként módosítják a helyi adókról szóló jogszabályt. Állítólag a Fidesz vasárnapi kongresszusán sem szóltak a főpolgármesternek arról, hogy a kerületek rovására ugyan másfél százalékkal többet kap jövőre Budapest az iparűzési adóból, de azt kötelezően a BKV-ra kell fordítania, így másra nagyon nem marad pénz.

A törvényt Tarlós még nem látta, ezekben a napokban Szentpéterváron tárgyal, így a végleges álláspontját csak a 21-i miniszterelnökkel folytatandó tárgyalás után alakítja ki. Lapunknak telefonon arról beszélt, ha igazak a módosításra vonatkozó hírek, a fővárosi tömegközlekedés helyzete még rosszabb lesz, mint amilyen ma. Jövőre ugyanis az ideinél 6 milliárd forinttal kevesebbet akar adni a kormány a BKV finanszírozására, a másfél százalékos többlet viszont csak 3 milliárdot jelent, így az államkasszából az ideihez képest is kevesebb jut majd a közösségi közlekedésre. Ez a főpolgármester számítása szerint mínusz 3 milliárd. Tarlós arra figyelmeztetett, miközben a látszat az, hogy adtak pénzt a BKV-nak, a valóság az, hogy elvettek tőle. Lázár ezt úgy kommentálta, hogy nem érti milyen 3 és 6 milliárdokról beszél a főpolgármester, hiszen Budapestnek százmilliárdos bevétele van az iparűzési adóból.

A BKV büdzséjéből évente évi 31 milliárd forint hiányzik, ennyit költ a főváros az agglomerációs közlekedésre, holott ez nem a feladata. Emellett a kedvezmények, egyebek mellett a kicsik és a 65 felettiek ingyen utazása, a diák és a nyugdíjas-bérletek miatt kieső összegeket sem kapja meg a BKV, Tarlós ezért kért már hónapokkal ezelőtt találkozót a miniszterelnöktől és fideszes kerületi polgármesterekkel közösen ezért írt levelet, amire máig nem érkezett válasz. A főpolgármester szerint a módosítás az agglomerációs tömegközlekedés megszüntetésével fenyeget. Ezzel kapcsolatban Lázár a Kormányinfón közölte, ha a főváros úgy látja, a kormány kész tárgyalni az agglomerációs közlekedés átvételéről.

Súlyos hatása lehet annak, ha az iparűzési adóból származó bevételt a szükséges mértékig a közösségi közlekedésre kell költeni. Ez akár azt is jelentheti, hogy a teljes összeget a BKV finanszírozására kell fordítani, akkor viszont másra nem marad pénz - fogalmazott lapunknak Tarlós. Beruházásokra sem - tette hozzá. Megismételte, maga 2019-ben nem indul újra a főpolgármesteri posztért, de a 17 fideszes kerületi polgármester nyilván a helyén maradna. A Rogán Antal, Varga Mihály páros által fogalmazott törvény viszont a kerületek vezetőit nagyon kellemetlen helyzetbe hozhatja.

Budapest különböző adókból naponta 15 milliárd forintot fizet be az ellenzék szerint az államkasszába. A szocialista Horváth Csaba ezért nevezi minden alkalommal megalázónak a BKV finanszírozása körüli huzakodást. Tarlós pedig rendre arra figyelmeztet, a közösségi közlekedés működtetése állami feladat, amit a főváros ugyan kötelezően átvett, de ehhez pénz is jár. Az idén 24 milliárd forintot kapott erre a célra Budapest, ez az összeg jövőre a tervek szerint már csak 18 milliárd, 2017-ben 15, 2018-ban pedig csak 12 milliárd forint lesz.

Menekültek

Az idén 391 ezer ember lépte át illegálisan a magyar határt - közölte a miniszter, aki szerint a szerb-magyar határzár is sikeres volt, a horvát-magyar határon pedig a kerítés felépítése után nem is próbálkoztak átjutni a migránsok. "Európát megosztják a migrációs válság kérdései, ebben a vitában Magyarország releváns megoldásokkal állt elő, ami komoly dolog" - mondta Lázár. A miniszter arról is tájékoztatott, hogy jelenleg két kötelezettségszegési eljárás folyik Magyarország ellen migrációs témában. A kormány a december 24-i határidőig minden brüsszeli kérdésre válaszolni fog: Brüsszelben úgy látszik változóban vannak a szokások, de 25-én és 26-án nem szeretnénk Brüsszel rendelkezésére állni, a kollégáink szeretnének karácsonyozni - jegyezte meg gúnyosan Lázár, aki a határvédelemben létrejött V4-es együttműködést évtizedes diplomáciai sikernek nevezte. A közös uniós határvédelemmel kapcsolatban még nincs magyar álláspont, de a holnapi brüsszeli EU-csúcson napirenden lesz.

Orvosok

Lázár szerint nem versenyezhetünk a nyugat-európai orvosfizetésekkel: nem lehet a különbségeket egy tollvonással megszüntetni, de amióta a kormány elindította a rezidensprogramot, egyre kevesebb rezidens hagyja el az országot. Emellett 6000 háziorvos és 6000 házi gyermekorvos kapott most jelentős támogatást, ezt szeretnék kiterjeszteni a szakellátásban dolgozókra is. A miniszter úgy vélekedett, a magyar orvosok az Unió legjobban képzett szakemberei, ezért javaslatot tesz az orvosegyetemi képzés megerősítésére: "ha ennyire jó az orvosképzés mentsük meg" - hangoztatta, s azt sem tartotta kizártnak, hogy egyes egyetemek orvosi karai leváljanak az anyaintézményekről. "Mi egy klasszikus, régi orvosképzési iskolát képviselünk, ami óriási érték. Szövetséget kell kötni az orvosokkal, hogy ez megmaradjon" - vélekedett.

Altus-ügy

A miniszter súlyos törvénysértésnek és nyílt párttámogatásnak nevezte az Altus Zrt. újabb Uniós megbízását. Mivel az Európai Bizottság csak bejelentés után indít vizsgálatot, meg fogja tenni a feljelentését az Európai Csalásellenes Hivatalnál (OLAF). Lázár azt is kifejtette: nem azért vizsgálták a magyarországi közbeszerzéseket, mert gond lett volna, hanem mert az ellenzék feljelentette azokat. "A Fidesz nem jelentette fel az NFÜ-t, amikor Dobrev Klára vezette, nem feltételezték, hogy ott mindent elloptak, pedig lehet, így volt" - jegyezte meg a kancelláriaminiszter.