internetes vásárlás;Európai Központi Bank;internetes hitelkártya;bankkártya-csalások;

2015-12-17 06:13:00

Támadnak a webtolvajok

A karácsony nemcsak a bevásárlóközpontokban, de a webáruházakban is kiemelt időszak: a forgalom 20-30 százalékát novemberben és decemberben valósítja meg. A szokottnál több vásárló - ahogyan az áruházakban a zsebtolvajoknak - a webes boltokban a virtuális tolvajoknak kedvez.

Évről évre egyre többet vásárolnak a magyarok az interneten. 2014-ben 300 milliárd forintot költöttünk el a hazai webshopokban. Ez jelentős, mintegy 4 százalék körüli részt tesz ki a hazai kiskereskedelem teljes forgalmából. „Az internetes vásárlás egyik nagy előnye, hogy pénzt és időt takaríthatunk meg. De ugyanúgy, ahogyan az áruházakban a zsebtolvajok, az internetes boltokban is egyre több virtuális zsebes, webtolvaj igyekszik megszerezni a pénzünket. Csak ők éppen nem farzsebben tárolt erszényre, hanem a virtuális pénztárcánkra, a bankkártyaadatainkra utaznak” – mondta Molnár Ferenc, a digitális biztonsági szakértő, a NETLOCK Kft. vezetője.

Éppen ezért fontos tisztában lennünk a weboldalak biztonságával. Az úgynevezett SSL rendszer jelentheti az első védvonalat a „webtolvajok” ellen. Ez az alkalmazás elsősorban a vásárlót védi” – tette hozzá az ügyvezető. A tanúsítvány az oldal és az ügyfél között zajló kommunikáció titkosítása mellett hitelesíti a weboldalt, és biztosítja az ügyfeleket arról, hogy az ott látott információk valóban az adott weboldalhoz tartoznak, (azokat senki nem változtatta meg a kommunikáció folytán), és az ügyfél által megadott adatokat kizárólag a weboldal üzemeltetője ismerheti meg. ,,A weboldal és a vásárlás biztonságát növelő tanúsítványt egy „zárt lakat” ikon jelöli a webcím előtti mezőben.

Bankkártyával való fizetés esetén soha ne használjunk nyilvános wifi hálózatot, például kávézóét. Az otthoni hálózatot védjük jelszóval, és használjunk vírusírtót. A spam leveleket meg se nyissuk, a bennük szereplő linkekre pedig végképp nem szabad rákattintani. A biztonságot növelheti például, ha a fizetéskor internetes hitelkártyát használunk, amelyre csupán a vásárlás nagyságrendjével megegyező összeget töltünk fel. Ugyanígy érdemes ellenőrizni, hogy az adott webshop rendelkezik-e telephellyel, van-e levelezési címe, telefonszáma, és megfontolandó rákeresni az internetes fórumokon az adott webshopra, és megnézni mit írnak a korábbi vásárlók.

A bankkártya-forgalmunkat folyamatosan kövessük nyomon, és ha bármilyen gyanút észlelünk, és olyan tranzakciót veszünk észre, amelyet biztosan nem mi indítottunk, tiltsuk le a kártyánkat és haladéktalanul forduljunk a bankunkhoz.

Nőtt a csalások száma
Az Európai Központi Bank bankkártya-csalásokról szóló 2015-ös jelentéséből kiderül, hogy miközben a fizikai kártyahasználatot igénylő műveletek (ATM- és POS-tranzakciók) esetében a csalások összértéke az előző évekhez képest 10,3 százalékkal csökkent, a kártya jelenléte nélkül zajló (főként az internetes) tranzakciók esetében 21 százalékkal nőtt ez az érték. A jelentés szerint Magyarországon az összes kártyacsalás 68 százalékát így követték el.