Aki kétszer is győzött Strasbourgban

Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) keddi ítéletében elmarasztalta Magyarországot a közszférában dolgozó nyugdíjasok nyugdíjának folyósítására vonatkozó új szabályozás miatt, amely a bíróság szerint ellentétes az Emberi Jogok Európai Egyezményével és sérti a megkülönböztetés tilalmát. A pernyertes Fábián Gyula nem először kapott kártérítést a magyar államtól. Korábban a EJEB előtt peren kívüli megegyezéssel zárult egy ügye.

Megkülönböztető, tehát jogsértő az a magyar szabályozás, melynek alapján az öregségi nyugdíjban részesülő, de ezzel párhuzamosan közalkalmazottként munkát vállaló Fábián Gyulának a jogszabályok módosítása után 2013. július 2-tól felfüggesztették a nyugdíja folyósítását.

A 2013. január 1-jétől hatályos nyugdíjtörvény értelmében ugyanis a közalkalmazotti jogviszonyban nyugdíjasként továbbfoglalkoztatottaknak le kell mondaniuk az öregségi nyugdíjuk, és illetményük párhuzamos folyósításáról, holott mindkettőért megdolgoztak. A rendelkezés a magánszektorban dolgozókat nem érinti és a közszolgálatban állók között is különbséget tesz. Az öregségi nyugdíjban részesülő politikusokra, miniszterekre vagy polgármesterekre például nem vonatkozik.

Fábián Gyula panaszt tett az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságnál, ez azonban nem vezetett eredményre, ügyével ezért 2013. december 5-én a strasbourgi bírósághoz fordult.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) - bár legitim célként fogadta el a költségvetési kiadások csökkentését - azonban úgy látja, hogy a magyar hatóságok nem indokolták meg ésszerűen és tárgyilagosan az alkalmazott különbségtételt. Az Európa Tanács által létrehozott bírói testület egyhangúlag elfogadott ítélete szerint a magyar államnak ezért összesen 18 ezer euró (nagyjából 5,7 millió forint) kártérítést és perköltséget kell kifizetnie a panaszosnak.

Fábián Gyulát immár tényleges nyugdíjasként érte a Nemzetközi Emberi Jogi Bíróság ítélete, mivel néhány hónapja – saját kezdeményezésére – visszavonult a közszolgálatból. A pernyertest a történtek előzményeiről, és az ítélettel kapcsolatos véleményéről kérdeztük.

- Nem ez az első eset, hogy a nemzetközi bíróság előtt sikerrel indított keresetet a magyar kormánnyal szemben.

- Valóban így van, bár az első esetben a kormány képviselője peren kívüli egyezséget ajánlott számomra, amit elfogadtam. Az előzmények: 2002 augusztus 21-re virradóra elveszítettem a feleségemet, gyermekeim édesanyját, Fábián Ágotát, aki korai és elfogadhatatlan haláláig a Független Rendőr Szakszervezet főtitkáraként dolgozott. Azért kellett idő előtt meghalnia, mert gyomorfekély-műtétjét követően a Belügyminisztérium Központi Kórházában orvosi mulasztások és gondatlanságok sorozatát követően lényegében a sorsára hagyták. Az ügyben kártérítési keresetet nyújtottam be a Fővárosi Bíróságon, ahol kilenc esztendőn át húzták az ügyet, indokolatlan fájdalmat okozva családomnak. Miután kézhez kaptam a független magyar bíróság igazságos ítéletét - ami semmi újat nem tartalmazott a keresetemben foglaltakhoz képest -, jogi képviselőmmel, dr. Grád András professzorral az EJEB-hez fordultam, hogy családommal elégtételt kapjunk az évtizedes időhúzással okozott keserű évekért. Keresetem benyújtását követően a kormány képviselője peren kívüli egyezséget ajánlott, amit elfogadtam, így az ügy formális ítélet nélkül zárult.

- Az öregségi nyugdíjának felfüggesztése miatt benyújtott keresete ügyében nem kapott peren kívüli rendezésre vonatkozó ajánlatot?

- Megjegyzendő, hogy én furcsa módon az MTI híréből tudtam meg a döntést, és hivatalosan azóta sem értesültem róla, így az ítéletet sem olvastam. Peren kívüli megegyezésre egyébként ebben az esetben nem volt lehetőség, hiszen a jogsértő helyzetet egy hatályban lévő törvény idézte elő, ami nem csak engem, hanem rajtam kívül még sok ezer embert érintett méltánytalanul és diszkriminatív módon. Fontos, hogy a jogszabállyal kapcsolatban az állampolgári jogok biztosa is megfogalmazta fenntartásait, beadványának megvitatására azonban a magyar Alkotmánybíróság mindeddig nem talált módot.

- Nem tudunk arról, hogy a jogsértő helyzet miatt más érintett is perelt volna.

- A velem egykorúak jól emlékezhetnek azokra az évtizedekre, amikor kényszerű jogfosztottságban éltünk. Nagyon sok embernek nagyon sokat kellett szenvednie, hogy ma magyarként teljes jogú európai polgárnak érezhessük magunkat, vagy legalábbis megpróbáljunk úgy élni, mintha azok volnánk. Azok, akik önként lemondanak a legalapvetőbb európai emberi jogaikról, nem csak magukkal, hanem elődeinkkel szemben is vétenek. Ezért a magyar kormány ellen benyújtott keresetemet egyfajta közszolgálatként fogtam fel, és így is gondolok rá.

- Mire fordítja a megítélt kártérítést?

- A hatályos európai jogszabályok és a magyar alaptörvény által is védett, szerzett vagyoni jogomat jelentő nyugellátásom mellett azért vállaltam el egy szakmai kihívást jelentő, kizárólag köztisztviselőként teljesíthető feladatot, hogy támogatni tudjam özvegy édesanyámat, gyermekeimet és unokáimat. A megítélt pénzt eredeti célomnak megfelelően, a családtagjaim támogatására szeretném fordítani, pontosan úgy, ahogy azt - lehetőségeikhez mérten - más nyugdíjas társaim is teszik.