Előfizetés

Gyurcsány: tragikusan alul vannak fizetve az orvosok

Publikálás dátuma
2015.12.17. 15:15
FOTÓ: Népszava
Az egészségügyben ütemezett béremelést, a középszintű szakképzés visszaállítását, az eszközpark amortizációjának elszámolhatóságát, a szabadfoglalkozású orvoslás és az úgynevezett "tb extra" bevezetését jelölte meg irányvonalként egészségügyi programjában a Demokratikus Koalíció (DK).

Gyurcsány Ferenc, az ellenzéki párt elnöke a témában tartott csütörtöki sajtóbeszélgetésen azt mondta, készen kell állni a kormányzásra, és ennek legfontosabb feltétele, hogy meg tudják mondani, mit tennének, ha kormányra kerülnének. Kifejtette, pártja a február 13-ai kongresszuson hirdeti meg az egészségügyet is magában foglaló programját, amelynek az előkésztése zajlik. Gyurcsány Ferenc hangsúlyozta, ez a program nem egyfajta kinyilatkoztatás lesz, hanem inkább "nyitott vitaanyagnak" tekinthető majd.

Azt mondta, az egészségügyben mára minden szakma hiányszakma lett, naponta három orvos és két nővér hagyja ott munkahelyét, összességében pedig 500-600 milliárd forint hiányzik az ágazatból. A lehetséges elmozdulási irányok között említette, hogy a szociális járulékból 150-180 milliárd forintot kizárólag az oktatásban és az egészségügyben lehetne felhasználni. 

Ezen kívül a párt véleménye szerint át kell alakítani a középszintű szakképzést, a társadalombiztosításon belül pedig úgynevezett "tb extrát" kellene bevezetni. Utóbbi lényege, hogy aki a lehetőségeihez mérten hajlandó több tb-járulékot fizetni, az kaphasson magasabb minőségű ellátást az állami rendszerben. Gyurcsány Ferenc közölte: "felülről zárttá kell tenni" az egészségügyi szolgáltatási listát, és meg kell határozni, hogy a befizetett tb-járulékért milyen ellátást nyújt az állam. Aki ennél magasabb szintű ellátást szeretne, annak többet is kellene befizetnie az állami kasszába. 

Az ágazatban dolgozók bérhelyzetéről szólva Gyurcsány Ferenc úgy fogalmazott: határozottan ellene van egy olyan javaslatnak, amely egyösszegű, nagymértékű béremelést ígérne az orvosoknak és a nővéreknek. Pártja inkább azon a véleményen van, hogy éves ütemezésben 15 százalékkal lehetne emelni a béreket. Az ágazatban dolgozókkal abban keresné a kompromisszumot, hogy "ne egy lépésben akarjanak 50 százalékos béremelést, hanem öt lépésben akarjanak 100 százalékot" - fogalmazott. Hozzátette ugyanakkor: tisztában van azzal, hogy tragikusan alul vannak fizetve az orvosok és nővérek, de egy lépésben ezt a lemaradást nem lehet megoldani.

A hálapénz lehetséges megszüntetésére vonatkozó kérdésre a pártelnök azt válaszolta, először bért kell emelni, csak utána lehet a paraszolvencia megszüntetéséről beszélni. Gyurcsány Ferenc a kórházvezetőkkel folytatott konzultációkról elmondta, azok nyitott, együttműködő beszélgetések voltak, a megbeszéléseken részletes tájékoztatást kaptak a párt képviselői.

Az új budapesti "szuperkórházzal" kapcsolatban a pártelnök azt mondta, a kórházvezetők "kételkedéssel fogadták" az új intézmény tervét, mert egyrészt szerintük a jelenlegi ellátási kapacitások elegendőek, másrészt kérdés, ki fog dolgozni az új kórházban. Az intézményvezetők szerint az új ellátóra fordítandó 100 milliárd forintból a meglévő ellátást lehet fejleszteni.

Gyurcsány Ferenc szerint nagyon meg kellene erősíteni az ellátás első két szintjét, a háziorvosi és járóbeteg-ellátást, a szakrendelők fenntartói azonban lehetnének újra az önkormányzatok, ha vállalják ezt a szerepet. A kórházak esetében pedig "hajlik arra", hogy az állam a legjobb gazda.

Biszku-ügy: megszületett az ítélet

Publikálás dátuma
2015.12.17. 15:11
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Két év, három évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte Biszku Béla volt pártállami vezetőt háborús bűntettek miatt első fokon csütörtökön a Fővárosi Törvényszék.

A bíróság a megismételt eljárásban ugyanakkor felmentette a vádlottat az 1956 decemberében a budapesti Nyugati téren, illetve a Salgótarjánban történt, összesen 49 halálos áldozatot követelő sortüzekkel összefüggésben a felbujtóként, aljas indokból, több ember sérelmére elkövetett emberöléssel megvalósított háborús bűntett vádja alól. A törvényszék szerint tehát Biszku bűnössége abban nem állapítható meg, hogy a sortüzekkel kapcsolatban a központi hatalom tagjaként felbujtó lett volna, ugyanis nincs bizonyíték arra, hogy egyáltalán volt központi tűzparancs, ami miatt a karhatalmisták lőttek volna a védtelen tüntetőkre. Az összesen öt rendbeli, háborús bűntettel összefüggésben elkövetett bűnpártolás a bíróság szerint azért állapítható meg, mert Biszku a salgótarjáni sortűz, illetve az 1957-ben Martonvásáron elkövetett bántalmazások kapcsán nem intézkedett az elkövetők felelősségre vonásáról.

A bíró felidézte azt is: a Nyugati téri sortűz esetében 12, a salgótarjáni esetében 20 évvel ezelőtt már zajlott egy-egy alapeljárás. Hozzátette: abban a perben a volt pártállami vezetők - köztük Biszku is - tanúk voltak, felbujtóként nem vádolta meg őket az ügyészség. A bíró kitért arra is, hogy 20 évvel ezelőtt még életben voltak azok a pártállami vezetők, akiknek a felelőssége Biszku Béláénál előbb megállapítható lenne, mégsem emeltek vádat ellenük. Ha az ügyészség 20 éve nyújtja be a vádat, akkor Biszku Béla tizedrendű vádlott lehetett volna - mondta. Hangsúlyozta: Biszku Béla az 1956. októberi forradalmat követő decemberi eseményekkor még nem volt belügyminiszter, a párt ideiglenes intézőbizottságának volt a tagja, ahogy sokan mások is.

A bíró felidézte: az eljárás során született szakértői vélemény szerint a Kádár-kormány nem adott ki konkrét közvetlen tűzparancsot. Sőt, a bíróság álláspontja szerint a Nyugati téren nem történt sortűz, így annak nem lehetett Biszku Béla a felbujtója. A Nyugati téren lelőtt három ember feltehetően nem szándékos lövések áldozata lett. Az eseményekben az ellentüntetők, a forradalom emléke mellett demonstrálók aktivitása és a karhatalmisták szervezetlensége, parancsnokaik rossz helyzetmegítélése játszhatta a fő szerepet - mondta. Úgy vélte, ha a karhatalmisták célzott lövéseket adtak volna le, akkor sokkal több áldozat lett volna. Azt mondta: nem egyértelmű, hogy szovjet katonák vagy magyar karhatalmisták adták-e le a halálos lövéseket. A bíróság indoklásában emlékeztetett arra is, hogy ebben az ügyben a feltételezett tettesek ügyében 12 évvel ezelőtt a bíróság megszüntette az eljárást.Kifejtette azt is: a sortüzekkel összefüggésben éppen annyi bizonyíték szólt Biszku Béla mellett, mint ahány a bűnössége mellett, ilyen esetben a bíróság csak felmentő rendelkezést hozhat.

Az ügyészség Biszku Béla ellen a rendszerváltás után 23 évvel, 2013 októberében emelt vádat, amelynek lényege, hogy a vádlott a forradalom leverése után részt vett a sortüzeket végrehajtó karhatalom megszervezésében és irányításában. Az előző eljárásban, 2014 májusában első fokon a törvényszék öt és fél év szabadságvesztésre ítélte Biszku Bélát. A Fővárosi Ítélőtábla idén júniusban azonban megalapozatlanság miatt hatályon kívül helyezte az elsőfokú döntést és új eljárásra utasított, megszabva a bizonyítás további irányait. A bíró a csütörtöki ítélet indoklása során azt mondta: az új bizonyítékok nagyobb része nem azt támasztotta alá, hogy Biszku Béla felbujtóként bűnös lenne a Nyugati téri és a salgótarjáni eseményekben.

"Csörgősipka ide vagy oda", a tábla végzése megváltoztatta az ügy kimenetelét, az előírt bizonyítási cselekmények más megítélést tettek lehetővé, mint a korábbi elsőfokú eljárás - fogalmazott a bíró. (Ibolya Tibor fővárosi főügyész a tábla hatályon kívül helyező végzése után, júniusban arról beszélt, hogy a védelem csörgősipkás bohócot csinált a bíróságból.) A salgótarjáni sortűz kapcsán a bíró szóbeli indoklásában leszögezte, hogy ebben az esetben valóban sortűz történt, amelynek 46 halálos áldozata volt. Ám az események kiváltója ezúttal sem a központi hatalom utasítása volt, hanem a helyszínen egy szovjet alezredes döntött erről, oka pedig szervezetlenségből fakadó "tűzpánik" volt.

A martonvásári kutatók 1957. márciusi bántalmazásával kapcsolatban a bíró szintén azt emelte ki, hogy Biszku felbujtói magatartása nem állapítható meg, ám a bűnpártolás igen. Ekkor ugyanis a vádlott már belügyminiszter volt, mégsem intézkedett a karhatalmisták felelősségre vonásáról. A további vádpontok közül megállapította Biszku felelősségét a lakásán engedély nélkül tartott 11 vadásztöltény kapcsán lőszerrel visszaélés miatt. Emellett bűnösnek mondta ki a kommunista rendszer bűneinek nyilvános tagadása miatt két televíziós nyilatkozata alapján, amelyekben 1956-ot ellenforradalomnak minősítette, és vitatta, hogy koncepció eljárások folytak volna utána.

Az 1921-ben született Biszku az 1950-es évektől az állampárt vezetőségéhez tartozott, 1956 után belügyminiszter és miniszterelnök-helyettes volt. Magyar Gábor ügyvéd, Biszku Béla védője a tárgyalás szünetében újságíróknak azt mondta, hogy a döntést sikernek tartja, az elsősorban az igazságszolgáltatás sikere, az ítélőtábla hatályon kívül helyező végzése tette lehetővé a tényállás felderítését, de a teljes felmentésért fellebbez. Az elsőfokú ítélet ellen az ügyészség is fellebbezést jelentett be, így a per a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódik.

Ákos miatt szakít a kormány a Telekommal - Pontosított a szóvivő

Publikálás dátuma
2015.12.17. 14:49
Fotó: Népszava
A kormány utasította az összes minisztériumot és minisztériumi háttérintézményt, hogy mondják fel szerződéseiket a Magyar Telekommal - közölte a kormányszóvivő csütörtökön. Kovács Zoltán később hozzátette: a mobilinternet-előfizetéseket mondják fel. Az MSZP szerint Orbán addig bontogathat szerződést, ameddig Magyarország polgárai fel nem mondják a vele kötött szerződést.  A DK közölte: feljelent hatalommal való visszaélés miatt. Az Együtt szerint pitiáner bosszúról van szó, az LMP arra hívja fel a figyelmet, hogy a kormány megint összekeverte a magánérdeket a közérdekkel.  A Magyar Liberális Párt közleménye szerint mindez egy jogállamban nem történhetne meg.

Kovács Zoltán elmondta: a kabinet szerdai ülésén foglalkozott a Magyar Telekom lépésével, amelyben felmondta támogatói szerződését Kovács Ákos énekessel. A kormány megdöbbenéssel értesült a Telekom lépéséről, amely meggyőződésünk szerint mind a magyar alkotmány szellemével, mind pedig betűjével ellentétes - közölte a szóvivő. Úgy fogalmazott: elképzelhető, hogy ez Németországban lehetséges, de mi elfogadhatatlannak tartjuk, hogy ma Magyarországon bárkit véleménye és nézetei miatt ilyen formában diszkriminálni lehessen. Kovács Zoltán bejelentette: a kormány arra utasította az összes minisztériumot és minisztériumi háttérintézményt, hogy mondják fel meglévő telekomos előfizetői szerződéseiket - ám később pontosított:  a mobilinternet-előfizetéseket mondják fel. A kormány és a Telekom partnerségi megállapodását nem érinti a lépés - tette hozzá. Közlése szerint van olyan minisztérium, ahol 103 ilyen szerződés felmondását már megindították, egyébként pedig folyik a felmérése, hogy pontosan mennyi szerződés van a tárcáknál és háttérintézményeiknél.

Az ügy előzménye: Kovács Ákos az Echo TV-ben beszélt - egyebek mellett - arról, hogy a nőknek nem dolguk annyit keresni, mint a férfiaknak, és a női egyenjogúság nem egyezik a normalitással. A Magyar Telekom Csoport ezután bontott szerződést az énekessel, mondván: a cég ugyanis nem tartja összeegyeztethetőnek az előadóművész által mondottak szellemiségét, a Telekom-csoport hitvallásával és értékrendjével.

A DK feljelent hatalommal való visszaélés miatt

Gréczy Zsolt szóvivő szerint, ami történt, az  két magánszereplő, egy magánszemély és egy magánvállalat vitája, ügye. A magyar kormány ebbe a vitába avatkozott be, nyíltan megfenyegette, majd bünteti a társaságot, közhatalmát törvényellenes módon magánvitában használva. A DK továbbá írásbeli kérdéssel fordul a miniszterelnökhöz arról, hogy pontosan mennyibe fog kerülni a magyar adófizetőknek minden telekomos szerződés felmondása.

Jó, és ki az a Kovács Ákos?

Ezt már az MSZP elnöke kérdezi közleményében, kiemelve: Orbán Viktor addig bontogathat szerződést egy fideszes magyar állampolgár vállalhatatlan kijelentése miatt, ameddig Magyarország polgárai a vele kötött szerződést fel nem fogják mondani. Tóbiás József, elnök-frakcióvezető szerint ezzel a miniszterelnök új szintre léptette a személyre szabott kormányzást Magyarországon. Világos, hogy ma Magyarországon a fideszes slepp bármilyen kínos helyzetben számíthat a kormány még kínosabb támogatására. Az összeomlás szélén álló egészségügy helyzete nem, de Kovács Ákos magyar állampolgár középkori kijelentése, amivel másodrendű állampolgárokká minősítette a magyar nőket, az Orbán-kormány ülésének témája volt. 

Pitiáner bosszúról van szó

Fidesz-KDNP kormány bebizonyította, hogy nemcsak fogalma sincs a véleményszabadságról, de kicsinyes bosszújával semmibe veszi a közbeszerzések eredményét is - írja közleményében az Együtt. Ezzel gyakorlatilag elismerták, hogy egyetértenek Kovács Ákos nőkről alkotott nézeteivel, azokat kormányzati szintre kívánják emelni.  Az Együtt kiemeli, hogy a Telekom egy magánvállalat, amely azt szponzorálja, akinek támogatását üzletileg hasznosnak ítéli. Az ország kormánya azonban nem, az ugyanis az adófizetők pénzéből, közbeszerzések eredményeként létrejött szerződéseket bont most fel. A párt semmilyen szinten nem ért egyet Kovács Ákos szavaival, de nem kívánják elvitatni a jogát, hogy úgy gondolkozzon a világról, ahogy akar. Az azonban elfogadhatatlan, hogy a Fidesz-KDNP ezt a véleményt a kormányzati politika szintjére emeli, Kovács Zoltán pedig álszenten és hamisan a véleményszabadság védelmére hivatkozik - írja közleményében az Együtt-Korszakváltók Pártja.

Egy jogállamban ilyen nem történhet meg

A Magyar Liberális Párt közleményében azt írja, hogy egy demokratikus államban nem történhet meg, hogy a miniszterelnök kedvenc énekesét és barátját ért személyes sérelmet a kormány olyan intézkedéssel torolja meg egy az országba milliárdokat befektető és sokezer magyar embert foglalkoztató vállalaton, amelynek gazdasági, költségvetési és morális hatásait egy másodpercig sem vizsgálja. Ezt azzal folytatják, hogy egy demokratikus államban a kormány nem állhat bosszút azért, mert a Kövér László házelnök és Kovács Ákos által megjelenített kormányzati nőképpel egy magánvállalat nem ért egyet, azt nem kívánja semmilyen módon támogatni és magáévá tenni. Orbán büntetni akar, hát büntet és azt üzeni, így jár mindenki, aki nem teszi magáévá a Fidesz képmutató értékrendjét, aki más véleményen van, mint ők, aki más európai értékeket vall - írja közleményében a Magyar Liberális Párt.

Összekeveredett a magánérdek a közérdekkel

Az LMP szóvivője szerint a kormány megint összekeverte a magánérdeket a közérdekkel, amikor utasította az összes minisztériumot és minisztériumi háttérintézményt, hogy mondják fel mobilinternetes előfizetői szerződéseiket a Magyar Telekommal, miután a cég felmondta támogatói szerződését Kovács Ákos énekessel. Gál József közleményében azt írja: a kormánynak nem az a dolga, hogy számára kedves művészek vélt vagy valós sérelmeit megtorolja, az ő vitáikban lépjen fel igazságosztóként. A kabinetnek az lenne a feladata, hogy a bérek emelésével megteremtse a lehetőséget arra, hogy a magyar családok többsége számára ne csak vágy maradjon a gyerekvállalás.

Orbán a kedvenc zenésze helyett az ország bajaival foglalkozzon!

A Párbeszéd Magyarország felszólította a kormányt, hogy tartsa tiszteletben a magáncégek döntéseit és közfelháborodást okozó kedvencük megvédése helyett inkább a becsülettel dolgozó emberekkel és az ország valós problémáival foglalkozzon. A PM megdöbbentőnek nevezi, hogy a kabinetnek a kormányüléseken nincs jobb dolga, mint gazdasági háborút indítani egy miniszterelnöki kedvenctől indokoltan megvont magáncéges szponzoráció miatt. Miközben négymillió magyar a létminimum alatt él, félmillió pedig már külföldre távozott, a kormány lerohasztotta a magyar egészségügyet, ebek harmincadjára juttatta a magyar oktatást és nem továbbra sem tesz érdemi lépéseket a súlyos nélkülözésben tengődő milliók élethelyzetének javítására, ha a miniszterelnök kedvenc zenészéről van szó, azonnal lép.