A nagy kérdés: helyreáll-e az egység?

Publikálás dátuma
2015.12.17. 20:40
Csúcs előtti V4-es kormányfői egyeztetés, amelyhez csatlakozott David Cameron brit kormányfő. Balról Robert Fico szlovák kormány
Míg a magyar kormány prominensei mind jobban féltik a "nemzeti szuverenitást" európai szövetségeseinktől, ismét az egész Európát érintő migrációs válság és a terrorizmus elleni közös küzdelem a fő témája az uniós tagországok állam-, illetve kormányfőinek csütörtökön kezdődött kétnapos brüsszeli csúcstalálkozójának. Részkérdésekben nagy az egység, ám Magyarország mintha minden lényegi lépésből kivonná magát.

Magyarország elviekben támogatja az állandó uniós határőrizeti szerv létrehozását, a részletekről még tárgyalni kell, de az irányt helyesnek tartja a kormány - jelentette ki Orbán Viktor, miután csütörtökön délután megérkezett az EU-tagországok állam-, illetve kormányfőinek brüsszeli tanácskozására. A miniszterelnök leszögezte, a magyar kormány mindig is azt képviselte, hogy amennyiben egy tagállam nem képes megvédeni a határait, akkor oda kell menni és meg kell védeni helyette. A kormányfő kijelentette, hogy a Frontex európai határőrizeti ügynökség átalakítási tervére vonatkozó bizottsági javaslat egyértelműen Görögországról szól, Magyarország viszont soha nem fogja feladni az ország határainak védelmét, az ugyanis nemzeti hatáskör.

Csakhogy az Európai Bizottság javaslata értelmében adott esetben Magyarországra is jöhetne az állandó uniós part- és határőrizeti szerv, amelynek a tervek szerint jogában állna átvenni az Európai Unió külső határainak őrizetét akkor is, ha valamely tagállam kormánya azt ellenzi. A kezdeményezést többek között Németország, Franciaország és Csehország is támogatja, míg például Magyarország, Lengyelország és Szlovákia ellenzi. Az elképzelés kényes kérdést, a nemzeti, tagállami szuverenitás ügyét érinti, ennek ellenére a szakértők a csütörtökön késő délután kezdődött csúcs előtti nyilatkozatokból arra számítottak, hogy az Európai Tanács fel fogja szólítani a miniszterek tanácsát, mihamarabb vizsgálják meg az állandó uniós határőrizeti szerv létrehozására vonatkozó bizottsági javaslatot.

Egymásnak ment Orbán és Faymann
Kilátásba helyezte az uniós támogatások csökkentését a menekültek tagállamok közötti elosztásától vonakodó országoknak az osztrák kancellár. Werner Faymann a Die Weltben megjelent interjúban kiemelte, hogy a "szolidaritás nem egyirányú utca", és aki több pénzt kap az uniós költségvetésből, mint amennyit befizet, nem teheti meg, hogy "egyszerűen lapít", amikor a menekültek "méltányos elosztásáról" van szó. Jelezte, hogy ez "nagyon megnehezíti", hogy a nettó befizetők, mint például Ausztria "továbbra is ilyen sok pénzt fizessenek be" a közösbe. Orbán Viktor azt üzente a "baloldali miniszterelnököknek", hogy ne zsaroljanak, ez nem európai viselkedés, ez nem európai magatartás. Hozzátette, Faymann "többedszerre zsarolja meg Magyarországot és zsarol meg mindenkit, aki kitart a vélemény- és szólásszabadság mellett, ez nem európai viselkedés, ezen az alapon nem fogunk tudni megegyezni".

Jean-Claude Juncker is reményét fejezte ki, hogy sikerül megállapodni az állandó uniós határőrizeti szerv létrehozásáról. Az Európai Bizottság elnöke erről Martin Schulzcal, az Európai Parlament elnökével Brüsszelben közösen tartott sajtótájékoztatóján beszélt, ahol mindkét uniós vezető kiemelte, az Európai Unió külső határainak hatékonyabb védelme előfeltétele a schengeni rendszer megőrzésének. Juncker úgy fogalmazott: "javaslatot nyújtottunk be, és én bizakodó vagyok azzal kapcsolatban, hogy elvi megállapodásra fogunk jutni. Meg kell védenünk a külső határainkat".

Nemcsak a Frontex reformja kérdéses még ugyanakkor az európai tagállamok között, hanem a menekültáradat hatékonyabb kezelését célzó intézkedéscsomag korábban elfogadott lépései is. Az uniós tagállamok most két dologról vitáznak: az egyik a már Európába bejutott menekülteknek a tagállamokban történő elosztása, ami a nemzeti kvóták alapján történne, de több kelet-európai tagállam - Magyarország és Szlovákia - is megtámadta az ötletet. A másik vitás pont a korlátozott számú szíriai menekült önkéntes befogadási programja Törökországból, Jordániából és Libanonból, amelynek Németország a kezdeményezője. Ez utóbbi önkéntessége - brüsszeli forrásaink szerint - a még szeptemberben elfogadott kvótarendszerre is kiterjedhet a jövőben, noha a program részletei egyelőre kidolgozatlanok. A Reuters szerint egy német kormányforrás olyan ötletet említett, hogy minél több szíriait fogadnának be önkéntesen a tagállamok, annál kevesebbet kellene beengedniük a számukra megszabott kötelező kvótából - amelybe a líbiai partokról érkezett migránsok tartoznak.

Apad az áradat?
A Törökország felől az Európai Unió területére illegálisan belépő emberek száma decemberben nagyjából megfeleződött a szeptember-októberi időszakhoz képest, és a hét eleje óta napi szinten 2000 alá csökkent - írta a Bild című német lap az Európai Bizottság adataira hivatkozva. A kimutatás szerint december első két hetében 52 234-en keltek át illegálisan a görög-török uniós külső - tengeri - határon, és a hét eleje óta ez tovább mérséklődött. A török parti őrség adatai alapján december 1. és 15. között 4632 embert akadályoztak meg, hogy átkeljen valamelyik görög szigetre, az év eleje óta összesen 85 842-őt.

Nem várható azonban, hogy a csúcson megállapodás is szülessen a vitás kérdésekben. "Az uniós tagállamok előtt álló kihívásokkal egyetlen ország sem tud egyedül megbirkózni, ezért senkinek sem szabad engedni a kísértésnek, hogy visszaessen a nemzetállami cselekvésbe" - mondta Angela Merkel még szerdán a német parlament alsóházában (Bundestag) az uniós csúcson képviselendő német álláspontot ismertető beszédében. A kancellár kiemelte, Németország továbbra is ragaszkodik a menekültek uniós tagállamok közötti elosztását szolgáló "tartós és kötelező erővel bíró rendszer" kialakításához, de ebben nem vár áttörést. Azt viszont elvárja, hogy a korábban hozott döntések alapján megtörténjék a 160 ezer menekült tagállamok közötti elosztása és kiépüljenek az úgynevezett hot spotok.

Merkel egyébiránt az EU-török megállapodástól várja, hogy az csökkentse az Európába, s így Németországba érkező menekültek számát, s a közös uniós válságkezelés kulcsaként tekint az állandó uniós határőrizeti szerv létrehozására is. Bizakodásának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy Ankara eleget fog tenni vállalásainak és segíteni fog az Európába tartó menekültáradat mérséklésében. Merkel erről a Törökország és nyolc uniós tagállam vezetőinek részvételével zajló migrációs "mini-csúcstalálkozó után beszélt. Pozitívnak nevezte a tárgyalást, amelyen a török miniszterelnök mellett Ausztria, Belgium, Finnország, Görögország, Hollandia, Luxemburg, Németország és Svédország állam-, illetve kormányfői, valamint az Európai Bizottság alelnöke vettek részt.

Federica Mogherini kül- és biztonságpolitikai főképviselő arról számolt be a sajtónak, hogy a migráció megfékezése és a terrorizmus elleni harc fontos dokumentumát írták alá a csúcstalálkozó előtt Líbia képviselőivel. Részleteket nem árult el.

Brit fogások a vacsorán
A csütörtök esti munkavacsorán a Nagy-Britanniának az Európai Unióból történő esetleges kilépéséről rendezett referendummal kapcsolatban felmerült kérdéseket vitatták meg az Unió vezetői. A cél, hogy sikerüljön politikai megállapodásra jutni azokban az ügyekben, amelyek reformjáról a londoni kormány tárgyalni akar az unióval. David Cameron brit miniszterelnök továbbra is korlátozni akarja az EU-s dolgozóknak járó szociális juttatásokat, amiről partnerei hallani sem akarnak. Angela Merkel német kancellár és Francois Hollande francia elnök is a brit miniszterelnök értésére adta: nem számíthat arra, hogy engednek neki, mindez azonban azzal járhat, hogy jön a Brexit, azaz Nagy-Britannia kilép az Unióból. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke szerint szembe kell nézni a "szabad mozgást" körülvevő tabukkal, ha a briteket a klubon belül akarják tartani. Jean-Claude Juncker "más lehetőségeket" keres a kritikus pont kiváltására, de ő is nyitott a tárgyalásra. Csatlakozott hozzájuk Merkel, aki olyan megoldást akar, amelynek alapján a londoni kormány sikeresen kampányolhat Nagy-Britannia EU-tagságának fenntartása mellett a legkésőbb 2017 végéig megtartandó népszavazáson, ám ő nem lát lehetőséget az alapjogok, köztük a szabad munkavállalás jogának korlátozására.

Szerző

A Fidesz év végén is Gyurcsánnyal foglalkozik

Publikálás dátuma
2015.12.17. 20:13
Forrás: Gyurcsány Ferenc/Facebook
Közleményt adott ki a Fidesz-frakció, amelyben Gyurcsány Ferenccel foglalkoznak. Nem dicsérik. 

Az MTI-hez - így valamennyi médiumhoz - eljuttatott  dokumentum a DK-elnök, volt kormányfő sajtóbeszélgetésén elmondottakra reagál. Gyurcsány Ferenc - egyebek mellett - az egészségügyben ütemezett béremelést, a középszintű szakképzés visszaállítását, az eszközpark amortizációjának elszámolhatóságát, a szabadfoglalkozású orvoslás és az úgynevezett "tb extra" bevezetését szorgalmazta.

A Fidesz-frakció erre reagálva leszögezte: 

- A  volt miniszterelnök hatezer ápolót és orvost üldözött el a pályáról, sokakat az országból is, az összeomlás szélére sodorta a betegellátást és eladósította a kórházakat.

- (Gyurcsány) Be akarta vezetni a vizitdíjat és a kórházi napidíjat, 600 milliárd forintot vont ki az egészségügyből.

 Ezzel szemben a polgári kormány - tudjuk meg a közleményből - mindent megtesz azért, hogy javítsa a betegellátást, megtartsa az egészségügyi dolgozókat és kiszámíthatóságot teremtsen számukra.

Gyurcsány Ferenc az említett sajtóbeszélgetésen a lehetséges elmozdulási irányok között említette, hogy a szociális járulékból 150-180 milliárd forintot kizárólag az oktatásban és az egészségügyben lehetne felhasználni. A párt szerint át kell alakítani a középszintű szakképzést, a társadalombiztosításon belül pedig úgynevezett "tb extrát" kellene bevezetni. Gyurcsány Ferenc  "felülről zárttá" tenné az egészségügyi szolgáltatási listát, és meghatározná, hogy a befizetett tb-járulékért milyen ellátást nyújt az állam. Aki ennél magasabb szintű ellátást szeretne, annak többet is kellene befizetnie az állami kasszába. Az ágazatban dolgozók bérhelyzetéről szólva Gyurcsány Ferenc úgy fogalmazott: határozottan ellene van egy olyan javaslatnak, amely egyösszegű, nagymértékű béremelést ígérne az orvosoknak és a nővéreknek. Pártja inkább éves ütemezésben 15 százalékkal lehetne emelné a béreket. Hozzátette ugyanakkor: tisztában van azzal, hogy tragikusan alul vannak fizetve az orvosok és nővérek, de egy lépésben ezt a lemaradást nem lehet megoldani. A kórházvezetőkkel folytatott konzultációkról elmondta, azok nyitott, együttműködő beszélgetések voltak, a megbeszéléseken részletes tájékoztatást kaptak a párt képviselői. Gyurcsány szerint nagyon meg kellene erősíteni az ellátás első két szintjét, a háziorvosi és járóbeteg-ellátást, a szakrendelők fenntartói azonban lehetnének újra az önkormányzatok, ha vállalják ezt a szerepet. A kórházak esetében pedig "hajlik arra", hogy az állam a legjobb gazda. A volt miniszterelnök beszélt arról is: készen kell állni a kormányzásra, és ennek legfontosabb feltétele, hogy meg tudják mondani, mit tennének, ha kormányra kerülnének.

Szerző

Kormánybosszú Ákos miatt

Publikálás dátuma
2015.12.17. 19:50
Háború vagy műbalhé? FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Demokratikus államban nem történhet meg, hogy a miniszterelnök kedvenc énekesét ért személyes sérelmet a kormány olyan intézkedéssel torolja meg az országba milliárdokat befektető és sok ezer embert foglalkoztató vállalaton, amelynek gazdasági és morális hatásait nem vizsgálja. A Liberálisok így reagáltak Kovács Zoltán kormányszóvivő csütörtöki bejelentésére, miszerint a minisztériumok és háttérintézményeik felmondják előfizetői szerződéseiket a Magyar Telekommal. A cég bűne az, hogy vállalhatatlan kijelentései miatt kifarolt Ákos mögül. A 444.hu szerint a kormány döntése teljesen váratlanul érte a németeket.

Elképesztő, hogy a kormány egy céggel szemben lép fel az egyik énekes érdekében. A Magyar Telekomhoz közel álló forrásunk fogalmazott így csütörtökön a Népszavának azt követően, hogy Kovács Zoltán bejelentette, a kormány utasította az összes minisztériumot és minisztériumi háttérintézményt, mondják fel előfizetői szerződéseiket a távközlési szolgáltatóval. Forrásunk szerint a lépés ugyan önmagában megdöbbentő, ugyanakkor nem tart attól, hogy ez más magyarországi német érdekeltségű cégre is kihat, sőt egy idő után a Telekommal is rendeződni fog a kormány viszonya.

Másik szakértőnk csodálkozik a történteken és a cég reakcióját várja, ami véleménye szerint sok mindent elárulhat. Amikor a Telekom ügyeit ismerő informátorainkat az ügyről kérdeztük, a kormányszóvivő bejelentése nyomán a cég részvényei már 3 százalékot estek a a tőzsdén. Azt, hogy ennek hatására szólalt-e meg ismét Kovács Zoltán, nem tudni, de annyi biztos, hogy a kormányszóvivő alig másfél óra múltán pontosított: csak a mobilinternet-előfizetéseket mondják fel, amire a Telekom árfolyama stabilizálódott. Ezt követően 444.hu feltette a költői kérdést, kinek a kedvéért mozgatta meg a kormányszóvivő a Telekom árfolyamát, választ azonban eddig senki nem kapott.

A kormányszóvivő az MTI-nek arról beszélt, a kabinet szerdai ülésén téma volt, hogy a hatalmas távközlési szolgáltató felmondta támogatói szerződését Kovács Ákos énekessel. A kabinet szerint mind a magyar alkotmány szellemével, mind pedig betűjével ellentétes a Telekom lépése. Elképzelhető, hogy ez Németországban lehetséges, de "mi elfogadhatatlannak tartjuk, hogy ma Magyarországon bárkit véleménye és nézetei miatt ilyen formában diszkriminálni lehessen" - fogalmazott a kormányszóvivő.

Ezzel indokolta a kabinet utasítását és elmondta, van olyan minisztérium, ahol 103 ilyen szerződés felmondását már elindították. Azt azért már az első megszólalásakor nyilvánvalóvá tette, hogy a Telekommal tavaly kötött partnerségi megállapodását nem mondja fel a kormány. A Deutsche Telekom, amely a magyar cég többségi tulajdonosa 1 milliárd eurós beruházást hajt végre, amihez a kormány 80 milliárd forintot tesz hozzá. Ennek legfőbb célja az, hogy 2018-ra minden magyar háztartásban elérhető legyen a széles sávú internet-hozzáférés.

Vodafone-ra váltottak
A kormány és a háttérintézmények 2014 januárja óta a Vodafone mobilszolgáltatását veszik igénybe, amit közbeszerzésen nyert el a szolgáltató - hívta fel lapunk figyelmét egy hozzáértő olvasónk. A Telekom szerződései a hűségidők lejártával folyamatosan kifutnak, így legkésőbb 2016 februárjában minden minisztériumi alkalmazott átigazol a Vodafone-hoz. A szerződések azonnali felbontása olvasónk szerint a Telekom számára jelentene többletbevételt a kötbér miatt.

A Magyar Telekom szerdán bontott szerződést Ákossal, mert a cég szellemiségével nem tartotta összeegyeztethetőnek az énekesnek azt a nyilatkozatát, hogy a nők dolga a gyerekszülés. Ákos az Echo Tv-nek arról beszélt, "a nőknek nem az a dolguk, hogy ugyanannyi pénzt keressenek, mint a férfiak". Az ő feladatuk, hogy valakihez tartozzanak és gyereket szüljenek. Ákos mondatain sokan felháborodtak, Lázár János viszont a szerdai Kormányinfón "ízlés- és véleménydiktatúrának" nevezte amit a "Telekom megengedett magának". A Miniszterelnökség vezetője szerint "pont egy német cégnek tudnia kéne, hogy mi az a diktatúra".

Még azt is hozzátette: "ha a kormánynak véletlenül nem tetszik a Telekom véleménye, akkor mi most felmondhatnánk a szerződésünket a Telekommal?" Arról viszont akkor még nem beszélt, hogy a kormányülésen már döntöttek is a szerződések felmondásáról. Kocsis Máté a Facebookon állt ki Ákos mellett "bódult libbancsokat" emlegetve. A Fidesz kommunikációs igazgatója közösségi oldalán "undorítónak" minősítette, amit Kovács Ákossal művelnek". Azt írta, "régi módszer ez azokkal szemben, akik nem azt mondják, amit a liberálfasiszták hallani akarnak". A hírek szerint Ákos ötvenmilliót bukhat azzal, hogy a Telekom kifarolt mögüle és már a csütörtöki, illetve szerdai koncertjét sem szponzorálta a cég.

FOTÓ: Getty Images

FOTÓ: Getty Images

Állítólag a németeket váratlanul érte a magyar kormány döntése. A budapesti német követség a 444.hu újságírójától értesült a bejelentésről és először nem is akarták elhinni, hogy ez megtörtént. A magyar kormány a német államnak sem szólt előre a lépésről. Pedig a Deutsche Telekom valamivel több mint 31 százaléka a német állam tulajdonában van. A cégnél sem számítottak erre, senki nem jelezte, hogy a magyar államnak baja lenne a szerződésekkel.

A Magyar Telekom még hallgat, a Portfolio.hu-nak csak annyit mondtak, hogy a cégnek "élő szerződései vannak a kormányzati intézményekkel, amelyeket indoklás nélkül nem lehet felmondani." Jelenleg vizsgálják, milyen lépéseket tegyenek. William Jackson londoni elemző szerint elmélyíti az aggodalmakat, ahogy a kormány beavatkozik a magánszektorba. Az elemző a Bloombergnek azt valószínűsítette, hogy ez a lépés csökkenti a befektetői bizalmat és így kevesebb tőke érkezhet az országba.

Kínos támogatás
Az MSZP elnök-frakcióvezetője szerint Orbán Viktor új szintre léptette a személyre szabott kormányzást Magyarországon. Tóbiás József szerint világossá vált, hogy "a fideszes slepp bármilyen kínos helyzetben számíthat a kormány még kínosabb támogatására". A pártelnök a kormányfőt arra figyelmeztette, "addig bontogathat szerződést egy fideszes magyar állampolgár vállalhatatlan kijelentése miatt, ameddig Magyarország polgárai a vele kötött szerződést fel nem fogják mondani".
Demokratikus jogállamban nem történhet meg, hogy a miniszterelnök kedvenc énekesét és barátját ért személyes sérelmet a kormány olyan intézkedéssel torolja meg egy az országba milliárdokat befektető és sok ezer magyar embert foglalkoztató vállalaton, amelynek gazdasági, költségvetési és morális hatásait nem vizsgálja - reagáltak a lépésre a Liberálisok.
Az Együtt szerint a Fidesz kormánya bebizonyította, hogy nemcsak fogalma sincs a véleményszabadság fogalmáról, de kicsinyes bosszújával semmibe veszi a közbeszerzések eredményét is.
A PM arra szólította fel a kormányt, tartsa tiszteletben a magáncégek döntéseit és "közfelháborodást okozó kedvencük megvédése" helyett inkább a becsülettel dolgozó emberekkel és az ország valós problémáival foglalkozzon.
Ugyanerre figyelmeztetett az LMP, a párt szerint a kormány megint összekeveri a magánérdeket a közérdekkel.
A DK hatalommal való visszaélés miatt büntetőfeljelentést tesz az ellen, aki aláírta a szerződésbontásról szóló a kormányhatározatot.

Szerző