A nagy kérdés: helyreáll-e az egység?

Míg a magyar kormány prominensei mind jobban féltik a "nemzeti szuverenitást" európai szövetségeseinktől, ismét az egész Európát érintő migrációs válság és a terrorizmus elleni közös küzdelem a fő témája az uniós tagországok állam-, illetve kormányfőinek csütörtökön kezdődött kétnapos brüsszeli csúcstalálkozójának. Részkérdésekben nagy az egység, ám Magyarország mintha minden lényegi lépésből kivonná magát.

Magyarország elviekben támogatja az állandó uniós határőrizeti szerv létrehozását, a részletekről még tárgyalni kell, de az irányt helyesnek tartja a kormány - jelentette ki Orbán Viktor, miután csütörtökön délután megérkezett az EU-tagországok állam-, illetve kormányfőinek brüsszeli tanácskozására. A miniszterelnök leszögezte, a magyar kormány mindig is azt képviselte, hogy amennyiben egy tagállam nem képes megvédeni a határait, akkor oda kell menni és meg kell védeni helyette. A kormányfő kijelentette, hogy a Frontex európai határőrizeti ügynökség átalakítási tervére vonatkozó bizottsági javaslat egyértelműen Görögországról szól, Magyarország viszont soha nem fogja feladni az ország határainak védelmét, az ugyanis nemzeti hatáskör.

Csakhogy az Európai Bizottság javaslata értelmében adott esetben Magyarországra is jöhetne az állandó uniós part- és határőrizeti szerv, amelynek a tervek szerint jogában állna átvenni az Európai Unió külső határainak őrizetét akkor is, ha valamely tagállam kormánya azt ellenzi. A kezdeményezést többek között Németország, Franciaország és Csehország is támogatja, míg például Magyarország, Lengyelország és Szlovákia ellenzi. Az elképzelés kényes kérdést, a nemzeti, tagállami szuverenitás ügyét érinti, ennek ellenére a szakértők a csütörtökön késő délután kezdődött csúcs előtti nyilatkozatokból arra számítottak, hogy az Európai Tanács fel fogja szólítani a miniszterek tanácsát, mihamarabb vizsgálják meg az állandó uniós határőrizeti szerv létrehozására vonatkozó bizottsági javaslatot.

Egymásnak ment Orbán és Faymann

Kilátásba helyezte az uniós támogatások csökkentését a menekültek tagállamok közötti elosztásától vonakodó országoknak az osztrák kancellár. Werner Faymann a Die Weltben megjelent interjúban kiemelte, hogy a "szolidaritás nem egyirányú utca", és aki több pénzt kap az uniós költségvetésből, mint amennyit befizet, nem teheti meg, hogy "egyszerűen lapít", amikor a menekültek "méltányos elosztásáról" van szó. Jelezte, hogy ez "nagyon megnehezíti", hogy a nettó befizetők, mint például Ausztria "továbbra is ilyen sok pénzt fizessenek be" a közösbe. Orbán Viktor azt üzente a "baloldali miniszterelnököknek", hogy ne zsaroljanak, ez nem európai viselkedés, ez nem európai magatartás. Hozzátette, Faymann "többedszerre zsarolja meg Magyarországot és zsarol meg mindenkit, aki kitart a vélemény- és szólásszabadság mellett, ez nem európai viselkedés, ezen az alapon nem fogunk tudni megegyezni".

Jean-Claude Juncker is reményét fejezte ki, hogy sikerül megállapodni az állandó uniós határőrizeti szerv létrehozásáról. Az Európai Bizottság elnöke erről Martin Schulzcal, az Európai Parlament elnökével Brüsszelben közösen tartott sajtótájékoztatóján beszélt, ahol mindkét uniós vezető kiemelte, az Európai Unió külső határainak hatékonyabb védelme előfeltétele a schengeni rendszer megőrzésének. Juncker úgy fogalmazott: "javaslatot nyújtottunk be, és én bizakodó vagyok azzal kapcsolatban, hogy elvi megállapodásra fogunk jutni. Meg kell védenünk a külső határainkat".

Nemcsak a Frontex reformja kérdéses még ugyanakkor az európai tagállamok között, hanem a menekültáradat hatékonyabb kezelését célzó intézkedéscsomag korábban elfogadott lépései is. Az uniós tagállamok most két dologról vitáznak: az egyik a már Európába bejutott menekülteknek a tagállamokban történő elosztása, ami a nemzeti kvóták alapján történne, de több kelet-európai tagállam - Magyarország és Szlovákia - is megtámadta az ötletet. A másik vitás pont a korlátozott számú szíriai menekült önkéntes befogadási programja Törökországból, Jordániából és Libanonból, amelynek Németország a kezdeményezője. Ez utóbbi önkéntessége - brüsszeli forrásaink szerint - a még szeptemberben elfogadott kvótarendszerre is kiterjedhet a jövőben, noha a program részletei egyelőre kidolgozatlanok. A Reuters szerint egy német kormányforrás olyan ötletet említett, hogy minél több szíriait fogadnának be önkéntesen a tagállamok, annál kevesebbet kellene beengedniük a számukra megszabott kötelező kvótából - amelybe a líbiai partokról érkezett migránsok tartoznak.

Apad az áradat?

A Törökország felől az Európai Unió területére illegálisan belépő emberek száma decemberben nagyjából megfeleződött a szeptember-októberi időszakhoz képest, és a hét eleje óta napi szinten 2000 alá csökkent - írta a Bild című német lap az Európai Bizottság adataira hivatkozva. A kimutatás szerint december első két hetében 52 234-en keltek át illegálisan a görög-török uniós külső - tengeri - határon, és a hét eleje óta ez tovább mérséklődött. A török parti őrség adatai alapján december 1. és 15. között 4632 embert akadályoztak meg, hogy átkeljen valamelyik görög szigetre, az év eleje óta összesen 85 842-őt.

Nem várható azonban, hogy a csúcson megállapodás is szülessen a vitás kérdésekben. "Az uniós tagállamok előtt álló kihívásokkal egyetlen ország sem tud egyedül megbirkózni, ezért senkinek sem szabad engedni a kísértésnek, hogy visszaessen a nemzetállami cselekvésbe" - mondta Angela Merkel még szerdán a német parlament alsóházában (Bundestag) az uniós csúcson képviselendő német álláspontot ismertető beszédében. A kancellár kiemelte, Németország továbbra is ragaszkodik a menekültek uniós tagállamok közötti elosztását szolgáló "tartós és kötelező erővel bíró rendszer" kialakításához, de ebben nem vár áttörést. Azt viszont elvárja, hogy a korábban hozott döntések alapján megtörténjék a 160 ezer menekült tagállamok közötti elosztása és kiépüljenek az úgynevezett hot spotok.

Merkel egyébiránt az EU-török megállapodástól várja, hogy az csökkentse az Európába, s így Németországba érkező menekültek számát, s a közös uniós válságkezelés kulcsaként tekint az állandó uniós határőrizeti szerv létrehozására is. Bizakodásának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy Ankara eleget fog tenni vállalásainak és segíteni fog az Európába tartó menekültáradat mérséklésében. Merkel erről a Törökország és nyolc uniós tagállam vezetőinek részvételével zajló migrációs "mini-csúcstalálkozó után beszélt. Pozitívnak nevezte a tárgyalást, amelyen a török miniszterelnök mellett Ausztria, Belgium, Finnország, Görögország, Hollandia, Luxemburg, Németország és Svédország állam-, illetve kormányfői, valamint az Európai Bizottság alelnöke vettek részt.

Federica Mogherini kül- és biztonságpolitikai főképviselő arról számolt be a sajtónak, hogy a migráció megfékezése és a terrorizmus elleni harc fontos dokumentumát írták alá a csúcstalálkozó előtt Líbia képviselőivel. Részleteket nem árult el.

Brit fogások a vacsorán

A csütörtök esti munkavacsorán a Nagy-Britanniának az Európai Unióból történő esetleges kilépéséről rendezett referendummal kapcsolatban felmerült kérdéseket vitatták meg az Unió vezetői. A cél, hogy sikerüljön politikai megállapodásra jutni azokban az ügyekben, amelyek reformjáról a londoni kormány tárgyalni akar az unióval. David Cameron brit miniszterelnök továbbra is korlátozni akarja az EU-s dolgozóknak járó szociális juttatásokat, amiről partnerei hallani sem akarnak. Angela Merkel német kancellár és Francois Hollande francia elnök is a brit miniszterelnök értésére adta: nem számíthat arra, hogy engednek neki, mindez azonban azzal járhat, hogy jön a Brexit, azaz Nagy-Britannia kilép az Unióból. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke szerint szembe kell nézni a "szabad mozgást" körülvevő tabukkal, ha a briteket a klubon belül akarják tartani. Jean-Claude Juncker "más lehetőségeket" keres a kritikus pont kiváltására, de ő is nyitott a tárgyalásra. Csatlakozott hozzájuk Merkel, aki olyan megoldást akar, amelynek alapján a londoni kormány sikeresen kampányolhat Nagy-Britannia EU-tagságának fenntartása mellett a legkésőbb 2017 végéig megtartandó népszavazáson, ám ő nem lát lehetőséget az alapjogok, köztük a szabad munkavállalás jogának korlátozására.