Végleges: nem lesz Hóman-szobor

A Hóman Bálint Kulturális Alapítvány elállt tervétől, hogy szobrot emel az egykori politikusnak, erről Székesfehérvár polgármesterét levélben tájékoztatták. A város közgyűlése pénteken tudomásul vette a döntést, ezért hatályon kívül helyezte júniusi határozatát, ami a kétmillió forintos önkormányzati forrásnak és a szoborállítás támogatásának a visszavonását jelenti. A Mazsihisz megnyugvással vette tudomásul a döntést, reményeik szerint ezzel "egyszer és mindenkorra lekerül napirendről a szoborállítás.

A testület 20 igen szavazattal, egy tartózkodás mellett döntött az egykori történész, a Horthy-korszak oktatás- és vallásügyi minisztere szobrának ügyében. Cser-Palkovics András (Fidesz) polgármester kiemelte: jogi értelemben az alapítvány a szoborállítás kezdeményezője, a döntés azonban a közgyűlésé.

"Meggyőződésem, ha a korábban Székesfehérváron megtartott Hóman Bálint-konferenciák kellő nyilvánosságot kapnak, és az ellenérvek is megjelennek, akkor a folyamat másként alakult volna" - fogalmazott, hozzátéve: a tanulságot a közgyűlés levonta. A döntést megelőzően Cser-Palkovics András hangsúlyozta: a város köznyugalmat és az ügy lezárását szeretné. Örömének adott hangot, hogy az alapítvány a város kérését meghallotta, és ezzel a történet lezárulhat.

Ráczné Földi Judit (DK) önkormányzati képviselő szerint javaslatuk révbe ért, és elérték, hogy ne lehessen Hómannak szobra Székesfehérvár egyetlen közterén sem. Felszólította L. Simon Lászlót, a Miniszterelnökség államtitkárát, hogy vállalja a politikai felelősséget, miután egyeztetett a szoborállításról az alapítvánnyal.

Horváth-Tancsa Ágnes (Jobbik) úgy vélte, az alapítvány szereti a várost, és emléket akart állítani egy olyan embernek, aki szintén szerette a várost. Becsülendőnek nevezte az alapítvány visszalépését, és azt mondta, hogy a szoborállítás egy "cirkusz", amelyet az elmúlt 2-3 hétben generáltak.

Márton Roland (MSZP) emlékeztetett arra, hogy már a júniusi közgyűlési döntéskor figyelmeztettek, a szoborállítás meg fogja zavarni a köznyugalmat. Örömét fejezte ki, hogy a tiltakozások eredményre vezettek, és bízik abban, a döntést a jövőben is betartják a város vezetői.

But Sándor (Együtt) úgy vélte, a szobor megosztó, és nem buzdít összefogásra. Szerinte nem egy alapítvány döntésének visszavonása miatt kell a szoborállítást visszavonni, hanem közös döntésként a város és az ország érdekében.

A közgyűlési döntést követően a városháza előtt Kováts Gábor, a Hóman Bálint Alapítvány kuratóriumának elnöke sajtónyilatkozatot tett. Ebben leszögezte: a szobor és egyben Hóman Bálint ellenségei ma nyertek, de nem győztek. Kijelentette, hogy "gyalázatos, de várt döntést" hozott pénteken Székesfehérvár. Közölte, hogy a Hóman Bálint Kulturális Alapítvány a bizalom birtokosa, hiszen bizalmat kapott a családtól, a városvezetéstől, a székesfehérvári polgároktól, helyi és nem helyi szervezetektől, a határokon túl élő támogatóktól.

Hozzátette: ezt a bizalmat az alapítvány nem játssza el, és nem teszi ki a politikus nevét, munkásságát, az általa Székesfehérváron elért eredményeket, város és nemzetépítő munkálkodását nemtelen és a történelem által a mai napig nem tisztázott adatokon alapuló becstelen támadásoknak. A szervezet elnöke bejelentette, hogy Hóman Bálint tisztelői ugyanúgy, mint eddig, ezúttal is megemlékeznek a politikusról, és születésének 130. évfordulóján, december 29-én fejet hajtanak "nem bronzból, hanem lélekből készített" szobra előtt.

Reagált a Mazsihisz

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) megnyugvással vette tudomásul a döntést, reményeik szerint ezzel "egyszer és mindenkorra lekerül napirendről a rossz emlékű politikus további közéleti rehabilitációja". A szövetség közleményében köszönetet mondott "mindazoknak, akik véleményüket felvállalva kiállnak hazánk becsülete mellett, és nyíltan elutasítják azt az ideológiát, amit Hóman Bálint politikai szerepe jelentett Magyarország történelmében". Hozzátették: a Mazsihisz és taghitközségei továbbra is párbeszédre törekszenek Székesfehérvár önkormányzatával és a magyar kormánnyal abban, hogy az oktatás és a történelmi emlékhelyek meglátogatása révén hiteles történelmi ismeretekre tegyenek szert a felnövekvő generációk.

Ahogy a Népszava is beszámolt róla, Orbán az Országgyűlésben szólalt meg a Hóman-szobor felállítása kapcsán. Kunhalmi Ágnes kérdésre, miszerint támogatja-e Hóman Bálint szobrának felállítását, úgy felelt: nem támogatható az alkotmány szerint Magyarország szuverenitásának elvesztésekor hatalmon lévő politikai vezetőnek történő szoborállítás. Orbán Viktor azt mondta, Magyarország 1944. március 19-én elveszítette szuverenitását, 1990. május 2-án pedig visszanyerte azt. A megszálló hatalmakkal való kollaborálásnak különböző oka, mélysége, minősége lehet, de a kormány olyan politikusnak nem támogathatja a szoborállítást, aki együttműködött az elnyomókkal - jelentette ki.

A kormányfő megszólalására a DK úgy reagált, hogy Orbán hazudott, szerintük a miniszterelnök idén május 26-án még"személyesen kampányolt amellett, hogy szobor őrizze" Hóman Bálint emlékét.