Kitiltási botrány - Kiderült, kit rejthet a T. V. monogram

Vádat emelt a Fővárosi Főügyészség az amerikai kitiltási botránnyal kapcsolatos ügyben egy budapesti férfival szemben, aki azt állította az amerikai tulajdonú étolajgyártó Bunge Zrt. lobbistájának, hogy kétmilliárd forintért el tudja intézni az étolaj áfáját csökkentését - jelentette be Ibolya Tibor fővárosi főügyész pénteki budapesti sajtótájékoztatóján.

Ibolya Tibor elmondta: 2014. október 21-én rendelte el a Nemzeti Nyomozó Iroda a nyomozást, miután egy nappal korábban megjelent a témában egy újságcikk, és annak alapján egy magánszemély feljelentést tett. A fővárosi főügyész az ügy lényegéről szólva emlékeztetett arra, hogy Magyarországon nagyon elterjedtek az áfacsalások, ez pedig sérti a nem áfacsaló cégek üzleti érdekeit. A Bunge Zrt. ezért 2012-ben megbízta az egyik kommunikációs ügynökség vezető tanácsadóját, lobbizzon az állami szerveknél az étolaj áfájának csökkentéséért. 

A lobbista korábbról már ismerte a T. V. monogramú budapesti férfit, aki egy információs technológiai és biztonsági szolgáltatásokat nyújtó cég ügyvezető igazgatója volt, és azt állította, hogy széles körűek a kormányzati kapcsolatai. A férfi 2014 májusában egy találkozón azt állította a lobbistának, hogy kétmilliárd forintért eléri hivatalos személyeknél - konkrétan Heim Pétert, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. elnökét nevezte meg -, hogy az áfa mértéke 27-ről 5 százalékra csökkenjen. 

De ki is az a titokzatos T.V?
Az illető az állam egyik nagy beszállítójának számító cég tulajdonosa és ügyvezetője, a CBA központi cégének résztulajdonosa - derítette ki a hvg.hu. A portálnak a férfi azt mondta, nem tud arról, hogy ő vádlott lenne, majd kis időt kért a reagálásra, azóta elérhetetlen.  A hvg.hu szerint elég különös, hogy  a fővárosi főügyészség annyira körülírta, hogy ki az a magánszemély, aki a kitiltási botrány miatt indult nyomozás során vádlott lett, hogy igen könnyű volt eljutni Tábor Viktorhoz,  az ANT (Advanced Network Technologies) Kft. egyedüli tulajdonosához, és egyik ügyvezetőjéhez. A portál nem hivatalos információi szerint ő az, akit vádol az ügyészség vesztegetést színlelve elkövetett befolyással üzérkedés bűntette miatt. A főügyészség nem erősítette meg az információt, ám nem is cáfolta.

 

A lobbista - tudva, hogy az üzlet biztosan nem jön össze - átadta az üzenetet a Bunge Zrt.-nek, amely elhatárolódott az ajánlattól. A lobbista 2014 júniusában az amerikai nagykövetséget is tájékoztatta az ajánlatról, amelyről ő sem tudta, hogy valótlan, mivel T. V. nem is ismerte Heim Pétert. 

Századvég: tisztázta a céget az ügyészség
A Fővárosi Főügyészség tisztázta a Századvég Gazdaságkutató Zrt.-t az úgynevezett kitiltási ügyben, kiderült ugyanis, hogy egy csaló visszaélt a cég nevével - közölte a Századvég-csoport marketing- és kommunikációs igazgatója. Keresztesi Péter hozzátette:  a Századvég a továbbiakban - ahogy eddig is - minden, a korrupciós ügyben való érintettségét leíró, vagy azt sugalló sajtóhíresztelést terjesztő médiummal szemben eljárást indít.  

Ibolya Tibor hozzátette: miután a lobbista értesítette az Egyesült Államok nagykövetségét a korrupciós ajánlatról, a külképviseletet arra kérte őt, juttassa el azt az üzenetet a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV), hogy amennyiben nem javul a korrupciós ügyek felderítésének hatékonysága Magyarországon, Washington "lépéseket fog tenni". Az Egyesült Államok nagykövetsége a vádlottat kitiltotta területéről, automatikus vízumjogosultságát visszavonta - mondta Ibolya Tibor. 

Az Egyesült Államok tavaly ősszel korrupciógyanúra hivatkozva beutazási korlátozást vezetett be egyes magyar állampolgárokkal szemben. Arra a kérdésre, hogy emiatt tiltották-e ki Vida Ildikót, a NAV akkori elnökét is az Egyesült Államokból, Ibolya Tibor azt mondta: ha így is történt, az Egyesült Államok nagykövetsége "jóhiszeműen" járt el. Utalt arra, hogy az Egyesült Államokban rendkívül szigorú korrupcióellenes szabályok vannak érvényben, így a korrupciós ajánlatról szóló - egyébként valótlan - információ alapján az amerikai hatóságok a saját eljárási szabályaik szerint azt hihették, hogy a kitiltással megalapozottan járnak el. Mint mondta, az amerikaiak úgy sejtették, hogy a NAV nem lép fel elég hatékonyan az áfacsalással szemben, ezért döntöttek a kitiltásokról. 

Mivel Vida Ildikó volt a NAV elnöke, feltehetően "azt gondolták, az egyik, akit ki kell tiltani, Vida Ildikó" - mondta.  Arra a felvetésre, hogy tájékoztatják-e az ügyről az amerikai követséget, és jelzik-e, hogy Heim Péter nem érintett a korrupciós ügyben, azt mondta, nem tájékoztatják őket. Megjegyezte ugyanakkor, hogy ha Heim Péter ki van tiltva az Egyesült Államokból emiatt az ügy miatt, akkor "az lenne a méltányos, ha ez megváltozna". A fővárosi főügyész hangsúlyozta: sem személyes, sem egyéb kapcsolat nem mutatható ki a vádlott és Heim Péter között. 

A Fővárosi Főügyészség december 11-én nyújtotta be a vádiratot a Fővárosi Törvényszékhez, a szabadlábon védekező T. V. monogramú férfit vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedéssel vádolják, amelyet 2-8 évig terjedő szabadságvesztéssel sújthat a bíróság. Ibolya Tibor a sajtótájékoztatón elmondta: attól, hogy például a Bunge lobbistája, a piac többi résztvevője, vagy az Egyesült Államok azt észleli, hogy nem lépnek fel hatékonyan a korrupció ellen, "még nem biztos, hogy ez a valóságnak megfelel". Példaként említette, hogy a főügyészségen 2013-ban indult egy kétmilliárdos, étolajjal és cukorral kapcsolatos áfacsalási ügy, amelyben 17 embert gyanúsítottak meg, de ez a nyomozás is tart még.

Több mint egy éve robbant ki a botrány, amikor korrupció gyanúja miatt hat magyar közhivatalnokot kitiltottak az Egyesült Államokból. Noha a Fidesz-kabinet vélhetően már ennél is hamarabb tudomást szerzett a súlyos amerikai vádakról, azok kivizsgálása és az adóhatóság érintett vezetőinek tisztázása helyett az elmúlt egy évben először személyeskedésig fajuló diplomáciai csatározásba kezdett, majd pedig az ügy eltussolására fordította energiáját. Erről bővebben ide kattintva olvashat!

Tóbiás: ki kell bogozni a kitiltási botrányt
Több mint egy éve várja a közvélemény a hatóságoktól az amerikai kitiltási botrány magyar kormányzati szálainak kibogozását. Az USA-ból korrupciógyanú miatt kitiltott hat kormányzati szereplő közül ugyanakkor ma is csak Vida Ildikó volt NAV-elnök kiléte ismert  - írja Tóbiás József MSZP-elnök közleményében. Magyarország nemzeti érdeke, hogy kiderüljön, a közügyek szolgálatában álló ügyészségnek pedig kötelessége, hogy kiderítse, kiket és milyen korrupciógyanús ügyletek miatt tiltott ki területéről az Egyesült Államok, ahogy azt is, hogy mi köze a jelenlegi magyar kormány első számú kifizetőhelyeként működő Századvég Zrt.-nek minden idők egyik legnagyobb magyar korrupciós botrányához - fogalmazott Tóbiás.

 

Szerző

Végleges: nem lesz Hóman-szobor

Publikálás dátuma
2015.12.18. 12:23
Kováts Gábor, a Hóman Bálint Alapítvány kuratóriumának elnöke egy korábbi felvételen. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
A Hóman Bálint Kulturális Alapítvány elállt tervétől, hogy szobrot emel az egykori politikusnak, erről Székesfehérvár polgármesterét levélben tájékoztatták. A város közgyűlése pénteken tudomásul vette a döntést, ezért hatályon kívül helyezte júniusi határozatát, ami a kétmillió forintos önkormányzati forrásnak és a szoborállítás támogatásának a visszavonását jelenti. A Mazsihisz megnyugvással vette tudomásul a döntést, reményeik szerint ezzel "egyszer és mindenkorra lekerül napirendről a szoborállítás.

A testület 20 igen szavazattal, egy tartózkodás mellett döntött az egykori történész, a Horthy-korszak oktatás- és vallásügyi minisztere szobrának ügyében. Cser-Palkovics András (Fidesz) polgármester kiemelte: jogi értelemben az alapítvány a szoborállítás kezdeményezője, a döntés azonban a közgyűlésé.

"Meggyőződésem, ha a korábban Székesfehérváron megtartott Hóman Bálint-konferenciák kellő nyilvánosságot kapnak, és az ellenérvek is megjelennek, akkor a folyamat másként alakult volna" - fogalmazott, hozzátéve: a tanulságot a közgyűlés levonta. A döntést megelőzően Cser-Palkovics András hangsúlyozta: a város köznyugalmat és az ügy lezárását szeretné. Örömének adott hangot, hogy az alapítvány a város kérését meghallotta, és ezzel a történet lezárulhat.

Ráczné Földi Judit (DK) önkormányzati képviselő szerint javaslatuk révbe ért, és elérték, hogy ne lehessen Hómannak szobra Székesfehérvár egyetlen közterén sem. Felszólította L. Simon Lászlót, a Miniszterelnökség államtitkárát, hogy vállalja a politikai felelősséget, miután egyeztetett a szoborállításról az alapítvánnyal.

Horváth-Tancsa Ágnes (Jobbik) úgy vélte, az alapítvány szereti a várost, és emléket akart állítani egy olyan embernek, aki szintén szerette a várost. Becsülendőnek nevezte az alapítvány visszalépését, és azt mondta, hogy a szoborállítás egy "cirkusz", amelyet az elmúlt 2-3 hétben generáltak.

Márton Roland (MSZP) emlékeztetett arra, hogy már a júniusi közgyűlési döntéskor figyelmeztettek, a szoborállítás meg fogja zavarni a köznyugalmat. Örömét fejezte ki, hogy a tiltakozások eredményre vezettek, és bízik abban, a döntést a jövőben is betartják a város vezetői.

But Sándor (Együtt) úgy vélte, a szobor megosztó, és nem buzdít összefogásra. Szerinte nem egy alapítvány döntésének visszavonása miatt kell a szoborállítást visszavonni, hanem közös döntésként a város és az ország érdekében.

A közgyűlési döntést követően a városháza előtt Kováts Gábor, a Hóman Bálint Alapítvány kuratóriumának elnöke sajtónyilatkozatot tett. Ebben leszögezte: a szobor és egyben Hóman Bálint ellenségei ma nyertek, de nem győztek. Kijelentette, hogy "gyalázatos, de várt döntést" hozott pénteken Székesfehérvár. Közölte, hogy a Hóman Bálint Kulturális Alapítvány a bizalom birtokosa, hiszen bizalmat kapott a családtól, a városvezetéstől, a székesfehérvári polgároktól, helyi és nem helyi szervezetektől, a határokon túl élő támogatóktól. 

Hozzátette: ezt a bizalmat az alapítvány nem játssza el, és nem teszi ki a politikus nevét, munkásságát, az általa Székesfehérváron elért eredményeket, város és nemzetépítő munkálkodását nemtelen és a történelem által a mai napig nem tisztázott adatokon alapuló becstelen támadásoknak. A szervezet elnöke bejelentette, hogy Hóman Bálint tisztelői ugyanúgy, mint eddig, ezúttal is megemlékeznek a politikusról, és születésének 130. évfordulóján, december 29-én fejet hajtanak "nem bronzból, hanem lélekből készített" szobra előtt.

Reagált a Mazsihisz

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) megnyugvással vette tudomásul a döntést, reményeik szerint ezzel "egyszer és mindenkorra lekerül napirendről a rossz emlékű politikus további közéleti rehabilitációja". A szövetség közleményében köszönetet mondott "mindazoknak, akik véleményüket felvállalva kiállnak hazánk becsülete mellett, és nyíltan elutasítják azt az ideológiát, amit Hóman Bálint politikai szerepe jelentett Magyarország történelmében". Hozzátették: a Mazsihisz és taghitközségei továbbra is párbeszédre törekszenek Székesfehérvár önkormányzatával és a magyar kormánnyal abban, hogy az oktatás és a történelmi emlékhelyek meglátogatása révén hiteles történelmi ismeretekre tegyenek szert a felnövekvő generációk.

Ahogy a Népszava is beszámolt róla, Orbán az Országgyűlésben szólalt meg a Hóman-szobor felállítása kapcsán. Kunhalmi Ágnes kérdésre, miszerint támogatja-e Hóman Bálint szobrának felállítását, úgy felelt: nem támogatható az alkotmány szerint Magyarország szuverenitásának elvesztésekor hatalmon lévő politikai vezetőnek történő szoborállítás. Orbán Viktor azt mondta, Magyarország 1944. március 19-én elveszítette szuverenitását, 1990. május 2-án pedig visszanyerte azt. A megszálló hatalmakkal való kollaborálásnak különböző oka, mélysége, minősége lehet, de a kormány olyan politikusnak nem támogathatja a szoborállítást, aki együttműködött az elnyomókkal - jelentette ki.

A kormányfő megszólalására a DK úgy reagált, hogy Orbán hazudott, szerintük a miniszterelnök idén május 26-án még"személyesen kampányolt amellett, hogy szobor őrizze" Hóman Bálint emlékét.

Szerző
Frissítve: 2015.12.18. 13:57

Domaszéki taxisgyilkosság - 16 év után lezárult a nyomozás

Befejezte a rendőrség a nyomozást az ellen a 39 éves balatonmáriafürdői férfi ellen, aki a megalapozott gyanú szerint 1998 szeptemberében Domaszéken megölt egy taxisofőrt - közölte a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője pénteken.

Szabó Szilvia emlékeztetett, a rendőrség emberölés bűntettének megalapozott gyanúja miatt indított nyomozást ismeretlen tettes ellen, aki 1998 szeptemberében Domaszék mellett megölt egy taxisofőrt. Az elkövető kilétét akkor nem sikerült felderíteni.

A bűncselekmény elkövetése után 16 és fél évvel jutottak a nyomozók olyan adatok birtokába, amelyek alapján európai elfogatóparancsot bocsátottak ki a 39 éves balatonmáriafürdői T. Roland ellen. A magyar rendőrök információi alapján a férfit a német hatóságok 2015. április 23-án fogták el, majd átadták Magyarországnak - tudatta a szóvivő.

A férfi kihallgatásán elismerte a bűncselekmény elkövetését. A rendőrség befejezte a nyomozást, és vádemelési javaslattal megküldte az ügy iratait az ügyészségnek. 1998. szeptember 15-én éjszaka egy 39 éves szegedi taxis a Szegedi Rádiótaxi diszpécserének utasítására vett fel utasokat. Járművét másnap kora reggel találták meg a Tolna megyei Bonyhád és Cikó településeket összekötő úttól mintegy kétszáz méterre, a Határ-patak partján elhagyottan.

A férfit eltűntként keresték, a nyomravezetőnek 100 ezer forintot ajánlottak föl. A rendőrség az ügyben - a beszerzett adatok, információk, valamint a gépkocsiban rögzített nyomok alapján - október 5-én rendelt el nyomozást emberölés alapos gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen. Az áldozat holttestét október 9-én találták meg a Csongrád megyei Domaszék határában, az 55-ös úttól egy kilométerre, egy kukoricásban.

Szerző