Előfizetés

Már teszteli az e-jegyrendszert a BKK

Publikálás dátuma
2015.12.18. 17:05
Fotó: BKK/Facebook
A BKK-s dolgozói tesztkártyák kiosztásával megkezdődött az elektronikus jegyrendszer első próbaüzeme, ami azt a célt szolgálja, hogy a 2018-tól teljes egészében működő rendszer kártyakibocsátása már hatékonyan és hibátlanul tudjon üzemelni - olvasható a központ honlapján.

A szakemberek a több száz dolgozói tesztkártyával a rendszer működéséhez szükséges szoftverelemeket és gyártósorokat tesztelik. Miután az elektronikus jegyrendszer teljes bevezetését követően mintegy másfél millió kártya kerül forgalomba, ezért ennek kiemelt jelentősége van a folyamatban. Ezzel egy időben elindul a rendszerhez kapcsolódó internetes oldal, melyen az elektronikus jegyrendszerrel kapcsolatos folyamatosan frissülő adatok lesznek elérhetők. 

További információkat itt talál. 

Orbán is beszállt az Ákos-ügybe, már Brüsszelben elmondta a véleményét

Publikálás dátuma
2015.12.18. 16:13
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök beszél az Európai Tanács ülése után tartott nem
Igaz, újságírói kérdésre válaszolva, de azzal, hogy Orbán Viktor brüsszeli, az EU-csúcs döntéseit ismertető sajtótájékoztatóján egyáltalán szót ejtett az un. Ákos-ügyről, gyakorlatilag új dimenzióba helyezte a történteket. Annál is inkább, mert nem pusztán arról van szó, hogy tartotta olyan fontosnak az ügyet, hogy reagáljon az érdeklődésre, de egyenesen alkotmányos kérdések felvetéséről beszélt. Ami a tájékoztatás érdemi részét illeti, a kormányfő kihangsúlyozta: a csúcson egyetértés volt abban, hogy a határellenőrzés nemzeti hatáskör. 

Az Ákos-ügy kapcsán Orbán ugyan azt is mondta, hogy érdektelen az alkotó személye, illetve a szerződő fél. A kormánynak kötelessége lehetővé tenni, hogy akkor is elmondhassa a véleményét, ha azzal valaki nem ért egyet, ez szólásszabadság kérdése - tette hozzá. A miniszterelnök szavai szerint a fő kérdés az, hogy egy Magyarországon működő nagy nemzetközi cég megbüntethet-e valakit azért, mert nem tetszik neki a véleménye. Szerinte ugyanakkor érzékeny kérdésről van szó, mert a Magyar Telekom stratégiai partnere a kormánynak.

Az ellenzéki pártok szerint a "fő kérdés" egészen más
Az MSZP például közérdekű adatigényléssel fordul valamennyi minisztériumhoz és állami céghez annak kiderítésére, hogy Kovács Ákos énekes és cégei mennyi közpénzre tettek szert 2010 óta. A Párbeszéd Magyarország felszólította a kormányt, hogy tartsa tiszteletben a magáncégek döntéseit, és közfelháborodást okozó kedvencük megvédése helyett inkább a becsülettel dolgozó emberekkel és az ország valós problémáival foglalkozzon. A Demokratikus Koalíció  az Európai Bizottsághoz fordul, miután kormány arra utasította a minisztériumokat és azok háttérintézményeit, hogy mondják fel a Magyar Telekommal fennálló mobilinternet-szerződéseiket. Az Együtt valami más is gyanít a háttérben, ezért azt szorgalmazza, hogy az MNB indítson piacfelügyeleti eljárást és vizsgálja ki, történt-e bennfentes kereskedés a Magyar Telekom részvényeivel. Az LMP azt emelte ki, hogy a kormány megint összekeverte a magánérdeket a közérdekkel.


A miniszterelnök a brüsszeli EU-csúcs pénteki zárónapján tartott tájékoztatója érdemi részében azt mondta, hogy egyetértés volt az uniós állam-, illetve kormányfők között azzal kapcsolatban, hogy a határellenőrzés nemzeti hatáskör, de ha egy tagállam nem tud vagy nem akar eleget tenni ezen kötelességének, akkor a többieknek legyen joga arra, hogy közösen biztosítsák a schengeni határt. Orbán Viktor hozzátette:  álláspontja továbbra is az, hogy az unió külső határainak védelme nélkül nem működhet a schengeni rendszer. Szerinte ez nem sikerült Görögország déli határainál, s ez húzódik meg az európai uniós állandó part- és határőrizeti szerv felállítását célzó bizottsági javaslat mögött is. Orbán úgy véli: az Európai Uniónak el kellene ismernie és támogatnia kellene a regionális együttműködéseket, például a visegrádi országcsoport együttműködését vagy Magyarország közös erőfeszítéseit Szerbiával, Macedóniában vagy Szlovéniával.

lásd még: Előreléptek Brüsszelben - Orbán elégedettnek tűnt

Párizsi terror - Szabadon távozhatott az egyik gyanúsított

Egyelőre nem indul eljárás az ellen a 29 éves férfi ellen, akit kedden vettek őrizetbe a párizsi régióban a november 13-i 130 áldozatot követelő merényletekkel kapcsolatban - tudatták pénteken rendőrségi források.

A férfi őrizetbe vétele pénteken véget ért, szabadon távozhatott, "egyelőre nem indul ellene eljárás" - közölték a hatóságok. A novemberben párhuzamosan hét helyszínen elkövetett dzsihadista terrortámadással kapcsolatban kedden reggel Villiers-sur-Marne nevű településen állították elő a férfit. A párizsi ügyészség egyik szóvivője kedden megerősítette az őrizetbe vétel tényét, de a férfi esetleges szerepéről nem beszélt.  

A nyomozók a pénteki közlés szerint arra keresték a választ, hogy a férfi kapcsolatban állhatott-e a támadások valamelyik elkövetőjével, valamint "egy másik férfival, akiről feltételezhető, hogy Szíriába utazott" - mondta a rendőrségi forrás. A nyomozás párhuzamosan több európai országban folyik. 

Franciaországban eddig két férfit helyeztek vád alá, amiért szállást biztosítottak a belga-marokkói Abdelhamid Abaaoud-nak, a támadások feltételezett főszervezőjének és egyik elkövetőjének a Párizstól északra található Saint-Denis-ben, ahol a francia rendőrség egy rajtaütésben végzett vele. A két gyanúsítottat azzal viszont nem vádolták meg, hogy részt vettek a támadássorozat előkészítésében. Belgiumban nyolc ember gyanúsítottak meg azzal, hogy közvetlenül részt vett a merényletek előkészítésében, és Törökországban is letartóztattak egy belga állampolgárt. Ők valamennyien őrizetben vannak. Ausztriában pedig egy algériai és egy pakisztáni állampolgárt állítottak elő a múlt hétvégén.   

A francia nyomozást hat terrorelhárítási vizsgálóbíró vezeti, amire még soha nem volt példa Franciaországban. A kilenc öngyilkos vagy megölt elkövető közül eddig hatot tudtak azonosítani, közülük öten francia állampolgárok voltak, a hatodik a belga állampolgárságú Abdelhamid Abaaoud, valamennyien Szíriából visszatért dzsihadisták. A Stade de France nemzeti stadionnál végrehajtott támadás két öngyilkos merénylőjéről annyit lehet tudni, hogy hamis szír útlevelekkel a migránsok közé vegyülve szivárogtak be Európába. Ezenkívül a párizsi kávéházak teraszán öldöklő csoportból sem tudtak még egy embert azonosítani.

November 13-án a Stade de France nemzeti stadionnál három öngyilkos merénylő felrobbantotta magát, s eközben megölt egy embert, majd Párizs belvárosában egy másik háromtagú terrorkommandó lépett akcióba. A X. és XI. kerületben a belga-marokkói Abdelhamid Abaaoud vezetésével öt kávéház, bár és étterem teraszán összesen 39 embert öltek meg. A terrortámadások végén a kommandó egyik tagja, Brahim Abdeslam egy hatodik helyen, a Comptoir Voltaire nevű kávézóban felrobbantotta magát, de önmagán kívül nem ölt meg senkit. Eközben egy harmadik kommandó behatolt a Bataclan nevű koncertterembe, ahol három dzsihadista kilencven embert ölt meg. A 26 éves Salah Abdeslamot, akiről azt gyanítják, hogy a logisztikai felelőse volt a támadásoknak, még mindig keresi a rendőrség.