Kin van „csörgősipka”?

Publikálás dátuma
2015.12.19. 06:07
Az ügyészség súlyosításért fellebbez FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Nem tartja törvényesnek a Fővárosi Törvényszék csütörtökön kihirdetett elsőfokú ítéletének szóbeli indokolását a Biszku-ügyben Ibolya Tibor fővárosi főügyész, aki erről pénteken, egy más témában tartott sajtótájékoztatón beszélt Budapesten. A vádhatóság vezetője már korábban is intézett szerepétől idegen dühös kirohanást a bíróság ellen.

Biszku Béla volt pártállami vezetőt két év, három évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte bűnpártolással elkövetett háborús bűntett miatt első fokon csütörtökön a Fővárosi Törvényszék. Ezzel kapcsolatban Ibolya Tibor fővárosi főügyész kijelentette: a sokak által botrányosnak tartott korábbi interjújával a Fővárosi Törvényszéket védte meg, álláspontja szerint az elsőfokú ítélet törvényes volt, ehhez képest a Fővárosi Ítélőtábla hatályon kívül helyező döntése „felesleges”.

Emlékezetes: kemény kritikával illette a bíróságokat Ibolya, aki szerint a gyakorlat olyan elméletet tart életben, amelynek már régen a „bizonyíték-értékelés szemétdombján” lenne a helye.

Ibolya, saját honlapján közzétett tanulmányában a közvetett bizonyítékok értékelését kérte számon az igazságszolgáltatáson. A főügyész begyepesedettnek nevezte a bíróságokat. Szerinte sokak még mindig a bizonyítás Szent Gráljának tartják, hogy a közvetett bizonyítékoknak zárt logikai láncolatot kell alkotniuk, melyből akár egy kieső láncszem is az egész bizonyítást teszi lehetetlenné, ez az elmélet „még mindig uralkodik és rendszeresen visszaköszön különböző bírói indokolásokból”.

A Biszku-ügy kapcsán a Magyar Hírlapban korábban rámutatott, ez a „látszólag tetszetős” elmélet a sztálini tisztogatások hírhedt szovjet főügyészétől, Visinszkijtől származik, ezt terjesztette az államszocialista magyar jogi irodalom. Csakhogy jogállami keretek között, különösen összetett, többszereplős ügyek esetén sokszor lehetetlen a zárt logikai láncolat felállítása.

A főügyész júniusban a lapnak adott interjújában erről azt mondta, a védelem „csörgősipkás bohócot” csinált a bíróságból, amely mondvacsinált indokokkal küldte vissza első fokra az ügyet. Mint most mondta, a bíróság szerint az újabb bizonyítási eszközök hozzájárultak a tényállás alaposabb felderítéséhez, de ő maga nem osztja ezt a véleményt.

Nem tekinthetők új bizonyítéknak a bíróság által a megismételt eljárásban meghallgatott tanúk, mert már a nyomozás során is tettek vallomást. Illetve voltak olyan most meghallgatott tanúk, akik ha vallomást tesznek, saját magukat vádolják meg bűncselekmény elkövetésével, ezért nem is mondtak semmit. Egyikük a tárgyaláson tisztelgett Biszkunak, és feljebbvalójának nevezte - közölte a fővárosi főügyész. Hozzátette: történész szakértőket sem kellett volna kirendelni 3,6 millió forintért "történelmi kérdésekre".

Mint mondta, szakmai kíváncsisággal várja, hogyan tudja a bíróság írásban megindokolni az ítéletét, például azt, hogy az ügyészség egyrendbeli háborús bűntettel vádolta meg Biszkut, a bíróság pedig ötrendbeliben mondta ki bűnösnek, és kettőben még fel is mentette. Úgy fogalmazott: "szomorúan hallgatták" az ítélet szóbeli indokolását, hogy Biszku nem adott tűzparancsot, mert az ügyészség soha nem állította, ezt.

"Ha korabeli, Biszkuék '50-es évekbeli színvonalán fogalmaznék, azt mondanám, aki szabadon engedi a kutyákat, annak nem kell megparancsolnia, hogy harapjanak. (.) Sőt, a falkát Biszkuék hozták létre" - mondta a tőle elvárható higgadtság nélkül -, hozzátéve, hogy a vád nem a direkt parancsról szólt. "Ehhez képest az indokolás nagyrészt ebbe az irányba ment el, ami azt jelenti, hogy a törvényszék nem értette a vádat" - jelentette ki Ibolya Tibor. Mint mondta, ha a Fővárosi Ítélőtábla végzésének akar megfelelni a törvényszék, akkor a szakértőt - akinek később hosszasan idézett a szakvéleményéből, hogy miért nem volt tűzparancs - ki kellett volna zárnia, mert politikai tiszt volt a Kádár-rendszerben.

Ibolya Tibor szerint a bizonyítási eljárást úgy folytatták le, mintha emberölést kellett volna bizonyítani, holott háborús bűntett szerepelt a vádban. Arra a kérdésre, hogy nem okozhatja-e az újabb hatályon kívül helyezést az, hogy nem zárták ki az elfogult szakértőt, azt mondta, az eljárást már jogerősen le lehetett volna zárni, ha nyáron az ítélőtábla nem utasítja új elsőfokú eljárásra a törvényszéket, hanem érdemben dönt.

Akár örülhetnék is, mert annak is jogtörténeti jelentősége van, hogy bűnösnek mondták ki Biszkut háborús bűntettben, méghozzá ötrendbeliben, de nem örülök, mert szerintem az indokolás nem volt törvényes - jelentette ki. Jelezte: fellebbeznek anyagi és eljárásjogi szabálysértések miatt, súlyosításért. IbolyaTibor hozzátette: szomorú, és fél a másodfokú tárgyalástól. Márpedig, ha egy ügyész fél egy tárgyalástól, az súlyos szerepzavart, és kompetenciahiányt jelezhet.

Állatorvosi ló
Állatorvosi lónak nevezte a Biszku-ügyet Gellért Ádám nemzetközi jogász a Kossuth rádió 180 perc című műsorában pénteken. Szerinte az egész ügy a kicsúcsosodása annak, hogy az elmúlt 25 évben sem nemzetközi jogi szempontból, sem történeti szempontból nem foglalkoztak megnyugtatóan ezzel a témával.
Azzal kapcsolatban, hogy a '90-es évek elején miért nem történt valódi szembenézés az állampárti múlttal, azt mondta: ezeknek a válaszoknak a megadásához el kellene valakinek kezdenie szisztematikusan feltárnia azokat az ügyészségi, minisztériumi iratokat, amelyek még fellelhetőek az irattárakban és levéltárakban, és csak utána lehet feltenni ismét a kérdést.
A konkrét üggyel kapcsolatban azt mondta: a bíróság alapos eljárást folytatott, nem a bíróság, nem a történészek a hibásak, hanem az idő múlása. A '90-es években tanúként hallgatták ki Biszku Bélát, nem volt olyan ügyészi vizsgálat, amely elővette volna az akkor még élő pártvezetőket, katonai és közigazgatási vezetőket, és alaposan kikérdezte, vagy "megszorongatta volna őket" - mondta Gellért Ádám.

Szerző

Orbán alkotmányos kérdést lát

Publikálás dátuma
2015.12.19. 06:04
Kovács Ákos énekes és a Magyar Telekom ügye kicsinek látszik, de nagyon fontos elvi és alkotmányos kérdéseket vet fel - válaszol
Szimbolikus lépést tett a kormány, amikor mobilinternet-előfizetéseket mondott fel, hiszen az így kieső összeg egy ezrelékét teszik ki annak az árbevételnek, amit a kabinet és a Telekom közötti megállapodások révén a távközlési óriás elkönyvelhet. Erről Rogán Antal beszélt tegnap a TV2 Mokkában. A propagandaminiszter megismételte, a cég megsértette az alaptörvényt, hiszen Magyarországon szólás- és véleménynyilvánítási szabadság van. Fleck Zoltán szerint viszont egy magáncég azzal köt szerződést, akivel akar és ha éppen hülyeségeket beszél az illető, minden következmény nélkül fel is bonthatja azt.

A Telekom visszaélt azzal a lehetőséggel, hogy van pénze, nagy cég, nagy befolyással rendelkezik. A kormány válaszul szimbolikus lépést tett, így kívánták minden magyar polgár nevében jelezni, hogy nem lehet bármit megtenni. Erről a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője beszélt tegnap a TV2 Mokka című műsorában. Rogán, aki először szólalt meg az Ákos-ügyben megismételte, a Telekom megsértette az alaptörvényt. Ha ezt valaki úgy korlátozza, hogy "ad pénzt akkor, ha tetszik a vélemény, és nem ad pénzt, ha nem tetszik a vélemény, függetlenül attól, hogy ott érvényes polgárjogi szerződés van (...), akkor azt gondolom, egy szimbolikus lépéssel nekünk is jelezni kell, nem értünk egyet azzal, ha valaki nem tartja be a magyar alkotmányt és korlátozza a szólásszabadságot" - fogalmazott.

A 2014-es Karcolatok lemez borítója Kiadó: FalconMedia

A 2014-es Karcolatok lemez borítója Kiadó: FalconMedia

Bevallotta, a kormány lépése szimbolikus, mert a mobilinternet-előfizetések felmondásával kieső összeg csupán egy ezreléke annak az árbevételnek, amit a távközlési óriás a kabinet és a cég közötti megállapodások révén elkönyvelhet. A propagandaminiszter szerint ilyen lépést egy multi nem engedheti meg magának egy "médiahisztéria" miatt.

Rogán a kormány családpolitikáját dicsérte, akár csütörtök este Rétvári Bence, aki az ATV Egyenes Beszéd című műsorában már a propagandaminisztert megelőzve felmondta a kormányzati leckét. A KDNP-s államtitkár alkotmányellenes lépésnek nevezte, hogy a Telekom, a nőkre vonatkozó minimum feudális kijelentései miatt szerződést bontott az énekessel. Kifejtette, Ákos egész munkásságát kell nézni, a szerelemről szóló dalait, az életét a feleségével és a gyerekeivel. Ez alapján látni, hogy a vádaknak nincs semmi alapjuk. Arra az államtitkár nem tudott válaszolni, hogy a szerződések felbontása mennyibe fog kerülni a költségvetésnek, de az ígérte meg fogják vizsgálni. Rétvári szerint a keresztény, konzervatív értékvilága miatt kötöttek bele Ákosba. Ha a liberálisok békén hagynák a konzervatív érzületű embereket, akkor nem lennének ezek a mesterségesen szított viták. Arra a kérdésre, hogy milyen keresztény értékrenddel kapcsolható össze az a mondat: a nőknek nem az a dolguk, hogy ugyanannyi pénzt keressenek, mint a férfiak, Rétvári különféle kormányzati intézkedésekről kezdett beszélni.

Az MSZP közérdekű adatigényléssel fordul valamennyi minisztériumhoz és állami céghez annak kiderítésére, hogy Kovács Ákos énekes és cégei mennyi közpénzre tettek szert 2010 óta. Az Együtt azt kérte az MNB-től, vizsgálja ki, történt-e bennfentes kereskedés a Magyar Telekom részvényeivel. A párt emlékeztetett, csütörtökön, a kormány bejelentése után 3 százalékot esett a Telekom részvényének árfolyama, majd 80 perc múlva, amikor pontosították a hírt, stabilizálódott. A DK az Európai Bizottsághoz fordul, mert véleménye szerint a kormány számos közbeszerzésre vonatkozó uniós irányelvet is megsért azzal, hogy felmondja a Telekommal fennálló mobilinternet-szerződéseiket. Az ellenzéki párt ezt a lépést közpénzből folytatott kormányzati véleményterrornak értékeli.

"Úgy hülyeség, ahogy van"
Egy magáncég azzal köt szerződést, akivel akar és ha éppen hülyeségeket beszél az illető, minden következmény nélkül fel is bonthatja azt - válaszolta lapunk kérdésére Fleck Zoltán. A jogszociológus szerint épp ezért Rogán Antal kijelentése, hogy a Telekom megsértette az alaptörvényt "úgy hülyeség ahogy van". Fleck szerint "az volt a szégyen, hogy egyáltalán megkötötték ezt a szerződést anno Ákossal".
Z.A.

Szerző

A 90 éves Makk Károly a színésznők rendezője

Publikálás dátuma
2015.12.19. 06:00
Felcsempésztek a gépre, és nálam boldogabb ember nem volt akkor este se égen, se földön FOTÓ: Molnár Ádám
Makk Károly 90 éves. Már fiatalon legendárium épült köré. Ebben él egy történet, amely olyan szép, hogy beillik ars poeticának. A forgatás forró pillanataiban a világosítói hídról az egyik világosító lekiabált a rendezőnek, mit izgul annyira, hiszen ez csak egy film. Mire ő magából kikelve ordította vissza: „Lehet. De nekem az életem!” Valójában a filmről szól szinte az egész 90 év. Születésnapja alkalmából feledhetetlen játszótársairól, elsősorban a színésznőiről kérdeztük.

- Legelső játékfilmje, a Liliomfi mindjárt kijutott a Cannes-i filmfesztiválra, ahogy később a Szerelem, a Macskajáték, az Egy erkölcsös éjszaka és az Egymásra nézve is. Már elsőre fantasztikus szereplőgárdát hozott össze. Honnan tudta, hogyan kell bánni a színészekkel?

Felcsempésztek a gépre, és nálam boldogabb ember nem volt akkor este se égen, se földön FOTÓ: Molnár Ádám

Felcsempésztek a gépre, és nálam boldogabb ember nem volt akkor este se égen, se földön FOTÓ: Molnár Ádám

- Amikor 1950 tavaszán visszajöttem a traktorállomásról - ahová az illetlen vizsgafilmem miatt küldtek büntetésből -, Máriássy Félix első asszisztense lettem. Mellette ismertem meg a filmszínjátszás nagy öregjeit, akiket elhívtam a Liliomfiba: Balázs Samut, Dajka Margitot, Tompa Sándort, Pécsi Sándort. A fiatalokkal egy korosztály voltunk, Darvas Ivánnal, Krencsey Mariannal, Ruttkai Évával, Soós Imrével, Garas Dezsővel egy nyelvet beszéltünk. A két nemzedék egyformán felhőtlen örömmel vetkőzte le az ötvenes évek ideologikus filmjeinek súlyos gönceit. 1953 után voltunk, Sztálin elvtárs halála erősen gyomorszájon vágta a szocialista realizmust. Egyre azt hallottuk, hogy valami szórakoztató történettel lépjünk elő. És mi előléptünk a Liliomfival. A technika akkor már a kisujjamban volt, de a színészi munkával bizonytalan voltam. Menet közben alakult ki minden. A próbán, ha valami túl sok volt, csak annyit mondtam, ennél kevesebbet és így lépésről-lépésre eljutottunk a megfelelő játékhoz. Türelemmel, szeretettel, fokozatosan.

- Trükkökre nem is volt szükség?

- A drága Dajka Margit okozott némi szorongást. Első nap, amikor kijött a forgatásra, beöltözve leült egy székre és várta a jelenetét. Aztán hogy nem került rá sor, elkezdett hangosan méltatlankodni, aztán toporzékolt, hogy végre forgassuk az ő jelenetét. Pásztor István, a film tapasztalt operatőre odasúgta nekem, mondjam, alkonyatkor csinálunk vele egy snittet. A kamerában nem lesz film, mert spórolni kell, de meglesz a jelenet, én meg lelkesen dicsérjem meg a remeklését. Igaza lett. Helyrebillent a hangulat, túlestem a tűzkeresztségen.

- A színészei megválasztásánál mi volt a legfontosabb?

- Mindig a legjobb színészeket választottam. Ők attól a legjobbak, hogy nem színészkedtek. A legnagyobbakkal el lehetett érni, hogy szempillantás alatt levetkőznek minden megszokottat. Levetik magukról a játékot, és marad az ember. Egyszer a Szerelem forgatásánál Darvas Iván színházi próbáról jött, s hozta magával a színpadi modort. Egy idő után azt mondtam neki, „Iván, elég, ha csak a nevedet adod”. Azaz hagyja a nyafogást. Ez nagyon durva volt ott mindenki előtt. Én is éreztem, ez sok. Iván felkelt, szó nélkül kiment. Mindenki rémülten nézett rám, most mi lesz. Mondtam, nyugi. Vártunk. Pár perc után visszajött, elegánsan elpöckölte a csikket, és azt mondta: „én készen vagyok”. És csodálatosan megcsinálta a jelenetet.

- Radványi Géza jó negyven éve a Macskajáték láttán elragadtatással beszélt arról, hogy ön elérte a legnehezebbet, amit rendezőtől kívánni lehet: a színészei nem színészek. Nem színészkednek, hanem azok, akiket eljátszanak. Dajka Margit különösen lenyűgözte.

- Volt egy kis gondom vele. Nem találtam a megoldást, hogyan is legyen a dolog a levelekkel, mert a levelek jelentik a játék lelkét. Olvasta őket így, olvasta úgy: megrendülve, meghatottan, távolságtartóan, könnyekkel a hangjában, incselkedve, de sehogyan sem volt az igazi. Akkor kitaláltam, hogy legyen együtt az összes. Egymásra játszva, ráúsztatva, mind együtt. És egész nyáron, három hosszú hónapon át azt vettük fel, hogy Orbánné olvassa a leveleket. Volt egy remek hangmérnökünk, ő mindent felvett, azt is, ahogy Margitka magából kikelve már toporzékol, hisztérikusan rikoltozik, hogy elege van. Én csendben kivártam a viharok elültét, a hangmérnök pedig összevágott ezekből a hangos dührohamokból egy pompás kis „hangjátékot”, egyetlen példányban persze. Időnként, ha épp pattanásig feszült a helyzet, mindig odahívott és lejátszotta nekem. Remek idegnyugtató volt. A levélolvasás nagyszerűen sikerült, Margitka a nagy kiborulások után mindig isteni friss, saját pogácsákkal állított be a stúdióba másnap. Mi pedig hagytuk magunkat kiengesztelni.

- Radványi mást is mondott a Macskajáték hatása alatt. Azt, hogy ez a film nem új hullám, hanem egy új tenger!

- A szereposztással akadt egy kis gond. Giza, a kerekes székben ülő nővér szerepére először Mezei Mária jutott eszembe. Akkor már elvonultan élt, betegeskedett, de fogadott. Meghallgatott és elfogadta a felkérést. A forgatás helyszínén, a szállodában hajnali négykor jött a telefon, hogy Mezei Mária szeretne elbúcsúzni, mert elmegy. Halálfélelme volt, nem bírta. És el is ment, a kezdés előtt egy nappal. Akkor felrohantam Pestre, Bulla Elmához. Ő már játszott nálam a Philemon és Baucis című tévéjátékban, nagyszerűen tudtunk együtt dolgozni, csak annyit mondtam neki, mondja egyszerűen a szöveget - egyszerűen mondta a szöveget és csodálatos lett a játéka Páger Antallal. Amikor felkerestem, azonnal igent mondott. Semmi magyarázatra nem volt kíváncsi, annyit kérdezett csak, mennyi lesz a gázsi. A kétszerese, mondtam. És Bulla tényleg nem Bulla volt a filmben, hanem Giza.

- De mintha lett volna egy harmadik jelölt is. Nem?

- Darvas Lili mondta, szívesen játszana a Macskajátékban. A Szerelem óta tudtunk egymás ügyes-bajos dolgairól, tartottuk a kapcsolatot. Őt egyébként még 1965-ben ismertem meg, amikor a Madách Színházban volt vendég, Eugéniát játszotta az Olympia című Molnár Ferenc-darabban. Az előadásban Psota Irén is játszott, akivel jó ideig együtt éltünk, s mikor bementem hozzá a színházba, megismertem Darvas Lilit. Kellemesen elbeszélgettünk. Az ismeretség alapján kértem fel később a Szerelem szerepére.

- A Szerelemben maga volt a csoda Törőcsik Marival együtt. Szó szerint felejthetetlen a kettősük.

- Eleinte kissé izgatott voltam Törőcsik Mari és Darvas Lili nagyon intim jelenetei miatt, mert nem tudtam, hogyan passzol majd össze a két rendkívüli személyiség. Egyetlen pillanat alatt megtalálták az összhangot.

- A Szerelem lett a Makk-filmbirodalom zászlóshajója, a cannes-i zsűri nagydíja, a Budapesti 12, máig érvényes nemzetközi hírnév, köszönhetően páratlan kettősük varázsának. Hogyan dolgoztak együtt?

- Törőcsik Mariról nincs mit mondani. Ő mindent tud. Azonnal és tökéletesen. Darvas Lili szövegmondásával volt némi gond, kicsit hangos volt. Aggodalmaskodott, hogy nem fogják hallani, amikor kértem, mondja halkabban. Azt nem árultam el, hogy a forgatás után úgyis szinkronizáljuk a szövegét, méghozzá vele, hogy az esetleges szövegtévesztések miatt ne kelljen leállni a forgatáson, megakasztani kettőjük természetes játékát. A szinkronnál viszont bámulatos volt. Ült a foteljában, és szinte nem is volt szüksége a képre, olyan zseniális ritmusérzékkel mondta fel a szövegét.

Szerző