Cameron bizakodó

Publikálás dátuma
2015.12.19. 06:39
Cameron külön-külön is megpróbálja meggyőzni a tagállamok vezetőit FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Nem tudtak megállapodni az Európai Unió tagállamainak állam- és kormányfői a brit reformjavaslatok kérdésében, de mindenki kompromisszumra törekedett. Tervek szerint februárban lesz a folytatás.

Először tárgyaltak az Európai Unió állam- és kormányfői a brit uniós tagság kapcsán megfogalmazott londoni reformjavaslatokról a csütörtök este kezdődött uniós csúcstalálkozón. Az éjszakába nyúló csütörtöki ülésen gyakorlatilag semmi sem oldódott meg, de az egyértelműen kiderült, hogy az Európai Tanács kompromisszumra törekszik.

Angela Merkel német kancellár a sajtótájékoztatón azt emelte ki, hogy a megbeszélésen világossá tették, hogy minden fél azt szeretné, ha Nagy-Britannia tagja maradna az Európai Uniónak. Leszögezte, nyilvánvalóan megvan az akarat arra, hogy minden fél számára kielégítő megegyezésre jussanak. Donald Tusk az Európai tanács elnöke szerint jelentős előrelépést sikerült elérni a brit reformjavaslatok kérdésében. “Bizakodóbb vagyok, mint a találkozó előtt voltam” – mondta Tusk.

David Cameron brit miniszterelnök is optimistán nyilatkozott, bár még több nyitott kérdés maradt. Miután Cameron ismertette London javaslatait az uniós vezetők többsége egyértelművé tette, hogy a munkaerő szabad áramlása uniós alapelv, tiszteletben tartásához ragaszkodnak. Erről a visegrádi négyek külön nyilatkozatot is kiadtak. A londoni kormányzat ugyanis azt kéri, hogy Nagy-Britanniára ne vonatkozzon az EU-integráció szorosabbra vonásának szerződéses kötelme, az EU-n belüli szabad munkaerő-áramlást kössék a tagállamok gazdasági fejlettségéhez és a brit szociális ellátás szigorításával is korlátozná az uniós bevándorlást.

Cameron új kormányának vállalása szerint Nagy-Britanniában 2017 végéig népszavazást tartanak az ország EU-tagságáról. Addig London újratárgyalná az unióhoz fűződő viszonyát Brüsszellel, valamint a többi tagállammal. Az EU nyilván keresi a kompromisszumot, hiszen Nagy-Britannia a közösség második legnagyobb gazdasága és az egyik legnagyobb haderővel rendelkező tagállama. Ám London számára sem egyértelmű, hogy előnyös lenne a kiválás, Cameronék azonban már nem tudnak kihátrálni a referendumból. A legfrissebb felmérés szerint a brit lakosság 47 százaléka a "Brexitre", a kilépésre szavazna, csak 38 százalék maradna és 14 százalék még bizonytalan.

A brit uniós tagság kérdéséről a februári ET csúcstalálkozón folytatódik az egyeztetés. Cameron addig is külön-külön próbálja meggyőzni a tagországokat. Január 7-én e célból Budapestre látogat.

Szerző

Fagyos Berlin és Varsó viszonya

Egyre fagyosabb Németország és Lengyelország viszonya azóta, hogy a jobboldali radikális-nacionalista Jog és Igazságosság (PiS) vette át a kormányrudat Varsóban. A Der Spiegel információi szerint a berlini kormánynál általános az a vélemény, amely szerint „a legrosszabb félelmek” igazolódtak be az új lengyel kabinet ténykedésével kapcsolatban.

Mint a Spiegel írja, Berlin megdöbbent Beata Szydlo kormányának eddigi lépésein. A hamburgi lap internetes kiadásának a kancellári hivatal egyik meg nem nevezett illetékese elmondta, hogy az igazságszolgáltatásra, a sajtóra kiterjesztett befolyás „az Orbán Viktor magyar miniszterelnök által fémjelzett politikát idézi”.

A Spiegel szerint kivált Witold Waszczykowski, a lengyel diplomácia vezetőjének a Berliner Zeitungban megjelent interjúja verte ki a biztosítékot a kancelláriánál, illetve a berlini külügyminisztériumnál. A varsói tárcavezető azt vágta Berlin fejéhez, hogy „többet jelentenek számára Oroszország érdekei Lengyelország biztonsági helyzeténél”. A berlini külügyminisztérium illetékese azt közölte, azt hitték, hogy már túl vannak a történelem ezen szakaszán. Waszczykowski azt is állította, hogy szerinte Németország a korábbinál sokkal negatívabban viszonyul Lengyelországhoz. „Mi azonban jó viszonyra törekszünk, s arra, hogy megértsék, azt óhajtjuk: NATO csapatok állomásozzanak Lengyelország területén”.

Bár Angela Merkel már javasolt négyszemközti találkozót Beata Szydlónak, a lengyel miniszterelnök egyelőre nem válaszolt a megkeresésre. Berlin nem érti Varsónak ezt a hozzáállását, és diplomáciai szempontból teljesen oda nem illőnek tartják. A Bundestag Európa-ügyi bizottságának elnöke, a kereszténydemokrata Gunther Kirchbaum mielőbbi cselekvésre szólította fel a német kormányt, valamint az Európai Bizottságot. „Nem nézhetjük tétlenül, hogy egy uniós tagállamban leszámolnak a jogállamisággal” – fejtette ki.

Beata Szydlo néhány napja Martin Schulznak, az Európai Parlament elnökének, német szociáldemokrata politikusnak ment neki. A lengyel miniszterelnök Schulznak azt a kijelentését nehezményezte, amely szerint Lengyelországban "államcsíny jellegű" fejlemények zajlanak.

Szerző

Békét kötött Izrael és Törökország

Normalizálódik az izraeli-török viszony, öt év után a diplomáciai kapcsolatok is újraélednek. A két ország csütörtökön este Zürichben írta alá az erre vonatkozó egyezményt.

A szakításra 2010-ben került sor azt követően, hogy a Gázába tartó úgynevezett segélyflottilla Mavi Marmara hajójának feltartóztatásakor az izraeli katonák kilenc török állampolgárt öltek meg. 2013-ban Benjamin Netanjahu miniszterelnök ezért bocsánatot kért a török néptől, jelezve, hogy a kirobbant incidensben hadműveleti tévedésből, nem pedig szándékosan ölték meg a török utasokat. Netanjahu és az akkor még török miniszterelnök Recep Tayyip Erdogan megállapodott a kétoldalú kapcsolatok rendezésében, illetve abban is, hogy visszatér állomáshelyére Jeruzsálem törökországi, illetve Ankara izraeli nagykövete, de ez nem valósult meg. A most aláírt zürichi megállapodásban Izrael vállalta, hogy 20 millió dolláros kártérítést fizet a hajón megsebesült török civileknek, illetve a halálos áldozatok hozzátartozóinak, Törökország pedig lemond az akcióban közreműködő izraeli tisztek elleni perekről. Ankara vállalta, hogy felszámolja török területen a palesztin terrorszervezet, a Hamász katonai szárnyának tevékenységét és kiutasítja annak vezetőjét, Száláh Arúrit, valamint azt, hogy korlátozza Törökországban a Hamász politikai tevékenységét is. Újraindulnak a diplomáciai kapcsolatok, a nagykövetek visszatérnek Ankarába és Tel-Avivba. Az egyezmény végleges aláírása után megvizsgálják a török földgázvásárlás lehetőségét Izraeltől, s egy gázvezeték lefektetését, melyen át az izraeli földgázt Törökország érintésével Európába lehetne exportálni.

Szerző