Egyre több a fiatal a hajléktalanok között

Immár tíz százalékot tesznek ki azok a 30 év alatti hajléktalan fiatalok, akiknek semmiféle iskolai végzettségük nincs – derült ki a Február Harmadika Munkacsoport éves felmérésből. A szakértők szerint megdöbbentő ez a szám, a rendszerváltás óta nem tapasztalak hasonlót. Győri Péter lapunknak hangsúlyozta: az iskolarendszert át kell alakítani, ha a kormány meg akarja változtatni a lesújtó adatokat. A Menhely Alapítvány elnöke szerint ezek a fiatalok esélytelenek a munkaerőpiacon. A Város Mindenkiért hajléktalan aktivistája megerősítette a kutatás eredményét.

Thinkstock

Teljesen új jelenség, ilyen a rendszerváltás óta nem volt – válaszolta lapunk kérdésére Győri Péter. A Menhely Alapítvány elnökét a Február Harmadika Munkacsoport éves kérdőíves felméréséről kérdeztük. Az utóbbi három évben az országban több mint tízezer hajléktalan válaszolt a kérdéseinkre – közölte Győri, aki szerint a hajléktalanok számában nem tapasztalható drasztikus változás, arra viszont senki nem számított, hogy immár 10 százalékot tesznek ki azok, akiknek semmiféle iskolai végzettségük nincs. A kilencvenes években az iskolázatlanok aránya alig 3-4 százalék körül volt a hajléktalanok körében, és főleg idős emberek tartoztak közéjük. Tehát a minél fiatalabb valaki, annál iskolázottabb kijelentés megdőlt – hangsúlyozta az Alapítvány elnöke, aki hozzátette: ez főképp az iskolai rendszert minősíti. Nehéz arra válaszolni, hogy ennek köze van-e a tankötelezettség korhatárának leszállításához, de Győri szerint sok éves tendencia az, ami történik a korhatár leszállítása „csak” erősített a problémán.

Magyarországon egyébként is magas a funkcionális analfabéták aránya, azoké, akik elvégeznek valamilyen iskolát, de csak nehézkesen tudnak írni és olvasni. Ha még a nyolc általánost sem fejezik be, akkor semmi esélyük nincs arra, hogy legalább valamilyen rosszul fizetett, alacsony presztízsű munkát találjanak. Ma már az utcaseprőtől is iskolai papírt kérnek – jegyezte meg a Népszabadságnak Gurály Zoltán, az Alapítvány munkatársa. Győri Péter egyetértett kollégájával: ezek a fiatalok szerinte esélytelenek a munkaerőpiacon.

A Város Mindenkié/Facebook

Teljesen meg kellene változtatni az iskolarendszert, főként az általános iskolait – vázolta a Menhely Alapítvány elnöke a megoldás lehetőségét. A kormányzat az általános iskolák egyik fő feladatát felejti el, mégpedig az egyenlőség megteremtését. Azok a szülők ugyanis, akik enni sem tudnak adni a gyereküknek, az iskolába járás költségét sem tudják előteremteni. Ezért következhet be az is – ami szintén a kutatásból rajzolódik ki -, hogy drasztikusan megnőtt az iskolázatlan fiatal roma nők aránya. Ez nem feltétlenül Budapestre igaz, de könnyen kikövetkezhető, hogy mi történik a romákkal országszerte – tette hozzá Győri. Régebben az a vélekedés járta, hogy a közösségi összetartozás miatt a hajléktalanok között nincsenek, vagy nagyon kevesen vannak cigányok. A felmérés az etnikai hovatartozásra nem kérdez rá, de arra igen, hogy az illetőt valaha nézték-e cigánynak. Miközben a népességen belül a romák aránya 6-8 százalék, a válaszok alapján a hajléktalanok 26 százaléka roma. A szám évről évre nő.

A Város Mindenkié/Facebook

Valóban egyre több fiatal van az utcán, ez főképp annak a következménye, hogy Magyarországon nincs lakhatási politika – hangsúlyozta a Népszavának Erdős Mária. A Város Mindenkiért hajléktalan aktivistája több olyan fiatallal találkozott, aki akár még dolgozik is, de nem tud fenntartani egy lakást, így utcára kerül. Azonban igaz az is, hogy egyre többen vannak, akik nem járnak iskolába, ennek oka Erdős szerint az lehet, hogy a szüleik meghaltak, így nincs aki foglalkozzon velük és kezdődik a kilátástalanság. Ha egy élete elején járó ifjú hajléktalan még ezek után is rászánja magát, hogy munkát keressen, mégis milyen esélyekkel indul lakcímkártya, legalapvetőbb képzettség nélkül, mentális betegségekkel, mikor egy több szakmával rendelkező, rendezett életvitelű fiatalnak is nehéz elhelyezkednie még a rosszul fizető munkakörökben is? – tette fel a kérdést az aktivista, hozzátéve: a múlt héten is három huszonéves fiatal kért tőle lehetőséget, hogy a Fedél Nélkül című lap terjesztésébe besegíthessen.

A Város Mindenkié/Facebook

A Menhely Alapítvány munkatársa hangsúlyozta: a hajléktalanság gyűjtőhelye a társadalmi problémáknak, így állandóan változik. Az Egyesült Államokban a kilencvenes évekig a hajléktalanok többsége afroamerikai volt, ma már a fehérek vannak többségben. Jósolni nem lehet, de – mondta Gurály Zoltán a Népszabadságnak– előfordulhat, hogy nálunk öt-hat év múlva a külföldről hazajövő, szegény és talajtalan emberek alkotják majd a hajléktalanok legnagyobb csoportját.