Újabb frontokat nyit az EU-val a kormány?

Miközben a magyar kormány egyre több konfliktusba keveredik az Európai Unióval (EU) és annak vezető tagállamaival a visegrádi országok önkéntes szócsöveként, a brüsszeli soros elnökség mögött is felsorakozhatnak bizonyos tagországok. Erről árulkodhat az, a VS.hu birtokába került külügyminisztériumi feljegyzés is, amely szerint az EU-nak közös külpolitika, menekültpolitika és Oroszország-stratégia kell, s erre lehet számítani 2016 első felében a holland uniós elnökség alatt.

A portál szerint, miután a holland külügyminiszter már többször "beszólt" Orbán Viktornak, a kritikája most politikává válhat. Januártól Hollandia veszi át az EU elnöki tisztét Luxemburgtól. Az első jelek arra utalnak, hogy ezzel több ügyben is kiéleződhet a viszony a magyar kormány és EU között. Az holland soros elnökség politikai napirendjéről ugyanis készült egy feljegyzés a magyar külügyminisztériumban is, a VS.hu által ismertetett dokumentum Bert Koenders egy, holland diplomatáknak tartott zártkörű tájékoztatóján alapul. A november végén lezajlott találkozó kezdetén a holland külügyminiszter arról beszélt, hogy a terrorizmus ellen csak közösen küzdhetnek az EU tagállamai, majd konkrét országok említése nélkül bírálta azokat, akik kerítéseket építenek. Azt mondta, "több Európára van szükség", mert - és elnökségük alatt erre fognak koncentrálni - sem a terrorizmust, sem a közel-keleti helyzetet, sem a migrációt, sem a gazdasági bajokat, sem az éghajlatváltozást, sem az Oroszország jelentette európai kihívásokat nem tudja egyik tagállam sem önmaga kezelni.

Csakhogy ez az Orbán-kormánynak nyilvánvalóan nem tetszik. A menekültek kapcsán már eddig is frontvonal képződött a magyar kormány és az EU között, amit - mint a VS.hu is emlékeztetett - a német külügyminiszter szombati nyilatkozata is jelezhet. Frank-Walter Steinmeier azt mondta, hogy a letelepítési kvótát ellenző kelet-európai tagállamok választhatnak: vagy kiveszik a részüket a letelepítésből, vagy vége a nyitott határok Európájának. A schengeni rendszer felbomlása súlyos gazdasági károkat okozhat Magyarországnak, ennek ellenére a kabinet folytatja harcát Brüsszel ellen.

"A hivatalos adatok szerint az illegális migráció eredményeként országnyi ember lépett be csak az idén az EU-ba. Az unió által javasolt kvóta alapján Magyarországnak súlyos tízmilliárdokat kellene elkölteni befogadásukra, de a kormány úgy döntött: inkább a magyar családok otthonteremtésére fordítja ezt a pénzt" - harsogta például a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője a Kossuth Rádióban tegnap annak ellenére, hogy a menekülthullám okozta többletkiadásaink finanszírozása eddig amúgy döntően EU-s forrásokból valósultak meg. Rogán Antal szerint Európában már kézzelfogható, hogy a bevándorlás növeli a terrorveszélyt. Emellett a fokozódó mértékű bevándorlás azokból a régiókból, ahol más kultúrát, vallást képviselő emberek élnek, az EU belső kohézióját fenyegeti. Ha nem sikerül integrálni ezeket az embereket, párhuzamos kultúrák alakulnak ki, és fokozódhatnak a belső feszültségek. Rogán szerint ez egy "valódi háborús konfliktus veszélyéhez mérhető".

Szijjártó megint "beszólt"

Magyarország elvárja, hogy mindenki tartsa tiszteletben a magyarok döntését - szögezte le Szijjártó Péter. A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) közleménye szerint a tárcavezető a soros EU-elnök Luxemburg kül- és európai ügyek miniszterének nyilatkozatára reagált, amelyben Jean Asselborn Lengyelországot és Magyarországot kritizálta. Szerinte a sajtószabadságot és az igazságszolgáltatást korlátozzák Lengyelországban, és ez őt már egyenesen a Szovjetunióra emlékezteti. Asselborn szerint az azonban pozitív jelenség, hogy a lengyel lakosságban még erős az ellenállás, nem úgy, mint Magyarországon, ahol Orbán Viktor kormánya évek óta hasonló politikát folytat. Szijjártó közölte: "a demokrácia az emberekről szól, akkor is, ha ez a luxemburgi külügyminiszternek nem tetszik". A miniszter szerint a magyarok egyértelműen állást foglaltak az illegális bevándorlással kapcsolatban is, elutasítják azt. "Elvárjuk, hogy senki ne akarjon ezért bosszút állni" - fogalmazott, s egyúttal felszólította a luxemburgi kollégáját, hogy ne kritizálja a magyar embereket, s "hagyja, hogy Magyarország sorsáról a magyarok, Lengyelország sorsáról pedig a lengyelek döntsenek".