Petrov, aki nélkül nem lehet kormányt alakítani, s a mérleg nyelvét képezte, eredetileg három párti nagykoalíció életre hívására szólított fel pártja, a HDZ, valamint a voksoláson szövetségeseivel a legtöbb mandátumot szerzett SDP között. Másfél hete aztán Ziran Milanovic szociáldemokrata kormányfő kivonult a tárgyalásokról, mert nem tartotta igazságosnak, hogy miközben szövetsége kapta a legtöbb mandátumot, a Híd akar dönteni a kormányfő személyéről. Néhány nappal később Milanovic visszatért a tárgyalásokra, s azzal a javaslattal állt elő, hogy Bozo Petrov, a Híd elnöke legyen az új kormányfő. Múlt héten aztán Tomislav Karamarko, a HDZ elnöke vonult ki a tárgyalásokról, mert szerinte az SDP és a Híd már csak a tárcák elosztásáról rendelkezik, s ő különben sem hajlandó egyezkedni a szociáldemokratákkal. Hétfő délután aztán Karamarko úgy döntött, mégis visszatér a tárgyalásokra.
Végül kedden este már azt jelentették be, hogy a szociáldemokraták maradnak ki a kabinetből, s a Híd és a HDZ összegyűjtötte 78 képviselő támogatói aláírását, ami már elegendő a kormányalakításhoz a 150 tagú törvényhozásban. Petrov azzal indokolta az SDP kimaradását az új kabinetből, hogy „nyomást gyakorolt a párt a Híd tagjaira”. Kérdés, hogy ez a 78 képviselő mire lesz elég. Horvátországban volt már ugyan koalíciós kormányzás, Zoran Milanovic is több párti kabinet élén állt, de a HDZ minden alkalommal csak egyedül kormányzott, a nacionalista párt nem szokott hozzá ahhoz, hogy egy koalíciós partnernek is meg kell felelnie.
Vesna Pusic külügyminiszter élesen bírálta Bozo Petrovot, aki szerinte másfél hónapon keresztül félrevezette a horvátokat. Szerinte a Híd elnöke gyakorolt nyomást pártja tagjaira, hogy a HDZ-t válasszák koalíciós partnernek. Kolinda Grabar-Kitrovic elnök szerdáig adott határidőt a koalíciós egyeztetésekre. Mint mondta, ha addig nem jutnak dűlőre a kérdésben, előrehozott választást ír ki. Ezért is sürgette az idő a pártokat.
Ma hozzák nyilvánosságra, ki hívja majd életre az új kabinetet.