Nem feltétlenül ez lesz a legcsillogóbb karácsony a Vatikánban. S nem is a legbékésebb. Miközben Krisztus születése a szeretet ünnepe is, a Vatikánban az idei év nem éppen arról szólt, hogy a főpapok egytől egyig lelkesen támogatták a pápa reformjait. A világban is aggasztó folyamatok zajlanak, mind nagyobb a terrorfenyegetettség, januárban, illetve novemberben és véres merénylet színhelye volt Párizs, ám a pápa élete is veszélyben foroghat, hiszen Róma, a Vatikán is az Iszlám Állam (IS) első számú célpontjai között van.
„A pápa azonban nem fél. Jól tudja, mekkora veszélyt jelent az IS, de ettől még nem akarja elveszteni a közvetlen kapcsolatot az emberekkel” – mondta a Szentszék sajtóügynökségének igazgatóhelyettese, Ciro Benedettini a brit Express című lapnak. A pápa nem is akar különleges biztonsági intézkedéseket december 25-én, Urbi et Orbi üzenete alkalmával. Róma több pontján már a november 13-i párizsi terrorcselekmények után emelték a készültség szintjét, amit a figyelemre méltó rendőri jelenlét is igazol. A karácsonyi ünnepekre azonban nem szigorítanak tovább. „Sok helyütt látni rendőröket, sőt, fegyveres katonákat is” – mondta Benedettini.
Madártávlatból a Szent Péter tér FOTÓK: GÁL MÁRIA
Ferenc pápa néhány hete figyelmeztetett arra, hogy miközben az ünnep alkalmából kigyúlnak a fények, az emberek ünnepelnek, karácsonyfákat állítanak, a világban továbbra is háborúk dúlnak. „A világ nem értette meg a béke üzenetét. A háborút meg lehet indokolni, fel lehet hozni egy sor érvet mellette, de a világ jelenlegi állapotára, a háborúkra nem lehet semmilyen magyarázat” – fogalmazott. Utalt arra, ha a mostani állapotok maradnának fenn, akkor „oly sok ártatlan ember életét oltanák ki, pénzzel tömnék ki a fegyverkereskedők zsebét, gyermekek ezreit fosztanák meg a tanulás lehetőségétől”.
A pápa pontosan tudja, miről beszél. Még Buenos Aires érsekeként is találkozott utcagyerekekkel, de novemberi afrikai útja során is, például Kenyában, nyomornegyedbe is ellátogatott, ahol nincstelen családokkal beszélgetett. Olyanokkal is, akik a vallási összetűzések miatt kerültek a társadalom peremére. Bár a világban oly sok konfliktus zajlik, s több országot iszlám szélsőségesek tartanak terror alatt, a pápa szerint nem győzedelmesedhet a gonosz kultúrája. „Nem engedhetjük meg magunknak, hogy magával rántson a fáradtság, a bánat, mégha sok gondunk van is, s amikor oly sok erőszak ejt sebet az emberiség lelkén. Isten tudja, hogy ő uralkodik nyája felett, sosem engedi kiszolgáltatni a híveket vezetőik arroganciákának, megszabadítja őket félelmeiktől” – hangoztatta a Lateráni Keresztelő Szent János-főszékesegyházban elhangzott adventi szentmiséjén.
Az aacheni Károly-díj kuratóriuma Ferenc pápának ítélte a 2015-ös Károly-díjat. Üzenetében „reményt és biztatást ad az embereknek” – indokolták a döntést. Hozzátették, hogy a pápa a békéért, a felebaráti szeretetért, a toleranciáért száll síkra. A díjátadót jövőre Romában rendezik meg.
A pápa azonban nemcsak a világban zajló, valóban nem sok örömre okot adó folyamatok miatt aggódik. Sokan a Vatikánban sem segítik munkáját. Az év folyamán furcsa híresztelések láttak napvilágot például arról, hogy agydaganata van. Egybehangzó állítások szerint egyes csoportok így akarják hiteltelenné tenni a pápát és reformjait. A Vatikán időnként felbolydult méhkashoz hasonlított, amelyben a pápa állandó küzdelmet folytat a változások ellenzőivel. Ezt jelezte a Vatileaks 2 botrány is, s ezt támasztotta alá bírósági eljárása során a fontos szentszéki dokumentumok egyik kiszivárogtatója, Francesca Immacolata Chaouqui is.
A pápa azonban nem áll meg ezen az úton. Ezt jelezte hétfői karácsonyi üzenetében is. Beszédét ülve mondta el megfázása miatt. De eltökélt volt. A szöveget erős, határozott hangon olvasta fel, külön kihangsúlyozta, hogy a Vatikán reformja a történtek ellenére sem áll meg, szándékait nem befolyásolja egyes személyek ellenállása a központi adminisztrációban. „A reformot kellő határozottsággal folytatjuk” – emelte ki. Hozzátette, hogy „a járványok és botrányok” sem hátráltathatják azokat a törekvéseket, melyek révén hatékonnyá válik a Kúria működése.
Hétfőn elhangzott beszédében utalt a később sokat emlegetett 2014-es karácsonyi üzenetére. Akkor a legnagyobb „kuriális járványnak” a karrierizmust, a pletykálást, a vagyon lelkes gyarapítását, a kettős életvitelt nevezte, no és azt, hogy sokan folyvást komorak és mogorvák másokkal. Most azonban azt közölte, tudja ezekre a megoldást, a Vatikánnak „kuriális antibiotikumra” van szüksége.
A pápa külön köszönetet mondott a Vatikán alkalmazottainak, s bocsánatot kért a botrányokért. Mint mondta, igazságtalan lenne, ha nem emlékezne meg mindazokról, akik odaadó, professzionális munkát végeztek a Kúriában, s mindig hűségesek voltak elöljáróikhoz. Arra is kérte őket, imádkozzanak azokért, akik hibákat követtek el. Jelenleg is zajlik a kiszivárogtatók pere öt személy ellen, köztük két újságíróval szemben, akik nagy vihart kavart könyvekben írták meg, mi is zajlik a Szentszék falain belül, s egyes főpapok mennyire korruptak.
A pápának volt még egy fontos megjegyzése is. Vissza kell térni a gyökerekhez, a missziós, lelkipásztori lelkülethez. A decemberben meghirdetett szentév talán segíthet ebben, illetve abban, hogy megvalósuljanak Ferenc pápa céljai, s az egyház valóban a rászorulók megsegítését tartsa szem előtt. A pápa múlt pénteken nyitotta meg a felebaráti szeretet szent kapuját Róma szívében, a Caritas egy hajléktalanszállásán, közel a Termini pályaudvarhoz. Korábban még nem volt példa arra, hogy egy szent kaput a katedrálisokon, zarándokhelyeken kívül nyissanak meg, ám Ferenc pápa ezzel is demonstrálni kívánta, mit tart pontifikátusa legfontosabb feladatának: nem a Vatikán megregulázását, nem az eltévelyedett főpapok jó útra térítését, de nem is azt, hogy új alkotmányt adjon a Vatikánnak.
Ez mind csak felszín. Az egyház küldetésének lényege nem rendszabályok meghozatala, hanem az, hogy ellássa feladatát, gondoskodjon a szegényekről, a társadalom kirekesztettjeiről, a rászorulókról. Karácsony ünnepe során talán több szó esik erről a küldetésről, s legalább néhány napra talán nyugalom költözik az emberek szívébe.
Komoly munkában Krajewski alamizsnás
Nemcsak év végén, hanem egész évben segítette a Vatikán a rászorulókat. E program kulcsszereplője Konrad Krajewski, a pápa alamizsnása. Még februárban állítottak fel zuhanyzókat a Szent Péter tér oldalában. Ezt a szolgáltatást naponta mintegy 140 hajléktalan veszi igénybe, akiknek önkéntesek segítenek. Hétfőnként ingyenes borbélyszolgáltatás is működik. Konrad Krajweski a pápa megbízásából minden este a Vatikánból kimegy Rómába az utcákon élők megsegítésére. Leggyakrabban élelmet visz, de augusztus óta élelmiszert szállított a Róma külvárosában tengődő menekülteknek. Többször készpénzzel is ellátta őket. A hivatal bevétele a keresztelőkre, esküvőkre vagy más eseményekre kért pápai áldásokból származik. A bevétel felett a mindenkori pápa rendelkezik. Ferenc pápa a több mint két évvel ezelőtti megválasztása óta az alamizsnahivatal bevételét a rászorulók segítésére fordítja.
Azóta, hogy 2013 márciusában Ferencet ültették Szent Péter trónjára, a pápa alamizsnásának hirtelenjében nagyon sok dolga lett. Az 1963-ban született Konrad Krajewski érsek először 1990-ben került Rómába, majd 1998-ban került vissza a Pápai Liturgikus Hivatalhoz. 1999. májusában nevezte ki II. János Pál a pápa ceremóniamesterének. 2013-ban már Ferenc pápa nevezte ki alamizsnásnak, s ezzel együtt Beneventum címzetes érsekének. A pápa alamizsnásának, illetve az Apostoli Alamizsnahivatalnak a legfontosabb feladata a szegények megsegítése, illetve a pénzgyűjtés. A katolikus egyház első századaiban a diakónusok feladata volt a szegények istápolása, később a pápák családtagjait bízták meg ezzel a feladattal – írta a Vatikán honlapja.
Először III. Ince pápa (1198-1216) bullája tett említést az alamizsnási tisztségről. Boldog X. Gergely pápa (1271-1276) szervezte meg első ízben az Apostoli Alamizsnahivatalt. Manapság az alamizsnást érseki rangra emelik, amint ez Krajewski esetében is megtörtént. A hivatal minden bevételét, így azokat az adományokat, amelyeket a pápai áldásokért adnak, teljes egészében karitatív célra kell fordítani.
Ferencnek pápaként ugyan kevesebb lehetősége van arra, hogy a szegények között hirdesse az Igét, de számos karitatív akcióval hívta fel paptársai figyelmét arra, mi is lenne egy lelkipásztor, egy egyházi személyiség feladata. 2013-ban, első vatikáni karácsonyán 2000 felbélyegzett borítékot, metrójegyet és telefonkártyát adományozott Róma szegényeinek. Így próbálta megkönnyíteni számukra a szeretteikkel való kapcsolattartást.
2014 karácsonyán is a szegények kerültek középpontba Ferenc pápa számára. December 12-án vacsorát szervezett hajléktalanoknak. Mintegy száz rászorulót hívott meg a Szent Anna templom nagytermébe. Külön karácsonyi misét is tartottak a hajléktalanok számára. Élelmiszercsomagokat is kaptak, s az éjszakát a vatikáni sajtóhivatal előtt töltötték.
A Szentszéknél hetek óta készülnek Krisztus születésének ünnepére. A forgatókönyv azonban nagyjából ugyanaz lesz, mint korábban. A vatikáni éjféli mise este fél 10-kor kezdődik a Szent Péter bazilikában. A hagyományoknak megfelelően karácsony első napján a Szent Péter bazilika középső erkélyéről elmondja ünnepi üzenetét, illetve Róma városának és a világnak szóló Urbi et Orbi áldását. Az üzenet középpontjába általában a világbéke kerül. Ferenc pápa azonban minden bizonnyal megemlékezik a szegényekről, az elesettekről, s azokról, akik magányosan kénytelenek eltölteni az ünnep óráit.