Diktatúra fenyeget Lengyelországban

Több tekintélyes német lap csütörtökön kommentárban cselekvésre szólította fel az Európai Uniót az új lengyel kormány tevékenysége miatt.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című konzervatív lap Az EU-nak cselekednie kell című kommentárjában a szerző, Reinhard Veser kiemelte, hogy rosszat sejtet az a "sietség", amellyel a "nemzeti konzervatívok Lengyelországban gyakorlatilag kiiktatták az ország alkotmánybíróságát". Nem csupán a vonatkozó törvény tartalma jelzi az "alapvető demokratikus és jogállami normák nyilvánvaló megvetését", hanem az is, ahogyan azt "keresztülverték" a parlamenten.

A szerző hozzátette: a kormány már bejelentette, hogy ellenőrzése alá akarja vonni a közszolgálati médiát, és küszöbön áll az államigazgatás vezetői pozícióinak betöltése "politikai kritériumok" alapján. Kiemelte, hogy a Jog és Igazságosság (PiS) párt kétségtelenül szabad és demokratikus választások révén került hatalomra, és természetesen van joga programja végrehajtására, de "amit most tesz, annak már semmi köze a normális demokratikus hatalomváltáshoz".

Az állam "radikális átépítéséről - pontosabban: gátlástalan kisajátításáról - nem esett szó a választási kampányban", éppen ellenkezőleg, Jaroslaw Kaczynski mérsékelt politikai erőként mutatta be pártját, hogy elnyerje a középen álló választópolgárok szavazatát, és nem szerzett volna többséget a szejmben, ha bejelentette volna mindazt, ami most történik - fejtette ki a FAZ szerzője, hozzátéve, hogy szerinte "ezt hívják a választók megtévesztésének".

Nem vall taktikai érzékre az Európai Parlament elnöke, Martin Schulz kijelentése, mely szerint a lengyelországi folyamatok államcsínyhez foghatóak, de a lényeget tekintve mégis "találó" volt ez a megszólalás - írta Reinhard Veser, hangsúlyozva, hogy az EU nem szemlélheti tétlenül e folyamatokat. Sürgősen meg kell vizsgálni, hogy az alkotmánybíróságról szóló törvény összhangban áll-e az uniós joggal, és jelezni kell, hogy a demokratikus elvek további megsértése akár Lengyelország uniós szavazati jogának megvonásához is vezethet - áll a FAZ kommentárjában.

Az ugyancsak konzervatív Die Welt Elveszett Lengyelország? című kommentárjában a szerző, Dietrich Alexander kiemelte, hogy az új lengyel kormány tevékenysége "politikai ámokfutás", és az "intézmények szisztematikus lebontását" jelenti.
A NATO-hoz és az EU-hoz fűződő kapcsolatokat, az alkotmánybíróságot, a rendőrség, a hadsereg és az állami tulajdonú vállalatok "kulcspozícióit", valamint a legfelső bíróságot érintő fejleményeket áttekintve hozzátette: úgy tűnik, hogy egy "paranoid kormányzó csapat" igyekszik minél gyorsabban átépíteni az államot, mielőtt "fellázadnak" a polgárok.

Lengyelországban "nem kevesebb fenyeget, mint egy diktatúra, ezúttal nem kommunista, hanem nemzeti konzervatív", és ez nemcsak Lengyelországnak rossz, hanem Németországnak és Európának is - írta a Die Welt szerzője. Hozzátette: az "egyetlen reményt a lengyelek politikai érettsége" jelenti, ugyanakkor az Európai Bizottságnak is foglalkoznia kell a varsói fejleményekkel, ahogyan "Orbán Magyarországának" esetében.

A liberális Süddeutsche Zeitung Túl Európán című kommentárjában a szerző, Stefan Ulrich kifejtette, hogy a Jaroslaw Kaczynski "szellemi vezetése" alatt működő új lengyel kormány hatalomra kerülése után rögtön hozzákezdett egy olyan állam kiépítéséhez, amelyben nem érvényesül a hatalommegosztás elve, hanem minden hatalom Kaczynskinál és a PiS-nél összpontosul, az alkotmánybíróságra vonatkozó törvénnyel pedig a hatalom birtokosai "végérvényesen átlépték a szabad és a tekintélyelvű rendszer közötti Rubicont".

A PiS emberei nyilvánvalóan arra számítanak, hogy a "tabutörésnek" nem lesz következménye, mert a sok nagy gonddal küszködő EU nem akar egy újabb nagy válságot - tette hozzá a Süddeutsche Zeitung szerzője, kiemelve, hogy az EU soha többé nem léphetne föl a demokrácia és a jog tiszteletére figyelmeztető szereplőként a nemzetközi porondon, ha beigazolódna ez a számítás.

Hangsúlyozta: az EU-nak "gyors választ kell adnia", az Európai Parlament haladéktalanul összehívhatna egy rendkívüli ülést, hogy kezdeményezze az úgynevezett hetes cikkely szerinti eljárást, amely a Lengyelország uniós tagságához fűződő jogok felfüggesztéséhez vezethet, ha a kormány nem tér vissza a jogállamisághoz.

Szerző

Lengyelország Európa-párti -állítja az államfő

Lengyelország Európa-párti politikát folytat és a legjobb kapcsolatra törekszik Németországgal - mondta egy csütörtöki német lapinterjúban a lengyel államfő.

Andrzej Duda a Der Spiegel című hírmagazinban közölt interjúban visszautasította az Európai Parlament elnöke, Martin Schulz kijelentését, mely szerint államcsínyt idéző folyamatok zajlanak Lengyelországban. A baloldali német politikus megjegyezése "durva túlzás" és "sértés Lengyelország és a lengyel polgárok számára" - mondta. 

Az idén lezajlott államfő- és kormányváltás sokaknak "nem teszik", köztük leváltott politikusoknak és újságíróknak a "másik politikai táborból", akik ezért igyekeznek rossz fényben beállítani az új kormányt - mondta az elnök, kifejtve, hogy Martin Schulz kijelentését ebben az összefüggésben értelmezi, a "politikai verseny" részének tekinti.

Hangsúlyozta, hogy az új varsói vezetés határozott Európa-párti irányvonalat követ. A lengyelek kiállnak hazájuk uniós tagsága mellett, és tudják, milyen előnyöket jelent az országnak az EU - tette hozzá Andrzej Duda.

A lengyel államfő érthetetlennek nevezte az Európa-ellenességről szóló vádakat, és kiemelte, hogy miközben "egyes nyugat-európai politikusok" korlátozni akarják a személyek szabad mozgását és ezzel támadást intéznek az EU egyik alapelve ellen, Varsó az együttműködés elmélyítését szorgalmazza számos területen, köztük az uniós külső határok védelmében.

A kormány tevékenysége ellen tiltakozó demonstrációkról azt mondta, a tüntetések éppen azt mutatják, "mennyire élő a demokrácia" Lengyelországban. A rendőrség nem avatkozott be, senkit nem fosztottak meg a véleménynyilvánítás jogától, és nemcsak az ellenzék, hanem a kormány támogatói is tartottak egy "nagy demonstrációt".

Az alkotmánybíróság körüli fejleményekről egyebek között elmondta, német és olasz példák is igazolják, hogy a kormány és az alkotmánybíróság közötti vita "teljesen normális" dolog. "Lengyelországban van egy politikai vita, de a demokrácia semmiképp sincs veszélyben" - szögezte le Andrzej Duda.

A lengyel államfő nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy az állami médiában és az állami vállalatoknál végrehajtott személycserékre tekintettel előfordulhat-e, hogy +második Magyarország+ lesz Lengyelország, és kifejtette, hogy az előző, az országot nyolc évig vezető liberális kormány "különösen kíméletlen" volt, az állami intézményeket "brutálisan kisajátította".
Hozzátette: "világos, hogy egy kormány a saját embereivel akarja betölteni a fontos pozíciókat" az állami vállalatoknál, hiszen a kormány felelős azért, hogy jól működtessék ezeket a cégeket.

Az európai menekültválságról elmondta, hogy országa készen áll mindenkit befogadni, aki védelemre szorul, de eddig nemigen voltak olyan védelemre szoruló emberek, akik önként Lengyelországba mentek, ezért felmerül a kérdés, vajon miként lehetne teljesíteni a 160 ezer menekült uniós tagállamok közötti elosztását szabályozó eljárás keretében 7 ezer menekült befogadására az előző kormány által tett vállalást. Kiemelte, hogy a lengyel hatóságok senkit nem fognak akarata ellenére, zárt táborokban az országban tartani, de védelmet élvez, aki önként megy Lengyelországba és veszélyben van.

Arra a kérdésre, hogy a jelentős pénzügyi támogatásban megmutatkozó uniós szolidaritásra tekintettel nem lenne-e erkölcsi kötelesség szolidaritást tanúsítani a menekültek befogadásában, a lengyel államfő azt mondta, hogy országa ugyan sokat köszönhet az EU-nak, de nemcsak kapott, hanem adott is, hiszen számos nyugati cég profitált abból, hogy Lengyelország az EU tagja. Továbbá befogadott ukrán menekülteket, és az EU és Törökország megállapodása alapján támogatja majd a Törökországban és Libanonban élő menekülteket.

"De legyünk őszinték, a sok háborús menekült között olyanok is vannak jó néhányan, akik gazdasági okok miatt jönnek" - mondta a lengyel államfő, hozzátéve: a fő gond az, hogy az EU egyáltalán nem készült fel a menekültek érkezésére. Valamennyi tagállamnak ki kellett volna dolgoznia egy "értelmes bevándorlási- és menekültpolitikát" - mondta Andrzej Duda.
Az euró bevezetésének lehetőségéről azt mondta, hogy előbb tovább kell emelni az életszínvonalat, és az euró bevezetéséről "talán tíz év múlva lehet majd komolyan elgondolkodni".

A lengyel-német viszony alakulásáról szólva újságírók kitalációjának nevezte, hogy a jelenlegi kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) előző, 2005-2007 közötti kormányzásának idején romlottak a kétoldalú kapcsolatok, és kiemelte, hogy második hivatalos útja Berlinbe vezetett, ahol "jó megbeszéléseket" folytatott. Németország "rendkívül fontos partner" Lengyelország számára, és a "legjobb kapcsolatok" kiépítésére törekszik vele - mondta.

Ugyanakkor nehezményezte az Északi Áramlat II - az orosz földgázt Lengyelország kikerülésével Németországba szállító - vezeték kiépítésére vonatkozó terveket. Azt mondta, hogy országa ebben az ügyben "több szolidaritást" remélt Németországtól, és a földgázvezeték nemcsak lengyel érdekeket sért, hanem növeli a függőséget Oroszországtól.

Az ukrán válság miatt Oroszország ellen bevezetett szankciókról szólva kiemelte, félő, hogy Németország és más államok vissza akarják vonni a büntetőintézkedéseket és újra üzletelni akarnak Oroszországgal. Hozzátette: egész Európa érdeke, hogy a szankciók addig érvényben maradjanak, amíg nem alakul ki tartós béke Ukrajnában.

Szerző

Lengyelország Európa-párti -állítja az államfő

Lengyelország Európa-párti politikát folytat és a legjobb kapcsolatra törekszik Németországgal - mondta egy csütörtöki német lapinterjúban a lengyel államfő.

Andrzej Duda a Der Spiegel című hírmagazinban közölt interjúban visszautasította az Európai Parlament elnöke, Martin Schulz kijelentését, mely szerint államcsínyt idéző folyamatok zajlanak Lengyelországban. A baloldali német politikus megjegyezése "durva túlzás" és "sértés Lengyelország és a lengyel polgárok számára" - mondta. 

Az idén lezajlott államfő- és kormányváltás sokaknak "nem teszik", köztük leváltott politikusoknak és újságíróknak a "másik politikai táborból", akik ezért igyekeznek rossz fényben beállítani az új kormányt - mondta az elnök, kifejtve, hogy Martin Schulz kijelentését ebben az összefüggésben értelmezi, a "politikai verseny" részének tekinti.

Hangsúlyozta, hogy az új varsói vezetés határozott Európa-párti irányvonalat követ. A lengyelek kiállnak hazájuk uniós tagsága mellett, és tudják, milyen előnyöket jelent az országnak az EU - tette hozzá Andrzej Duda.

A lengyel államfő érthetetlennek nevezte az Európa-ellenességről szóló vádakat, és kiemelte, hogy miközben "egyes nyugat-európai politikusok" korlátozni akarják a személyek szabad mozgását és ezzel támadást intéznek az EU egyik alapelve ellen, Varsó az együttműködés elmélyítését szorgalmazza számos területen, köztük az uniós külső határok védelmében.

A kormány tevékenysége ellen tiltakozó demonstrációkról azt mondta, a tüntetések éppen azt mutatják, "mennyire élő a demokrácia" Lengyelországban. A rendőrség nem avatkozott be, senkit nem fosztottak meg a véleménynyilvánítás jogától, és nemcsak az ellenzék, hanem a kormány támogatói is tartottak egy "nagy demonstrációt".

Az alkotmánybíróság körüli fejleményekről egyebek között elmondta, német és olasz példák is igazolják, hogy a kormány és az alkotmánybíróság közötti vita "teljesen normális" dolog. "Lengyelországban van egy politikai vita, de a demokrácia semmiképp sincs veszélyben" - szögezte le Andrzej Duda.

A lengyel államfő nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy az állami médiában és az állami vállalatoknál végrehajtott személycserékre tekintettel előfordulhat-e, hogy +második Magyarország+ lesz Lengyelország, és kifejtette, hogy az előző, az országot nyolc évig vezető liberális kormány "különösen kíméletlen" volt, az állami intézményeket "brutálisan kisajátította".
Hozzátette: "világos, hogy egy kormány a saját embereivel akarja betölteni a fontos pozíciókat" az állami vállalatoknál, hiszen a kormány felelős azért, hogy jól működtessék ezeket a cégeket.

Az európai menekültválságról elmondta, hogy országa készen áll mindenkit befogadni, aki védelemre szorul, de eddig nemigen voltak olyan védelemre szoruló emberek, akik önként Lengyelországba mentek, ezért felmerül a kérdés, vajon miként lehetne teljesíteni a 160 ezer menekült uniós tagállamok közötti elosztását szabályozó eljárás keretében 7 ezer menekült befogadására az előző kormány által tett vállalást. Kiemelte, hogy a lengyel hatóságok senkit nem fognak akarata ellenére, zárt táborokban az országban tartani, de védelmet élvez, aki önként megy Lengyelországba és veszélyben van.

Arra a kérdésre, hogy a jelentős pénzügyi támogatásban megmutatkozó uniós szolidaritásra tekintettel nem lenne-e erkölcsi kötelesség szolidaritást tanúsítani a menekültek befogadásában, a lengyel államfő azt mondta, hogy országa ugyan sokat köszönhet az EU-nak, de nemcsak kapott, hanem adott is, hiszen számos nyugati cég profitált abból, hogy Lengyelország az EU tagja. Továbbá befogadott ukrán menekülteket, és az EU és Törökország megállapodása alapján támogatja majd a Törökországban és Libanonban élő menekülteket.

"De legyünk őszinték, a sok háborús menekült között olyanok is vannak jó néhányan, akik gazdasági okok miatt jönnek" - mondta a lengyel államfő, hozzátéve: a fő gond az, hogy az EU egyáltalán nem készült fel a menekültek érkezésére. Valamennyi tagállamnak ki kellett volna dolgoznia egy "értelmes bevándorlási- és menekültpolitikát" - mondta Andrzej Duda.
Az euró bevezetésének lehetőségéről azt mondta, hogy előbb tovább kell emelni az életszínvonalat, és az euró bevezetéséről "talán tíz év múlva lehet majd komolyan elgondolkodni".

A lengyel-német viszony alakulásáról szólva újságírók kitalációjának nevezte, hogy a jelenlegi kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) előző, 2005-2007 közötti kormányzásának idején romlottak a kétoldalú kapcsolatok, és kiemelte, hogy második hivatalos útja Berlinbe vezetett, ahol "jó megbeszéléseket" folytatott. Németország "rendkívül fontos partner" Lengyelország számára, és a "legjobb kapcsolatok" kiépítésére törekszik vele - mondta.

Ugyanakkor nehezményezte az Északi Áramlat II - az orosz földgázt Lengyelország kikerülésével Németországba szállító - vezeték kiépítésére vonatkozó terveket. Azt mondta, hogy országa ebben az ügyben "több szolidaritást" remélt Németországtól, és a földgázvezeték nemcsak lengyel érdekeket sért, hanem növeli a függőséget Oroszországtól.

Az ukrán válság miatt Oroszország ellen bevezetett szankciókról szólva kiemelte, félő, hogy Németország és más államok vissza akarják vonni a büntetőintézkedéseket és újra üzletelni akarnak Oroszországgal. Hozzátette: egész Európa érdeke, hogy a szankciók addig érvényben maradjanak, amíg nem alakul ki tartós béke Ukrajnában.

Szerző