garancia;Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság;jótállás;ajándékvásárlás;

2015-12-28 06:20:00

Káosz az üzletekben: indul a visszavásárlási roham

Véget ért a karácsony, így az ajándékvásárlás után most a visszavásárlási roham veszi majd kezdetét. Ez már szinte megszokott, az emberek pánikszerűen próbálják kicserélni a korábban vásárolt vagy ajándékba kapott ajándékokat. 

A majd négy napig tartó ünnepi zárva tartást követően ma ismét kinyitottak az üzletek, s elkezdődött a hibás, a nem tetsző ajándékok cseréjének rohama. A legtöbb esetben műszaki cikkeket, ruhákat és játékokat visznek vissza a fogyasztók. Nem árt tisztában lenni viszont bizonyos szabályokkal. A legfontosabb, hogy a kereskedőtől kapott nyugta meglegyen. Ha ugyanis egy árucikk meghibásodik, akkor a blokk hiányában nem, vagy csak nehezen lehet bebizonyítani, hogy a terméket valóban az adott vállalkozástól vettük. Ezután a vásárló kétféle joggal élhet: hivatkozhat a jótállásra, vagy a garanciára.

A jótállásnak - ahogyan az Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság honlapján olvasható - összesen két típusa létezik. Az önként vállalt jótállás esetében az azzal járó kötelezettségeket a gyártó vagy kereskedő vállalja. Ő határozza meg a garancia időtartamát is, amit saját feltételeihez köthet. Így plusz pénzt is kérhet azért, hogy egy évvel tovább tartó jótállást vállal a fogyasztó érdekében, mert nem érintik a jogszabályból eredő kötelező jótállási és szavatossági jogok.

A kötelező jótállás már nem ad ekkora szabadságot a gyártóknak. Itt a vásárlástól számított 3 munkanapon belül érvényesíthető a csereigény, ha a vásárló észlelte és jelezte is a termékhibát a forgalmazó felé. Ekkor az eladó köteles a terméket kicserélni. Előfordulhat viszont, hogy a vállalkozás nem ért egyet a vásárló panaszával, ilyenkor a jótállás ideje alatt bizonyítania kell, hogy a termék meghibásodását nem minőségbeli hiányosság okozta. A jótállási időszak - jellemzően 1 év - a javítás idejével meghosszabbodik, amit egy munkalapon, vagy a jótállási jegyen kell feltüntetnie az eladónak.

Megesik, hogy a megvásárolt termékre az eladó nem biztosít jótállást. Ekkor a szavatosság (hibás teljesítésért vállalt kereskedői felelősség) kerülhet előtérbe, ami a zoknitól kezdve a gyufáig minden termékre vonatkozik. Ha a fogyasztó ezen jogával él, akkor a kereskedőnek 6 hónap áll rendelkezésére hogy bizonyítsa: a termék az eladás pillanatában nem volt hibás. Ha ez sikerül, úgy mentesül a felelősség alól. A határidő letelte után a teher megfordul, és a fogyasztónak kell bizonyítani azt, hogy a termék eleve hibás volt. Ehhez a hibás árucikket el kell vinnie egy független tanúsító szervezethez. A szavatossági jog a szépséghibás portékákra csak részben vonatkozik, ilyenkor nem kérhető javítás. Egyéb probléma esetén a termék megvásárlásától számított 2 éven belül élhet a vásárló a szavatosság jogával.

S akár szavatosságra, akár jótállásra hivatkozik a vevő, az új Polgári törvénykönyv rendelkezése alapján négyféle jog illeti meg: a javítás-, a csere-, az árleszállítás-, vagy az elállás joga. A vevő választása szerint hibás termékeknél kérheti annak kijavítását vagy kicserélését, kivéve abban az esetben, ha a választott szavatossági jog teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kereskedőnek aránytalan többletköltséget eredményezne. Ha a kereskedő a kijavítást vagy a kicserélést nem vállalta, netán annak nem tud eleget tenni, akkor a vásárló igényelheti az ellenszolgáltatás arányos leszállítását, vagy a kereskedő költségére kijavíthatja a hibát. Ezen felül, ha nem csupán jelentéktelen hibáról van szó, akkor akár el is állhat a szerződéstől.

Fontos tudni azt is, hogy ha egy termék nem hibás, és azzal csupán annyi a gond, hogy a méret vagy szín miatt nem tetszik, úgy a kereskedő nem köteles a kijavításra, cserére, vételár- leszállításra vagy annak visszafizetésére.