Egyelőre a helyükön vannak a Mahir jellegzetes hirdetőoszlopai Budapesten. Lapunk értesülése szerint a fővárosi önkormányzat az idén nem bontatja el azokat, és előfordulhat, hogy addig nem is lépnek, amíg a bíróság nem dönt az ügyben. Bár a Fővárosi Közgyűlés karácsony előtti rendkívüli ülésén kimondta, hogy az oszlopokat a Mahir Cityposter Kft.-nek december 31-ig el kell távolítania, ha nem teszik, akkor a cég költségére ezt a főváros elvégzi, a kft.-nél tegnap nem tudtak arról, hogy ezzel kapcsolatban bármi történt volna. Igaz, arról sem értesítették őket, hogy a főváros eredeti szándékával szemben mégsem kezdi meg a bontást.
A Fővárosi Közgyűlés szeptember 30-án döntött arról, hogy szerződést bontanak a több mint hétszáz budapesti hirdetőoszlopot üzemeltető Mahir Cityposter Kft.-vel. A szerződést október 31-ével mondták fel, egyben felszólították a céget, hogy a rendkívüli felmondást tartalmazó értesítésben megjelölt időponttól számított hatvan napon belül távolítsa el a szerződés keretében telepített hirdetőoszlopokat. Az egyoldalú szerződésbontást a kormányoldal azzal indokolta, hogy a megállapodás súlyosan aránytalanul határozza meg a főváros jogait és kötelezettségeit, ezért felmerül a jó erkölcsbe ütközés miatti semmisség. Pedig 2006-ban a Fidesz segédletével írták alá a szerződést 621 hagyományos hirdetőoszlop, valamint 140 "le- és elfedő rendszerű hirdetőoszlop" felállításáról, amelyet a cég 25 éven át üzemeltethet. A megállapodásban a főváros vállalta, hogy az oszlopok 50 méteres körzetében nem engedélyez más számára reklámcélú tevékenységet, a Mahir pedig azt, hogy a nettó bevételének 15 százalékát, de legalább évi 45 millió forintot befizet az önkormányzatnak. A közgyűlés szeptemberben jött rá, hogy saját reklámoszlopokkal évente akár 73-125 millió forint közötti összegre is szert tehetett volna, a Mahir-Cityposter azonban nem sokkal fizetett többet a kötelezően előírt 45 milliónál. 2014-ben például 53 millió forintot utalt át, miközben az éves árbevétele meghaladta az 1,13 milliárdot.
Simicska cége nem törődött bele, hogy rácsapták az ajtót. Közölték, mivel mindig teljesítették szerződési kötelezettségeiket, nem tudják elfogadni a felmondást, ami szerintük "nyilvánvalóan jogszabályba ütközik, egyben bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúját is felveti". Akkor bejelentették, a felmondás kézhezvételét követően haladéktalanul megteszik a szükséges jogi lépéseket.
Fideszesek ezt követően kezdeményezték, hogy a közgyűlés még az ünnepek előtt módosítsa a fővárosi önkormányzat tulajdonában álló közterületek használatáról szóló rendeletet, aminek értelmében a Simicska Lajos érdekeltségei közé tartozó Mahirnek az év végéig el kell tüntetnie budapesti hirdetőoszlopait és 150 millió forintot elkülönítettek arra, hogy ha ezt a cég nem teszi meg, másokkal bontassák el azokat. A költségeket természetesen be akarják hajtani. A DK-s Gy. Németh Erzsébet szerint az előterjesztés csak arról szól, "hogyan lehet két nappal karácsony előtt kiszúrni Simicska Lajos cégével". Az ellenzéki fővárosi képviselő erről még a december 22-ei rendkívüli közgyűlés előtt beszélt. A napirendi vitában az MSZP-s Horváth Csaba azt mondta: a testület elé benyújtott javaslat méltatlan a Fővárosi Közgyűlés egész éves munkájához, hiszen az a Fidesz belháborújáról szól. A szocialista várospolitikus lapunknak szánalmasnak nevezte, hogy miközben Budapest lassan összedől, a fideszes polgármesterek számára csak Simicskáék hirdetőoszlopai voltak fontosak. A december 21-ei Orbán-Tarlós találkozóról viszont nem beszéltek.
A Mahir Cityposter nem fogja eltávolítani az oszlopait. Ezt még a rendkívüli közgyűlést követően közölte a cég. Véleményük szerint a döntése ugyanis érdemben nem befolyásolja a fővárosi önkormányzat és a Mahir közötti jogvita kimenetelét. Kiderült, a Mahir még november elején a Fővárosi Törvényszéken indított perben támadta meg az önkormányzat hirdetőoszlopokat érintő azonnali hatályú felmondását, egyben ideiglenes intézkedés iránti kérelmet is előterjesztett. Azt kérték, hogy a törvényszék tiltsa el az önkormányzatot a Mahir oszlopainak bontásától. A törvényszék várhatóan még az év vége előtt határozni fog a bontás felfüggesztéséről. Mivel az önkormányzat a perben a törvényszék által előírt határidőben érdemi védekezést elő sem terjesztett, várhatóan rövid időn belül ítélet születhet az ügyben - írták. A per első tárgyalására január 11-én kerül sor.
Eközben kiderült, hogy az egyik hatályos megállapodás értelmében 2022-ig a BKK-n keresztül Budapestnek kell az agglomerációs közlekedést megszerveznie. 2014 őszétől - a fővárosi cég megrendelésére - már a Volánbusz Zrt. végzi a szolgáltatást az agglomerációs buszvonalakon. Az elővárosi tömegközlekedés működtetésében legkorábban jövő júniustól jöhet változás, ami viszont az utasokat nem érinti. A Magyar Nemzet úgy értesült, ezt is tartalmazza az a megállapodás, amit egy héttel ezelőtt Orbán Viktor kötött Tarlós Istvánnal. Ebben az szerepel, hogy a Budapest-környéki tömegközlekedés finanszírozását átveszi az állam. A főpolgármester a miniszterelnökkel folytatott múlt heti egyeztetés után jelentette be, hogy az agglomerációs közlekedés finanszírozásával a jövőben nem foglalkozik a főváros. Budapestnek ugyanis a nem rá tartozó szolgáltatásból évi nettó 11 milliárd forint vesztesége keletkezett. Tarlós szavait sokan félreértették, így az agglomerációban élők számára nem volt egyértelmű, hogy január elsején leáll, vagy sem az agglomerációs tömegközlekedés. Lapunk már akkor megírta, az év elejétől nem áll le a BKV a városhatáron.
A BKV-t csőd fenyegeti, de ez a vezetők jövedelmén nem látszik FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Bár a BKV anyagi helyzete egyre rosszabb, a Népszabadság birtokába került dokumentumból kiderül, a száz, cégjegyzésre jogosult alkalmazottból 27-nek egymillió forint felett van a havi alapbére, további 11 dolgozónak pedig alig valamivel ez alatt. A legnagyobb jövedelme Bolla Tibor vezérigazgatónak van, az ő havi bére 1,8 millió forint. Három helyettese - Bátora László, Takács Péter és Szedlmajer László- havi 1,45 milliót keres. Az igazgatói illetmény 1,1 millió forint, a főosztályvezetői fizetés jellemzően egymilliót meghaladó, míg a főmérnököké 900 ezer forint feletti. A fizetés mellé, ahogy a fővárosi önkormányzat cégeinél szokás, 10–40 százalékos célprémium járt eddig. Ez a legutóbbi közgyűlési döntés értelmében jutalomként osztható. Öt embernek évente teljes körű szűrővizsgálat jár, míg huszonegyen autót kapnak a munkavégzéshez.
A BKV égisze alatt működő DBR Metró Projekt Igazgatóság projektigazgató-helyettese, a BRFK egykori nyomozója, Nagy Zsolt, 1,1 millió forintot keres havonta, ami mellé 40 százalékos prémium, egy saját használatú Skoda Octavia és mobiltelefon jár. Eddig kétszer kapott célprémiumot, de ezeket az EU forrásaiból fizették. Egyesek szerint a projektigazgatóság választása azért esett az egykori nyomozóra, mert korábban részt vett a Hagyó Miklós egykori szocialista főpolgármester-helyettes elleni nyomozásban. A DBR szerint erről szó sem volt.
A fővárosi intézmények és cégek vezetőit viszont takarékoskodásra utasította Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes. Legalábbis erről tanúskodik az a levél, amit a DK-s Gy. Németh Erzsébet megszerzett. Eszerint 24 milliárd forint hiányzik a főváros jövő évi büdzséjéből, ami miatt a Fidesz soha nem látott mértékű megszorítást hajt majd végre Budapesten.
Bagdy egyébként az önkormányzat nevében két, összesen 300 millió euró értékű hitelszerződést ír alá az Európai Beruházási Bankkal. Ebből egyebek mellett az M3 metró felújításához kapható uniós támogatás önerejét tudják fizetni, de a pénzből jut majd árvízvédelmi beruházásokra éppen úgy, mint a dunai rakpart fejlesztésére.
