Mindenki utálja, mégis marad a vasárnapi boltzár

Március 15-én vezette be a kormány a vasárnapi boltzár intézményét, azóta a 200 négyzetméternél nagyobb üzletek és azok a kisebb boltok, ahol nem a tulajdonos vagy családtag dolgozik a hét hetedik napján, vasárnaponként kötelezően zárva tartanak. A bevezetett törvény közutálatnak örvend, ám a háborgás ellenére úgy látszik jövőre is marad a hétvégi zárva tartás, a kormány jelét sem adja, hogy felülvizsgálná döntését.

A vasárnapi boltzár bevezetése után fél évvel a felnőtt lakosság 68 százaléka inkább nem, vagy egyáltalán nem ért egyet a kötelező vasárnapi zárva tartással, ami pontosan megegyezik a szabályozás életbe lépése előtti, márciusi aránnyal. Ugyanakkor valamelyest puhult az ellenállás, ugyanis 41 százalékról 33 százalékra csökkent azok aránya, akik egyáltalán nem értenek egyet a törvénnyel.

Bár elvileg a vasárnapi boltzárral a multiktól a kisboltok felé akarták terelni a forgalmat, ez legfeljebb részben valósult meg. A vásárlók nem szakítottak megszokott áruházaikkal, inkább átszervezték bevásárlásaikat és azokat nagyobbrészt pénteken és szombaton ejtik meg.

A kormány részletes értékelése vasárnapi zárva tartás hasznáról eredményeiről továbbra is várat magáram hiába ígérték a bevezetést követő fél év múlva, illetve év végére is. Minél hosszabb a vizsgált időszak, annál több olyan új elem jelenik meg a piacon, amelyek nyomán már egyre nehezebb lesz kibogozni, a vasárnapi zárva tartás valós hatásait – figyelmeztetett Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára.

A várakozásokkal ellentétben a foglalkoztatottak száma nem csökkent olyan drasztikusan, mint ahogy azt a szakemberek előzetesen gondolták. A várt 15 ezer dolgozó leépítése helyett mindössze 1500-an veszítették el az új törvény miatt a munkájukat. Ez azonban csak a teljes munkaidőben foglalkoztatott alkalmazottakat veszi számba, a diákok és más alkalmi munkaerő elbocsátásáról nem készült statisztika. A vártnál kisebb elbocsátási hullám okai között szerepelhetett az online kasszák bevezetése is, mert sok esetben emiatt jelentették be az addig feketén dolgozó alkalmazottakat – véli szakértőnk.

A szakemberek szerint a vasárnapi zárva tartás a kiskereskedelmi forgalomban veszteséget okozott. A számokkal azonban ismét baj van, mert a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és az online kasszák adatai eltérnek egymástól. A feltételezések szerint az adóhivatalhoz bekötött kasszák fehérítették a szektort, azaz korábban eltitkolt bevételek is megjelentek a számlákon, ami ellensúlyozta a vasárnapi zárva tartás miatt kieső bevételeket. A két adatsor megfelelő "összefésülése" adhatna választ arra, hogy milyen hatása van a kiskereskedelemre a hétvégi zárva tartásnak, ám erre ezidáig nem került sor.

A vasárnapi boltzár nem érintette a plázákat és az azokban levő éttermeket, de az ő forgalmuk is vasárnap szinte a nullával egyenlő, hiszen a látogatók nem mennek be az üres plázába csak azért, hogy ebédeljenek - írja az Origo. Az intézkedés miatt jelentős adóbevételtől esett el az állam, becslések szerint júliusban és augusztusban összességében ez az 50-100 milliárd forintot is elérhette.

Szintén nagy port kavart, hogy a vasárnapi zárva tartás alól a Balatonon lévő boltok sem kaptak felmentést. A Balatoni Szövetség (BSZ) jövőre szeretné elérni, hogy az adventi időszak helyett nyáron tarthassanak nyitva a balatoni üdülőrégió üzletei - mondta Balassa Balázs, a szövetség elnöke. Mindemellett a BSZ szeretné elérni azt is, hogy a 200 négyzetméternél kisebb üzletekben alkalmazottakat is bevonhassanak a hétvégi munkába megfelelő túlóradíjak ellenében.

Bár eleinte úgy kalkulálták, hogy a vasárnapi boltzár fellendítheti az online kereskedelmet, a boltzár ellenére a vevők vasárnap továbbra sem vásárolnak többet a világhálón – derül ki a GKI Digital és az Árukereső.hu közös felméréséből. Az viszont látszik, hogy az év során többen többet vásároltak online, 2014 hasonló időszakához képest 15 százalékos a bővülés.

Harc a népszavazásért

A vasárnapi boltzár össztársadalmi elítélését népszavazással szeretnék megerősíttetni pártok és civil szervezetek. A kormány számára kellemetlen lehet egy ilyen népítélet, így érthető, hogy január óta különös dráma zajlik a vasárnapi boltbezárásról szóló népszavazás körül. Ennek ellenére meglepő, hogy az MSZP-nek sokadjára sem sikerült a népszavazási kezdeményezést keresztülvinnie Nemzeti Választási Bizottságon. Mivel ugyanarról a témáról párhuzamosan két kezdeményezés nem futhat, sorsdöntő, hogy ki adja be előbb a kérdését. A szocialistákat eddig furcsamód - volt, hogy fél perccel -, mindig megelőzte valaki.