Tömegeket evakuálnak az USA eddigi legdrámaibb gázömlése miatt

Publikálás dátuma
2015.12.29. 09:35
Illusztráció/Thinkstock
Talán jövő tavaszra sikerül megfékezni az Egyesült Államok történetének legnagyobb gázömlését, amely Los Angeles egyik külvárosát, Porter Ranch települést sújtja - közölték helyi idő szerint hétfőn az illetékes szolgáltató szakemberei.

A masszív metángázömlés - amelyet máris az amerikai történelem legnagyobb gázömlésének minősítenek - szakemberek szerint környezetvédelmi katasztrófával fenyeget. A Porter Ranch melletti gáztározóból október óta ömlik a metángáz de az illetékes gázszolgáltató vezetői szerint jövő áprilisig nem is sikerül megállítani a gázömlést.

"Nagy erővel tör fel és hihetetlen mennyiségben. S egyáltalán nem sikerül fékezni" - nyilatkozta a The Washington Post munkatársának Tim O'Connor, az amerikai Környezetvédelmi Alap kaliforniai direktora. Legalább kétezer lakást és a környező iskolákat kiürítették már, s még legalább ötezren várnak az evakuálásra. A Breitbart News jelentése szerint egy bíró éppen a napokban rendelte el, hogy a károsult családokat havi 8500 dolláros összeggel kompenzálják, egészen a gázömlés elhárításáig. A gáztározó vezetői ugyan azzal nyugtatják az ott élőket, hogy a szivárgó gáz nem jelent halálos veszedelmet, de a környéken élők máris mérgezéses tünetekkel kínlódnak, például fejfájással, szívproblémákkal, szédüléssel, a szervezet motorikus rendszerének működési zavaraival.

A gáztározó vezetői nem tudják pontosan meghatározni, hogy mi is az oka e nagyarányú gázszivárgásnak, hol a hiba a rendszerben, és eddig minden próbálkozásuk a gáz "megállítására" kudarcot vallott. Hétfői hírek szerint a szakemberek most olyan megoldással, cementtel való betöméssel próbálkoznak majd, mint amilyet a Mexikói-öbölnél a BP Deep Horizon katasztrófájánál alkalmaztak, 2010-ben. A Porter Ranch-i gázömlést egyébként a 2010-es Mexikói-öbölbeli olajkitörés óta a második legnagyobb természeti katasztrófának minősítik.

A gázömlés helyszínét meglátogatta Erin Brockovich, környezetvédelmi aktivista is (akiről film készült Julia Roberts főszereplésével), és arról számolt be újságíróknak, hogy önmagán is észleli a mérgezéses tüneteket.

A metán a földgáz fő alkotórésze, de előfordul kisebb mennyiségben, a kőolajban is – mondta lapunk megkeresésére Bodnár Ferenc katasztrófa szakértő, aki szerint az ilyen típusú gázzal több probléma is akad. „A metán egy klímagáz, ami által bármilyen fagyott talaj olvadásnak indulhat, a levegővel keveredve (bizonyos koncentrációban) robbanóelegyet alkot, s a legfontosabb, hogy mérgező” – mondta. A kiömlő gázt ki lehetne nyerni ugyan a levegőből, de ehhez speciális műszerekre és tömérdek pénzre lenne szükség. Ugyanakkor megnyugtatott, hogy a kontinensünkön és hazánkban élőknek nem kell aggódnia, a gázömlés „már a baleset 50 kilométeres körzetén kívül sem okoz semmilyen veszélyt”. Hazánk sokkal inkább a másodlagos hatásoktól tarthat. Ha a felfelé tartó légáramlat következtében nagy mennyiségű metángáz száll fel, akkor burkot alkot, megakadályozva a hő távozását a légkörből (üvegházhatást hoz létre). Összesűrűsödve, a napsugarakat sem engedi át, és nagymértékben károsítja az ózon réteget - mondta.

Bodnár Ferenc véleménye szerint az amerikai eset komoly iparbiztonsági kérdéseket is felvet. Egy fúráskor gyakran szabadul fel metángáz a Földből, amire a szakembereknek fel kellett volna készülniük. Ezt ők nyilvánvalóan elmulasztották, ezért történhetett meg a baj – fűzte hozzá.

Lapunk megkereste az ügyben a Greenpeace magyarországi szervezetét is, hogy megtudjuk, mégis mivel érdemes számolni egy ilyen baleset után. Hunyadi Réka, a szervezet munkatársa tájékoztatott: lapunk kérdéseit elküldték az illetékes amerikai kollégáknak, a válasz megérkezésére azonban várnunk kell.

Pusztaszőlős, 2000. augusztus 18.
Pusztaszőlősön, 2000. augusztus 18-án a Psz-34-es számú kútnál egy ománi tulajdonban lévő cég munkásai a homokszűrő szerelvényét akarták lecserélni.
A karbantartás közben történt meg a magyar olajipar történetének egyik legnagyobb balesete. A kútból 100 bar nyomással tört fel a gáz, a falu szélső házaitól mintegy 500 méterre. A gáz nem sokkal a kitörése után berobbant. A lángok 60-80 méteres magasságig értek. Távhőmérővel a tűzfészek közelében 800 Celsius fokot mértek.
A gáz- és olajipari, és a katasztrófavédelmi szakemberek első két elfojtási kísérlete nem járt sikerrel, hiába vetették be a Nagy Szelet, a két MIG motorral felszerelt oltójárművet és az amerikai szakértők segítségét. Végül november 16-án, a kitörés utáni 91. napon sikerült visszapréselni a földbe a gázt, amit folyékony cementtel zártak le mindörökre.
A Magyar Bányászati Hatóság megállapítása szerint a Mol által a karbantartással megbízott cég dolgozói a munka során megszegték a bányászatról szóló törvény előírásait. A Mol Rt.-nek csaknem 5 milliárd forintba került a gázkitörés. A bíróság 2005-ben 2,5 milliárd forint megfizetésére kötelezte a karbantartást végző vállalkozást.

Szerző
Frissítve: 2015.12.29. 16:50

Irán átadta dúsított uránkészletét

Irán jelentős lépést tett a Hatokkal idén júliusban kötött nukleáris megállapodás teljesítésre felé: befejezte dúsított urániumkészlete átszállítását Oroszországba.

Az ISNA hírügynökség szerint Ali Akbar Szalehi, az iráni nukleáris főtárgyaló jelentette be, hogy több mint 11 tonna alacsonyan dúsított uránt szállítottak át Oroszországba. Ezért cserébe Moszkva 137 tonna „sárga pogácsát”, urániumtermelésre alkalmas, porított nyersanyagot szállít le Teheránnak. Irán ezzel eltávolodott a nukleáris küszöbtől, ami azt jelenti, a közeljövőben nem lesz képes atombomba előállítására. Teherán a megállapodásban vállalta, hogy csökkenti urándúsító centrifugáinak számát, s nem állít elő fegyverminőségűre dúsított uránt. John Kerry amerikai külügyminiszter az iráni lépés fontosságát méltatva közölte, a dúsított uránkészletek átszállítása nyomán Teheránnak háromszor annyi időre lenne szüksége, hogy atomfegyver készítésének közelébe jusson, hisz két-három hónap helyett kilenc hónapra tolták ki a küszöböt. A végső döntést arról, hogy Irán tartja-e magát a nemzetközi megállapodásban foglalt előírásokhoz, a bécsi székhelyű Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) hozza majd meg.

Szerző

Páros vitára hívja Trumpot Bush

Mentőötlettel állt elő Jeb Bush: páros vitára hívta ki a republikánus elnökaspiránsok mezőnyét vezető Donald Trumpot. A volt floridai kormányzó az utolsók között kullog a mezőnyben, de nem akar beletörődni a vereségbe.

 A kevéssé karizmatikusnak ítélt Jeb Bushnak hiába sokkal több a támogatóktól kapott pénze, kampánya nem keltett komoly visszhangot, s a tévévitákban is gyengén szerepelt, nem igazán került reflektorfénybe a sok induló között. Bush stábja most azt találta ki, hogy talán ha szemtől szembe vitáznak, kiderül, hogy a 41. elnök fia, a 43. elnök öccse felkészültebb, tájékozottabb, az elnöki posztra alkalmasabb politikus, mint a New York-i milliárdos. Bush „hazai terepen”, a floridai Palm Beach egyik klubjában vetette fel az ötletet. Egy hónappal az előválasztások kezdete előtt Bush támogatottsága 4 százalékon áll, Trumpot viszont 28 százalék támogatja a Quinnipiac University friss felmérése szerint.

Szerző