Egyre igazságtalanabb a magyar társadalom – jelentette ki a kettosmerce.blog.hu oldalán a szegénységgel foglalkozó legismertebb hazai szociológus. Ferge Zsuzsa egy uniós összehasonlító adatsort elemezve figyelmeztet, hogy a kormányzati sikerhíradók beszámolóival szemben megdöbbentő adatok jellemzik Magyarországot. A társadalmi igazságosság mutatót bonyolult mennyiségi és minőségi elemzés alapján számítják ki a szakemberek, belevéve sok egyéb mellett az adott kormány szegénység elleni intézkedéseinek hatékonyságát, a szegénység és kirekesztettség mennyiségi adatait, a fiatalok tanulási esélyeit, a foglalkoztatási helyzetet, a kisebbségek lehetőségeit, a nemek közötti megkülönböztetés jellemzőit, a lakosság egészségi állapotát és az idősek helyzetét, vagyis azokat az adatokat, amelyek meghatározzák egy ország hosszú távú fejlődését. Az adatsorból kirajzolódó képet 1-től 10-ig terjedő skálán értékelik, amelynek európai átlaga 2015-ben 5,63 pont. A mellékelt grafikon is mutatja, hogy a várakozásoknak megfelelően a skandináv országok vezetik a listát, 7 fölötti átlagokkal.
Sok család a nagyszülő nyugdíjából törleszti a lakáshitel részleteit, pedig a magyar nyugdíjak értéke sem magas: 2 millió 755 ezer idős ember havi járandósága átlagosan 105 ezer forint, de sokan élnek mindössze 50-60 ezer forintból, miközben az ebben a korban már rendszeres egészségügyi kiadások folyamatosan emelkednek. Az Orbán-kormány a várható infláció mértékéhez köti a következő évi nyugdíjemelést, így januártól a nyugellátások és az ehhez köthető egyéb ellátások összege csak 1,6 százalékkal emelkedik. Az észrevehetetlenül alacsony növekedés miatt több nyugdíjas szervezet fogalmazott meg kritikát, mert az idős emberek épp a dráguló élelmiszerekre kénytelenek többet költeni. A kormány arról is döntött, hogy a rokkantsági járadék havi összege januártól 34 475 forint lesz.
Ferge Zsuzsa több évre visszatekintve állapítja meg, hogy Magyarország nem csak nem javított a helyezésén, hanem sok tekintetben rontott a felzárkózási esélyein, hiszen csak 4,73 lett az eredménye, amivel a 28 uniós ország között a 23. helyen végzett. Bár nem vigasz, de tény, hogy ebben az összehasonlításban nemcsak a megszokott román és bolgár adatok rosszabbak a magyarnál, hanem a déli „mostohagyerekek” pontszáma is: Spanyolország, Olaszország és Görögország is mögénk került. Van azonban olyan terület, ahol messze lemaradva zárjuk a sort: a nemek közötti egyenlőtlenséget mutató számban a 28. helyen állunk, mert a magyar parlamentben mindössze 9 százalék a női képviselők aránya, miközben több tagállamban már az 50 százalékot közelíti a számuk.
A szociológus értékelése szerint sok munkaerő-piaci mutatónál a közfoglalkoztatás hazai adatai mentettek meg bennünket az utolsó helyezéstől, sőt az ifjúsági munkanélküliségnél ennek hatására a mezőny első felében végeztünk. Az viszont már kevésbé szívderítő, hogy a munkanélküliség csökkenése ellenére a jövedelmi viszonyaink és így a fogyasztási lehetőségeink sem bővültek észrevehetően, télen nem engedheti meg magának a lakás megfelelő fűtését a magyar családok negyede, s ami végképp riasztó: a gyermekes családok 38 százaléka. Utóbbiak helyzete sok mutató tekintetében romlott, ami megjelenik a gyerekek egyre gyengébb iskolai teljesítményében is. A gazdasági válság 2008-as kezdete óta Magyarországon nőtt a nyomor – hangzik a szociológus összegzése. A gyermekszegénység mutatói már nemcsak Szlovéniában, Észtországban vagy a cseheknél jobbak, hanem Lengyelország is 23 százalékról 10 százalékra csökkentette a gyerekeket érintő anyagi szegénységet.
Ez az a pont – emlékeztet Ferge Zsuzsa, ahol leginkább tetten érhető a torz magyar családpolitika. Nálunk az olyan kedvezmények, mint a gyed-extra, a családi adókedvezmény, a lakásépítés és -vásárlás emelkedő támogatása vitathatatlanul jobb helyzetbe hozták a középosztálybeli családokat, miközben a legszegényebbek megélhetése folyamatosan romlott. A családi pótlék és a szociális jellegű segélyek összege 2008 óta változatlan és jövőre sem emelkedik. Ezek a 30 ezer forint alatti támogatások idő közben elveszítették amúgy is rendkívül alacsony vásárlóerejük ötödét – emlékeztet az írás, hozzátéve, hogy ezeknek a felemás intézkedéseknek a hatására nálunk a társadalmi szakadék tovább nőtt.
A szerző utal az UNICEF egyik felmérésére is, amely a jövedelmek növelését tekinti a szegénységből való kiemelkedés legfontosabb eszközének, amivel a magyar támogatási rendszer homlokegyenest ellentétes. Ha több pénzt kapnának a gyermeket nevelők, az látványosabb eredményt hozna Ferge Zsuzsa szerint, mint a menzareformok és szünidei élelmiszerosztások. Ez nemcsak az egészségesebb élelmiszerek megvásárlását tenné lehetővé, hatása kimutatható lenne a jobb iskolázásban, a jobb egészségügyi ellátás elérésében, sőt még a családon belüli erőszak visszaszorításában is. Pénz nélkül a szegények egyre jobban lecsúsznak, különösen a kisebb településekre a gettósodás a jellemző.
Ferge Zsuzsa a nemzetközi összehasonlítás alapján aggodalmát fogalmazza meg a jövővel kapcsolatban. Arra figyelmeztet, hogy az általános iskola tovább növeli az otthoni hátrányokat, sokan hagyják ott idő előtt az oktatási rendszert, sőt a 20-24 éves magyar fiatalok 20 százaléka se nem tanul, se nem dolgozik. Ezek pedig sokkal ijesztőbb adatok, mint amekkora előnyt jelent az ország számára a költségvetési hiány szigorú uniós szabályainak betartása, értékeli a helyzetet az ország egyik legismertebb szociológusa.
Az uniós társadalmi igazságosság index 27 mennyiségi és 8 minőségi mutató alapján számított rangsor, amely az adott ország lakosságának esélyeit 6 dimenzióban értékeli: a lecsúszás megelőzésének hatékonysága, a közoktatás minősége és eredményessége, a munkaerő-piaci helyzet, a társadalmi kohézió és diszkriminációmentesség, a lakosság egészségi állapota és a generációk közötti igazságosság mentén
A kormány ellopja az emberek fizetését, és a közmunkások országává teszi hazánkat – jelentette ki tegnapi sajtótájékoztatóján Korózs Lajos. Az MSZP országgyűlési képviselője jelezte, hogy a közalkalmazásban állók átlagfizetése már nem csupán a velünk együtt csatlakozott uniós tagállamoktól maradt el, hanem a később tagságot kapott Horvátország is megelőzött bennünket,így már csak Bulgáriát és Romániát hagyjuk le ezen a listán. A politikus kijelentette, hogy ismét szükség lenne egy olyan 50 százalékos béremelésre a közszférában, mint amilyet a Medgyessy-kormány adott 2003-ban, egyben azt is követelte, hogy a kormány az év utolsó napjáig fizesse ki az elmaradt közalkalmazotti fizetéseket. Korózs Lajos információi szerint az állami tartozások még mindig 50 ezer embert érintenek. A parlament népjóléti bizottságának szocialista alelnöke szerint a kormány legújabb otthonteremtési támogatásai kizárólag a gazdagoknak kedveznek, de akik valóban segítségre szorulnának lakásgondjaik megoldásában, esélytelenek a milliók megszerzésére. A megismert feltételek mellett a magyar társadalomnak mindössze 6 százaléka élhet ezzel a lehetőséggel – emlékeztetett Korózs.
