Tarlósnak akkor a BKV hosszú távú finanszírozásával kapcsolatban nem sikerült eredmény elérnie, de az agglomerációs közlekedésről megegyeztek Orbánnal. A főpolgármester legalább is erről beszélt a találkozó után. A kormányfő elfogadta, hogy az elővárosi tömegközlekedés finanszírozása nem a főváros feladata, ezért a jövőben ezzel nem kell foglalkozni - jelentette be a főpolgármester. Karácsonykor viszont kiderült, hogy egy hatályos megállapodás szerint azt a BKK-n keresztül 2022-ig a fővárosnak kell megszerveznie.
Eközben két, összesen csaknem 300 millió eurós hitelről szóló szerződést írtak alá a városházán az Európai Beruházási Bankkal (EIB). A hitel első részeként felvehető 200 millió eurót a tömegközlekedés, illetve az utak fejlesztésére lehet fordítani. Miután Budapest ismét kap európai uniós támogatást, a kölcsönből finanszírozni tudja egyebek között az M3-as metró felújításához szükséges önrészt, akár az 1-es villamos meghosszabbítását, a trolibuszhálózat felújítását, valamint új buszokat is vásárolhat. A másik 100 millió eurót városfejlesztésre, az energiahatékonyság növelésére és környezetvédelmi célokra, árvízvédelmi beruházásokra, dunai rakpart fejlesztésére, illetve az információs társadalomhoz köthető fejlesztésekre lehet fordítani.
A megállapodást a főpolgármester megbízásából Bagdy Gábor pénzügyekért felelős főpolgármester-helyettes és Baranyay László, az EIB alelnöke írta alá. Ezt követően Bagdy arról beszélt, a következő európai uniós fejlesztési ciklusban az EU-s és a kormányzati támogatások mellett kiemelkedő szerepe van ennek a megállapodásnak, amelyen keresztül a főváros "saját forrásait tudja megmozgatni". Baranyay László közölte, a két hitel hosszú lejáratú, 30, illetve 25 éves futamidejű.