Kiemelkedő évet zár a közlekedési ágazat 2015-ben - legalábbis Tasó László a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) közlekedéspolitikáért felelős államtitkára szerint. Évértékelő tájékoztatóján hangsúlyozta, hogy a magyar gazdaság jó irányba halad és az uniós források felhasználása mellett ennek is köszönhető a jó teljesítmény.
A Népszava kérdésére, hogy a kiváló teljesítménybe beleszámítják-e az M4-es autópálya-torzót is, amely eddig 60 milliárd forintjába került az adófizetőknek, az államtitkár válaszában kijelentette, hogy nem torzóról van szó, mert az más műszaki tartalommal ugyan, de egyszer majd továbbépül ugyanazon a nyomvonalon. Ágazati szakértőnk azonban felhívta arra is a figyelmet, hogy a kormányzat a mai napig nem számolt el a kivitelező konzorciumokkal, így azok végzik továbbra is az állagmegóvást, ami április óta több százmillió forinttal növelhette a költségeket. Ráadásul amiről az államtitkár diszkréten hallgatott, hogy a műszaki tartalom változása áttervezést is jelent, ami különösen a csak részben elkészült híd miatt milliárdos összegre rúghat.
Tasó László közölte, egy kormánybiztos felügyeli, hogy csak az indokolt kifizetéseket kaphassák meg a cégek. Szakértőnk szerint viszont nem utólag, hanem a teljesített szakaszok műszaki átvételekor kellett (volna) az ellenőrzést elvégezni.
Az államtitkár ecsetelte a kerékpárutak sikeres fejlesztését is. Lapunk felvetésére, hogy előfordult ahol olyan hullámosra sikeredett a betoncsík, hogy a kerékpárosok nem tudják használni azt a szakaszt, illetve máshol házfalnak, fának, villanyoszlopnak, vagy éppen az egyik fővárosi híd esetében az acélkorlátnak vezették a kerékpár utat, Tasó azzal válaszolt, hogy "amit én láttam az nem hullámos". A műszaki ellenőrök és a megfelelő szervezetek megvizsgálják, hogy a beruházás műszakilag megfelelő-e és az uniós, valamint a nemzeti forrást helyesen használták-e fel - tette hozzá.
A Népszava a Transparency International tanulmányára hivatkozva, amely szerint a közbeszerzések döntő többségében 20-25 százalékos volt a túlárazás, az államtitkártól szerette volna megtudni, ellenőrizték-e az infrastrukturális beruházásokat, hogy valóban a legelőnyösebb árajánlatot fogadta -e el a kiíró. Tasó László közölte, a jövő hétre tudnak egy másik tanulmányt prezentálni, ami az ellenkezőjét bizonyítja. Szerinte a szabályok szerint mérlegelik, hogy egy költségvetés megfelelő-e, vagy sem. Később azonban éppen ő hozta fel az esztergomi vasútvonalat, amely még az államtitkár szerint is drágán épült. Szerinte ez a kormány egyszerűbbé és szigorúbbá tette a közbeszerzési szabályokat. Arra nem tért ki, hogy ebbe beletartozik-e, hogy már nem a legalacsonyabb árajánlatot kell első sorban figyelembe venni és hogy politikusok, kormánytagok hozzátartozói is indulhatnak közpénzekért, ha nem egy háztartásban élnek az illető közszereplővel.
A tájékoztatón elhangzott, hogy 2016-ban 1100 milliárd forintnyi közlekedési beruházás indulhat el az országban és erre a tervek szerint 670 milliárdot ki is fizetnek. Ennek keretében közúton mintegy 300 kilométeren kezdődnek fejlesztések 520 milliárd forintból, vasúton 370 kilométeren 600 milliárd forintból. Újra felcsillantotta az államtitkár a Nyugati pályaudvart a ferihegyi nemzetközi repülőtérrel összekötő vasútvonal megépítését.
Tasó azt is elmondta, 2020-ig közlekedési fejlesztésekre 2600-2800 milliárd forintot terveznek.