A lengyel dilemma című kommentárban a szerző, Reinhard Veser kiemelte, hogy Lengyelország néhány év alatt a harmadik uniós tagország, amelyben szabad választások révén megalakult kormány megsérti a jogállami alapelveket, hogy ellenőrzése alá vonjon állami intézményeket; Romániában posztkommunisták, Magyarországon és Lengyelországban nemzeti konzervatív pártok jártak így el.
Az EU mindegyik esetben gyorsan reagált az "alapvető elvek megsértésére" - tette hozzá a FAZ szerzője. Magyarországgal kapcsolatban kifejtette, hogy a román esettel ellentétben nemcsak uniós alapszabályokról volt szó, hanem egy politikai vitáról is, hiszen Orbán Viktor kormányfő számos alkalommal elmondta, hogy tévútnak tartja az európai egységfolyamat alapját jelentő liberalizmust. Ez a magyar kormányfő "vitathatatlan joga", mert éppen ilyen kijelentésekkel nyert választást, és így rendelkezik felhatalmazással arra, hogy ennek megfelelő politikát folytasson - hangsúlyozta Reinhard Veser.
A gond csak az - tette hozzá -, hogy a két szintet nehéz elválasztani egymástól. Az igazságszolgáltatás függetlenségét korlátozó és a médiát az állami nyomással szemben "sérülékennyé" tévő törvények ugyan "ellentmondanak azoknak az elveknek, amelyekre az EU felépül", de "ha komolyan vesszük Orbánt", akkor ezek a jogszabályok egyben kifejezik a választott magyar kormány politikai meggyőződését - írta a FAZ szerzője.
Az EU nem talált "igazi kiutat ebből a dilemmából" - tette hozzá, kifejtve, hogy az Európai Bizottság hevesen bírálta a budapesti vezetést, de kötelezettségszegési eljárásai csak "súrolták a konfliktus tulajdonképpeni politikai magvát", és végül "patthelyzet" állt elő, amellyel mindkét fél együtt tud élni.
A FAZ szerzője kiemelte, hogy a lengyelországi fejlemények a "magyar dilemma" kiéleződését jelentik, hiszen az új varsói kormány nemcsak gyengébb demokratikus legitimációval rendelkezik, mint "budapesti példaképe", hanem "gyorsabban és brutálisabban" bontja le a jogállami alapelveket.