Nem Molotov, gyújtogatás

Molotov-koktéllal üzentek „kellemes karácsonyt” egy cigány családnak szentestén Gyöngyöspatán – adta hírül a Roma Sajtóközpont szerdán. A nem régen megvett épület a nem romák lakta településrészen áll, oda kívántak beköltözni hamarosan a vásárlók. A rendőrség szerint Molotov-koktél nem volt, de gyújtogatás történhetett. Nyomoznak az ügyben.

Szentestén gyújtották fel egy cigány család házát Gyöngyöspatán, akik a nem romák lakta településrészre akartak beköltözni. Míg mások az ajándékbontással és bejglimajszolással töltötték idejüket, addig egy gyöngyöspatai roma család ünnepe rémálommá vált: néhány hete megvásárolt házukat ismeretlenek valószínűleg Molotov koktéllal felgyújtották – írja a Roma Sajtóközpont (RSK).

A neve elhallgatását kérő család a felújításra váró parasztházat a Heves megyei település központi részén vásárolta meg, ami valakinek szúrhatta a szemét, mert a kapura néhány nap után ismeretlenek „Meghalsz!!!” feliratot festettek. Bár a mocskolódást eltüntették, a kedélyek nem csillapodtak, mert egy héttel később a rendőrség értesítette a családfőt, hogy ég a házuk. Mire a szomszédos faluban karácsonyozó család tagjai a helyszínre értek, a tűzoltók már el is oltották a tüzet. A tűzeset során az egyik szoba és a tetőszerkezet égett meg, melyet a gyöngyösi tűzoltók fél óra alatt eloltottak.

A Népszava úgy tudja, hogy a ház melléképületében keletkezett a tűz. A rendőrség Molotov-koktélra utaló nyomokat ugyan nem talált, de a gyújtogatást nem zárta ki. Ezért rongálás bűntette gyanújával indítottak nyomozást, ismeretlen tettes ellen. A családfő teljesen tanácstalan, mert nincs miből helyreállítani a házukat, és biztosítást sem kötöttek még az ingatlanra. A család még nem költözött be az ingatlanba, a bútorokat azonban már bepakolták. Elmondása szerint sem neki, sem a család többi tagjának nincs haragosa. „Normális munkásemberek vagyunk” – mondta a háromgyerekes édesapa, aki jelenleg közmunkásként dolgozik.

A férfi arról tájékoztatta az RSK-t, hogy a polgármester segítséget ajánlott fel számukra, a mikéntről egyeztetés folyik. A helyiek szerint az elmúlt kilenc évben ez már a hatodik olyan eset volt, amikor a telepről kiköltözni akaró roma családok által megvásárolt lakást gyújtottak fel. Egyetlen esetben sem lettek meg a tettesek. Szőcsi Lajos, a megyei roma önkormányzat elnökhelyettese elmondta: nem érti, hogy a rendőrség a kapura felfestett „Meghalsz!!!” felirat kapcsán miért csak szabálysértési eljárást kezdeményezett, miközben az a jogász szakértő szerint életveszélyes fenyegetés bűntetteként kellett volna kezelni.

Gyöngyöspata 2011 tavaszán került a figyelem középpontjába, amikor a helyi Jobbik behívására az azóta bíróság által jogerősen feloszlatott szélsőséges, cigányellenes szervezet, a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület megszállta Gyöngyöspata cigánysorát, megfélemlítve a helyi romákat. A Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet (TASZ) pert indított a rendőrség ellen, mert szerintük a rendőrségnek kötelessége lett volna a megfélemlített helyi roma lakosságot védelmeznie, de ezt nem tette meg, sőt a rendőrség rászállt a helyi romákra: „Míg a szélsőségeseket csak elvétve, addig a helyi romákat rendszeresen igazoltatták. Kapacitásaikat jórészt a romák apró-cseprő, főleg gyalogos és kerékpáros szabálysértésekért történő bírságolásra használták.”

A TASZ által indított perben a bíróság hangsúlyozta, hogy nem kellett arról döntenie, a rendőrség milyen szándékkal vagy céllal mulasztott, ugyanakkor ítéletében kimondta: a nyilvánvalóan rasszista szervezetek cigányellenes akciózásának eltűrésével az egyenlő bánásmód követelményét a rendőrség megsértette.

Miért éppen Gyöngyöspata?

A falu a szegregációban, és a cigányok megnevelésében látta az az etnikai konfliktus megoldását. Született például olyan rendelet, amelyben bizonyos településrészeken az utcakép megőrzésére hivatkozva megtiltották az építkezéseket, házfelújításokat - írja a nol.hu. Ez főként a romák által lakott, vagy velük határos utcákat érintette, így voltaképp hatóságilag is akadályozták a helyben élő romák mobilitását, s azt, hogy jobb körülményeket alakítsanak ki maguknak.

Egy másik ilyen „akcióként" az önkormányzati képviselők lemondtak a tiszteletdíjukról egy olyan alap javára, amelyből az üresen álló házakat felvásárolták a cigányok elől, s így akadályozták meg, hogy a falu belsőbb részeibe költözhessenek, s elvegyülhessenek a többségi társadalom tagjaival. A szegregációhoz nyúlt az iskola vezetése is, amikor különböző módszerekkel, olykor még emeletenként is elkülönítették a roma és nem roma diákokat – ezt a gyakorlatot az Egyenlő Bánásmód Hatóság kezdeményezésére indult perben immár jogerősen elítélte a bíróság.