Alig valamivel a demográfiai és gazdaságélénkítő csodafegyverként beharangozott legújabb állami lakásvásárlási és építési támogatás bejelentése után Rétvári Bence a részletszabályokat rögzítő rendelet keddi ismertetésén már azt is meg tudta mondani, hogy több mint 200 ezer olyan család megfelel a feltételeknek, ahol három vagy több gyermek él. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) államtitkára bejelentette azt is, hogy szokatlan módon felülről nyitott az otthonteremtési program kasszája, vagyis minden jelentkező megkapja a 10 millió forintos vissza nem térítendő támogatást, a 10 millió forintos, állami kamattámogatással segített hitelt, és ha építkezik, akkor 5 millió forintig csak 5 százalékos áfát kell megfizetnie a 27 százalékos általános adó helyett, ha a Magyar Közlönyben közreadott lista valamennyi feltételének eleget tesz. Azt azonban nem árulta el, valójában mennyit szán a programra a kormány.
Ellenzéki politikusok és társadalomkutatók megkérdőjelezik, hogy meg lehet-e pontosan határozni az érintettek körét. Korózs Lajos szerint csak akkor, ha pont rájuk szabták a feltételeket. A szocialista politikusnál megengedőbb Krémer Balázs és Szikra Dorottya: mindkét kutató úgy fogalmaz, a kormány képes lehet összefésülni demográfiai és foglalkoztatási adatokat az államkincstár családtámogatási nyilvántartásával, vagy az egészségpénztár biztosítási rendszerével. A szupertámogatást ugyanis azok a fiatalnak tekintett házaspárok és csakis ők igényelhetik, ahol legalább egyikük 40 év alatti és a már meglévőkkel együtt, vagy a nulláról indulva 10 év alatt legalább 3 gyerek megszületését vállalják, legalább egyikük két éves folyamatos egészségbiztosítást és az igénylést megelőzően 180 nap belföldi vagy külföldi munkaviszonyt tud igazolni. Az emberminisztériumi vezető nem hangsúlyozta, de a rendelet szövege egyértelművé teszi, hogy holmi laza élettársi kapcsolattal nem érdemes próbálkozni. 2014-ben a gyermekek 48 százaléka, az első gyerekek többsége itthon házasságon kívül született. Majd eldől, a milliók reményében hányan futnak oltárhoz 2016-ban, de az biztos, hogy aki segélyen él vagy közmunkás, az kimarad a jóból.
Megint csak a jómódúaknak kínál segítséget a kormány a mi adóforintjainkból – értékeli a rendeletet a parlament népjóléti bizottságának szocialista alelnöke. Korózs Lajos szerint a terv onnan indult, hogy a fideszes haverok nem tudják eladni a drága lakóparkokban megépített lakásokat, így leboltolták a döntéshozó cimborákkal, ha kitalálnak egy olyan konstrukciót, amivel fizetőképes keresletet teremtenek, a hasznon meg tudnak osztozni. Akiknek tényleg segítség kellene, azokat kizárták a programból – hangzik az ellenzéki kritika.
A Szociális Szakmai Szövetség elnöke szerint a szociológusok nem látják azokat a tízezreket, akik sok gyereket és építkezést akarnának vállalni. Krémer Balázs hiányolja, hogy nem látni, mekkora saját erőt kell felmutatni a pároknak, csak annyit tudni, a már meglévő lakás nem kizáró ok. A szociológus és Szikra Dorottya is megerősíti, az egyébként is jobb helyzetben lévőket akarja támogatni a kormány, hogy minőségi lakásokat építhessenek. Az Akadémia tudományos főmunkatársa azonban figyelmeztet, milyen katasztrofális körülmények között élnek ma százezrek, főleg a vidéki kistelepüléseken. Rajtuk az új lakástámogatási program nem segít. A II. világháború idején bevezetett ONCSA (Országos Nép és Családvédelmi Alap) program házépítési akcióira utalva mondja, hogy a típustervekre alapozó, demográfiai célú házépítési rohamok többnyire csekély eredménnyel zárulnak. A társadalomkutató az ilyen pénzpocsékoló ötletek helyett a meglévő lakásállomány felújítására és bérlakás-építési programra biztatná a döntéshozókat, ami millióknak hozhatna érdemi javulást.