Katasztrófákkal fenyeget 2016

Publikálás dátuma
2016.01.02. 06:36
Afrikában az élelmiszerhiány mintegy 31 millió embert érinthet FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/THINKSTOCKS
A tavalyinál is mostohább időjárásnak nézünk elébe az új év első felében. A segélyszervezetek szerint még nagyobb szárazság, míg máshol árvizek jöhetnek, és így tovább növekedhet a klímamenekültek száma is. A mostani El Nino jelenség sokkal jobban érezteti hatását, mint eddig bármikor. Az időjárási anomáliának egyhamar nem lesz vége: az El Nino után jön majd a La Nina, amely megfordíthatja az időjárási viszonyokat, hatásai azonban ugyanolyan károsak lehetnek.

Régen tapasztalhattunk olyan erős El Nino jelenséget, mint amilyen tavaly kezdődött, s hatásait még 2016-ban is érezni fogjuk: a szélsőséges időjárás miatt az új évben milliókat fenyeget éhezés és betegségek a segélyszervezetek figyelmeztetése szerint - írta a BBC. A jelenség a világ egyes pontjain extrém szárazságokat, s így éhínséget okoz, míg máshol hatalmas esőzések, árvizek pusztítanak. Az El Nino miatt - minthogy képes emelni a globális hőmérséklet szintjét és összezavarhatja az időjárási mintázatokat - ráadásul 2015 a történelem eddigi legforróbb éve lett.

A legveszélyeztetettebb helyzetben Afrika van, ahol már februárban súlyos élelmiszerhiány léphet fel, az El Nino ugyanis a kontinensre hulló csapadék mennyiségét befolyásolja leginkább. Az élelmiszerhiány mintegy 31 millió embert érinthet. Az UNICEF szerint már érezni a hatásokat, Etiópiában harminc éve nem látott aszály következett be, Szomáliában viszont áradások pusztítottak. Az ENSZ gyermekalapja arra is felhívta a figyelmet, hogy Etiópiában már most 8,2 millió ember élelmiszerellátása nem biztosított, mintegy 350 ezer gyermek súlyosan alultáplált.

Aszály sújtja Zimbabwét, Malawit és Dél-Afrikát is. Malawiban a gyerekeknek a fele ugyancsak alultáplált, Zimbabwéban január-márciusra 1,5 millió ember szorulhat élelmiszersegélyre. Dél-Afrikában már tömegesen hullanak a haszonállatok, és a nagyobb városokban vízkorlátozásokat vezettek be. Máshol a túl sok csapadék okozhat gondot. Az UNICEF figyelmeztetése szerint Szomáliában a súlyos áradások miatt lesz szüksége hárommilliónál több embernek segítségre, míg Kenyában a kormány 2,5 millióra becsüli azoknak a gyerekeknek a számát, akiket az El Nino miatt áradások, földcsuszamlások és betegségek fenyegetnek.

Mi az El Nino?

Az El Nino (spanyolul: a kisded) ciklikusan jelentkező természetes éghajlati jelenség, a keleti Csendes-óceán egyenlítői térségének felmelegedése, amely a trópusi tengeráramlatokkal és szelekkel áll összefüggésben. Amikor 2-7 évente felbukkan, akkor eltérő intenzitással ugyan, de az egész bolygón megváltoznak a hőmérsékleti és csapadékviszonyok. A jelenséget 1950-ben kezdték megfigyelni. Az El Nino eddig a legpusztítóbb 1972-73-ban, 1982-83-ban és 1997-1998-ban volt - ez utóbbi, 2,3-as fokozatú El Nino becslések szerint 23 ezer ember halálát okozta.

De nemcsak Afrikában, hanem a karibi, közép- és dél-amerikai régiókban is nagy gondok lehetnek. A trópusi Indonéziában például már most 20-30 százalékkal kevesebb eső esik, valamint az indiai monszun is 15 százalékkal kevesebb csapadékot hozott. Mindemellett a jövőben nagy szárazságoknak nézhet elébe Ausztrália is. Brazíliában pedig tizenhét városban hirdettek ki szükségállapotot a több hete tartó viharok és áradások miatt. Az ország legdélebbi szövetségi államában, Rio Grande do Sulban az áradások és sárlavinák összesen 1564 családot kényszerítettek otthonuk elhagyására.

A régió több más országa, köztük Paraguay, Uruguay és Argentína is szenved a szélsőséges időjárástól. A brazil-uruguayi határvidéken a Quaraí folyó vízszintje rekord magasan áll, elérte a 15 métert. Paraguay fővárosában már százezer embert evakuáltak az azonos nevű folyó áradása miatt. A szélsőséges időjárás hatásai a fejlett világban elsősorban az élelmiszerárak emelkedésén fog meglátszani: akár 10 százalékkal is drágulhat a kakaó, a rizs, a cukor vagy a kávé ára. Mindemellett a nemzetközi segélyszervezetek arra is figyelmeztetnek, hogy a szélsőséges időjárás tovább mélyítheti a konfliktusokat a háborús övezetekben, Szíriában, Dél-Szudánban és Jemenben. Az ENSZ adatai szerint már 60 millióra nőtt azoknak a száma, akik valamilyen válság miatt egy éven belül elhagyták szülőföldjüket, a népvándorlás pedig tovább fokozódhat.

A brit kormány éppen ezért 2,6 millió embernek és 120 ezer alultáplált gyermeknek nyújtott rendkívüli segélyt az elmúlt időszakban, s azzal számol, hogy az idén nyolcmillió főre tudják emelni azok számát, akiket segélyben részesítenek. Nick Hurd brit nemzetközi fejlesztési miniszter úgy nyilatkozott: a károk enyhítése brit érdek is, szerinte a világ nem lenne képes elviselni, ha újabb válságövezetek jönnének létre. A miniszter szerint ha sikerül megoldani a sérülékeny országokban lakók élelmezését és lakhatását, akkor az ottaniak nem kerekednek fel, hogy például Európába jöjjenek klímamenekültként.

Bár az El Nino hatása tavaszra elgyengülhet, a szélsőséges időjárásnak nem lesz vége: helyére lép ugyanis a La Nina, amely épp ellenkező következményekkel jár: ahol most és a következő hónapokban árvizek pusztítanak, ott aszályok alakulnak majd ki.

Meleg a sarkon
Az ilyenkor szokásosnál 30-40 fokkal magasabb hőmérsékletet mérnek ezekben a napokban az Északi-sark környékén. Egy meteorológiai állomáson nulla fokot mértek a hét közepén. Magán a sarkon nincs mérőállomás, de az Északi-sarkhoz legközelebbi szárazföldi meteorológiai állomás 1500 kilométerre, a Spitzbergákon található, ahol szerdán plusz 3 fok volt, 15 fokkal több az ebben az évszakban szokásosnál. Egy másik, az Északi-sarktól 330 kilométerre lévő bója hőmérője is csak mínusz 1 fokot mutatott. Ebben az időszakban a nap 24 órájában sötét Északi-sarkon jelenleg tél van, ezért a hőmérsékletnek mínusz 30-40 fok körül kellene lennie. Mindig is előfordult, hogy meleg légtömegek áramlottak télen a sarkvidék fölé, de az ilyen hőhullámok nagyon szokatlanok - mondta Adrian Leyser, a DWD meteorológusa.



Szerző

A világ rendkívüli készültségben ünnepelt

Rendkívüli készültségben ünnepelték az Újév beköszöntét világszerte. A francia terrortámadásokkal összefüggésben biztonsági okokból Brüsszelben és Párizsban is elmaradt a szokásos tűzijáték, de azért megtartották a rendezvények többségét.

Belgiumban az év utolsó előtti napján egy tizedik személyt, egy 22 éves belga állampolgárt is megvádoltak, hogy részt vett a párizsi vérengzésben, s terrorista szervezetnek nyújtott segítséget. Ismét razziáztak a brüsszeli Molenbeekben, mobiltelefonokat foglaltak le, fegyvert, robbanószert nem találtak. A francia fővárosban a Diadalívre vetített fényjáték volt a Szilveszter este fénypontja, incidens nélkül búcsúztatta a 2015-ös évet a Champs-Élysées-n összegyűlt ünneplők.

Védelmükre 11 ezer rendőrt mozgósítottak, kétezerrel többet, mint egy évvel korábban. Újév napján Drome megye székhelyén, Valence városban volt lövöldözés, egy mecset előtt posztoló katonák lőttek egy közeledő autóra, többen megsérültek. Az autóban nem volt robbanószerkezet. New Yorkban, a Times Square-en több mint hatezer rendőr felügyelt a szórakozók biztonságára. A New York állambeli Rochesterben egy muzulmán hitre áttért, 25 éves férfit terrorizmus gyanújával őrizetbe vettek, a városban lemondták a tűzijátékot, s megerősítették a rendőri készültséget. Emanuel Lutchmant azzal vádolták meg, hogy anyagi segítséget akart nyújtani az Iszlám Államnak.

Münchenben is terrorriadó volt Szilveszter éjszakáján. A főpályaudvart és egy másik vasútállomást is kiürítettek, lezártak. A bajor tartományi főváros rendőrsége hírek szerint a francia hatóságoktól származó információk alapján intézkedett, azonnali és komoly fenyegetéstől, több csoport összehangolt, több helyszínen végrehajtandó támadásától, öngyilkos merényletektől tartottak. A pályaudvarokat pénteken reggel újranyitották. Joachim Herrmann bajor belügyminiszter tájékoztatása szerint enyhült a veszély. Öt-hét iraki-szíriai gyanúsított után folyt kutatás.

A francia információk szerint az öngyilkos merénylők éjfélkor akartak robbantani. Bombafenyegetés miatt pénteken két moszkvai pályaudvart is kiürítettek, jelentette a RIA Novosztyi hírügynökség. Egyik állomáson sem találtak robbanószerkezetet, közölték a biztonsági erők.

Szerző

Őrizzük meg a reményt

Publikálás dátuma
2016.01.02. 06:31
Ferenc pápa misézett a béke világnapján FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/FRANCO ORIGLIA
Ne veszítsük el a reményt, hogy a 2016-os esztendőben mindnyájan eltökélten és bizakodva dolgozunk majd, ki-ki a maga szintjén, az igazságosság és a béke megvalósításán" - mondta újévi homíliájában Ferenc pápa. A katolikus egyház 1968 óta január 1-én tartja a béke világnapját. Állam- és kormányfők újévi üzeneteikben összefogásra és megbékélésre szólítottak fel.

Ferenc pápa pénteki beszédében sürgette, hogy vessenek véget a szegénységnek, igazságtalanságnak és erőszaknak a világban. A katolikus egyházfő óvott a hatalmasok arroganciájától, amely a legszegényebbeket a társadalom peremére szorítja. Emlékeztetett, hogy az elmúlt évet a háborúk, terrorcselekmények, emberrablások, üldöztetések, jogsértések jellemezték. A pápa arra buzdította az embereket, hogy ne adják fel a reményt, lépjenek túl a gonoszságon, a közömbösségen, segítsék a szenvedőket, migránsokat, állástalanokat. "Az emberiség kritikus helyzetekben képes szolidárisan cselekedni, s túl tud lendülni az egyéni érdekeken, a beletörődésen és a közönyön" - hangsúlyozta a katolikus egyházfő újévi miséjén.

"Németország erős és képes megbirkózni a menekültválság kihívásával" - mondta Angela Merkel szilveszter estéjén sugárzott újévi üzenetében. A német kancellár ismételten hangsúlyozta: Németország magától értetődő módon segíti és fogadja be mindazokat, akik védelmet keresnek területén. "Nemigen volt még olyan esztendő, amelynek során akkora kihívás lett volna a szavakat tettekre váltani, mint 2015-ben" - ismerte el Merkel, rámutatva, a sikeres bevándorlásból az ország még mindig profitált, társadalmilag és gazdaságilag is. Németország a menedékkérők integrációjának nagy feladatát is "a holnap esélyévé tudja tenni" - mutatott rá a kancellár.

David Cameron brit kormányfő újévi videóüzenetében leszögezte, nem tesz új évvégi fogadalmakat, de a tory kormányprogramban ígértek teljesítésén munkálkodik majd 2016-ban, kiemelve, hogy 31 millióan dolgoznak 2016 kezdetén, többen, mint bármikor korábban. A miniszterelnök jelezte, a konzervatív kormány tartja magát ahhoz is, hogy legkésőbb 2017 végéig kiírja a népszavazást a brit EU-tagságról. Cameron közölte, kemény tárgyalásokat folytat, s célja az, hogy átalakítsák mindazt, ami a briteket bosszantja az EU-ban. A végső döntést a kilépésről vagy a bennmaradásról a polgároknak kell meghozni. Cameron a szélsőségeseknek azt üzente, nem győzedelmeskedhetnek. Nagy-Britannia nem csak a terror és az erőszak ellen lép fel, hanem azok ellen is akik a gyűlöletet elmélyítik a társadalomban.

Francois Hollande csütörtök este sugárzott beszédében méltatta a francia népnek a terrortámadások nyomán tanúsított helytállását, szolidaritását. "Franciaország még nem győzte le a terrorizmust" - mutatott rá a francia elnök, jelezve, hogy egyelőre fenntartják a legmagasabb terrorkészültséget. Ígéretet tett rá, hogy folytatódik a francia fellépés az Iszlám Állam terrorszervezet ellen. Ismét kilátásba helyezte, hogy a terroristagyanús kettős állampolgárságú személyektől megvonhatják a francia állampolgárságot.

Vlagyimir Putyin a terrorizmus elleni harc fontosságát emelte ki évvégi beszédében. Az orosz elnök méltatta a külföldön harcoló orosz katonák hősiességét. Aláhúzta: talán Oroszország az egyetlen ország, amely képes az Iszlám Állam megállítására Szíriában. Putyin aláírta az új orosz nemzetbiztonsági stratégiát, amely leszögezi, Oroszország újra szuperhatalomnak tekinti magát, a NATO-nak az orosz határ felé közeledését pedig az ország nemzetbiztonságát fenyegető veszélyként értékeli. Moszkva ugyanakkor továbbra is érdekelt a tisztességes és jó viszony fenntartásában a NATO-val, az EU-val és az Egyesült Államokkal. Oroszország továbbra is kész tárgyalni nukleáris arzenáljának csökkentéséről, fenntartja ugyanakkor elrettentő kapacitását.

Obama szigorítja a fegyvervásárlást

Barack Obama amerikai elnök újévi fogadalmaként kilátásba helyezte, hogy elnöki rendelettel fogja szigorítani a fegyvervásárlás szabályait, szigorúbb háttérellenőrzést követelve meg a fegyvereladások előtt. Obama várhatóan még az unió helyzetét összegző utolsó elnöki üzenetét megelőzően bejelenti e döntést. Idén január 12-én mondja el a kongresszus két háza előtti beszédét.

Szerző
Frissítve: 2016.01.01. 21:27