Vita a béremelésről

Publikálás dátuma
2016.01.05. 06:05
Katona Tamás közgazdász
Helyreigazítási kérelemben kifogásolta a Magyar Államkincstár Katona Tamásnak lapunk december 28-i számában közzétett írását. Az MSZP pártigazgatója, közgazdász professzor szóvá tette, hogy mintegy negyedmillió közalkalmazott hibásan/késve kapta meg múlt havi bérét, így kényszerű hitelezőjévé vált az államnak, s azt, hogy ebben mekkora felelőssége volt a Magyar Államkincstárnak. A Magyar Államkincstár szó szerint közzétett kérelme után közöljük Katona Tamás válaszát, aki szerint így legalább kiderült: senki nem felelős, azért, hogy az alacsony fizetésű közalkalmazottak, ápolók, szociális munkások vagy éppen tanítók karácsony előtt esetleg több tízezer forinttal kevesebb bért kaptak a járandóságuknál.

Tisztelt Népszava Szerkesztőség!

Tisztelt Katona Tamás!

Tájékoztatjuk, hogy a 2015. december 28-i (hétfői) lapszámukban Fizetésemelést? Fizetést címmel leközölt cikkben a Magyar Államkincstárat (továbbiakban Kincstár) érintő témában valótlanul állították a következőt: (…) "A Magyar Államkincstár ma nem képes időben, az elvárható pontossággal számfejteni a fizetéseket (…)."

A Kincstár visszautasítja az Ön által leírtakat, továbbá hangsúlyozza, hogy felelőssége az, hogy időben elvégezze a bérszámfejtést.

Fontosnak tartjuk elmondani, hogy a központosított illetmény-számfejtő rendszer (KIRA) a jogszabályban előírt időben készítette el a számfejtést, az ehhez kapcsolódó utalási állományokat és listákat. A listákat, állományokat 2015. december 2-án a Magyar Államkincstár átadta az intézmények részére, melyről az e-Adat rendszeren keresztül tájékoztatást is küldött.

Továbbá közöljük, hogy a 2015. december havi illetményszámfejtés zárása előrehozottan, december 20-án megtörtént (kivételesen nem a hónap utolsó munkanapján, tekintettel a 2007-2013 programozási időszak zárásához kapcsolódó teendőkre), a fizetési jegyzékek az érintett intézmények valamennyi munkavállalója részére elkészültek. A főszámfejtést követően előálltak az utalási állományok listái, melyeket a Kincstár ellenőrzés után az e-Adat rendszeren keresztül december 22-től adott át az intézmények részére további egyeztetésre és ellenőrzésre.

(...) "A kincstár már hosszabb ideje új informatika rendszert kíván bevezetni az illetményszámfejtésben. Jelentősen nehezíti a feladat megoldását, hogy az informatikai rendszert szállító cég kijelölésénél a szakmai szempontok helyett egészen más feltételek a meghatározóak (…)."

A KIRA nem külső szállító terméke, hanem a Kincstár saját fejlesztése által valósult meg. A Kincstár saját szoftver-licencet vett és fejlesztette ki az alkalmazást. Tájékoztatjuk, hogy az összes KIRA-hoz kapcsolódó beszerzés a vonatkozó közbeszerzési szabályok alapján zajlott le. Fentiekre tekintettel kijelentjük, hogy nem tudjuk értelmezni az Ön által megfogalmazottakat.

(…) "Az új informatikai rendszert már ez év elején akarták bevezetni, de akkor látványosan megbukott. Ezért csak november elején kezdték alkalmazni, sikeres tesztek nélkül, mintegy a közalkalmazottakon kísérletezve. A várható kudarc nem maradt el (…)."

Nem igaz az, hogy csak novemberben tesztek nélkül kísérletezett a Kincstár az új rendszerben. 2015. szeptember elsején a Kincstárnál elindult a Központosított Illetmény-számfejtési Rendszer (KIRA), mely 2015. november elsejével vált országos kiterjesztésűvé.

A pilot indulás 2015. szeptember 1-jével kezdődött három illetményszámfejtő hely, közel 500 költségvetési szerv bevonásával, melyeket Ávr. 181/B. § (1) bekezdése jelöl ki. Ezen intézmények a Magyar Államkincstár, KINCSINFO Nonprofit Kft., Heves megyei önkormányzatok és intézményeik, a Budapesti Corvinus Egyetem, Budapesti Gazdasági Főiskola valamit a Pándy Kálmán Megyei Kórház.

2015. november 1-jével tértek át a KIRA használatára a kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek. A mintegy 13 ezer intézmény vonatkozásában, több mint 900 ezer foglalkoztatott részére történik számfejtés. A munkabér indítását – mint eddig is – az intézmények indítják a saját banki számlájukról. A Kincstár tehát nem felelős a csúszásokért.

(...) "A várható kudarc nem maradt el. A kincstár próbál hárítani, a vezetők nem vállalják a felelősséget (…)."

A Magyar Államkincstár funkcionális e-mail címet (kirainfo@allamkincstar.gov.hu) hozott létre annak érdekében, hogy az esedékes illetményükkel kapcsolatban anomáliát érzékelő állampolgárok a lehető leggyorsabban kapjanak választ észrevételeikre, panaszukra. A felülvizsgálatra küldött leveleket az érintett megyei igazgatóságok soron kívül vizsgálják ki; ha megállapítható, hogy számfejtési hiba történt, akkor szintén soron kívül, hó közi számfejtés keretén belül korrigálják és a korrigált állományt megküldik az érintett intézmény részére, amely ezután utalhatja az illetményt az érintett munkavállalónak.

" (...) A csúsztatás ott van, hogy korábban már az előző hónap 27-én átadták ezeket a jegyzékeket, így az esetleges hibák javítására még volt idő. Most pedig rengeteg hibával terhelt bérjegyzéket kaptak az intézmények. A Kincstár nyilatkozata elfelejtette említeni, hogy a bérjegyzékkel együtt átadott utalási listák sok helyen nem egyeztek a bérjegyzékkel (az utalási lista bankonként tartalmazza a dolgozóknak utalandó összeget) (...)."

A Magyar Államkincstár új központi illetmény-számfejtési rendszerének egyik legnagyobb szakmai újítása a tárgyidőszaki számfejtésre történő átállás. Az új rendszer az aktuális számfejtési időszak jelenléteiről/távolléteiről szóló jelentések alapján, - hasonlóan a magánszférában dolgozó munkavállalókra érvényes szabályok szerint - mindig a ténylegesen teljesített munkaidőre vonatkozóan számolja az illetményt. Ezek alapján a Kincstár minden hónap utolsó munkanapján végzi a számfejtést és állítja elő az utalási állományokat.

Megjegyezzük ugyanakkor, hogy egy intézmény csak akkor tud utalni a munkavállalók részére, ha megfelelő fedezet van a számláján. Továbbá közöljük, hogy az érintetteknek valamennyi intézményben - a jogszabályokban foglaltak szerint - a közszolgálati jogviszonnyal rendelkezők esetében a hónap 5. napjáig, a közalkalmazottak és a munkatörvénykönyve hatálya alá tartozó foglalkoztatottak esetében a hónap 10. napjáig kell megkapni a munkabérüket.

Magyar Államkincstár

Katona Tamás közgazdász

Katona Tamás közgazdász

Észrevételek a helyreigazítási kérelemhez

A Kincstár tiltakozása teljes mértékben alátámasztja, több helyen kifejezetten megerősíti a felháborodását kiváltó cikkben leírtakat. A cikk központi kérdése az, hogy mintegy negyedmillió közalkalmazott kényszerű hitelezője az államnak, és ezt nem cáfolták. A kincstári illetményszámfejtés zavarai ezt a helyzetet tetézték az elmúlt hónapban. Ebben súlyos felelőssége van a kormányzat irracionális központosító törekvésének, amelyet a nyilvánvaló kudarcok ellenére is keresztülerőltetnek. Ami a Kincstár tényleges hibáit illeti: cáfolhatatlan tény, hogy már 2015. januárjától tervezték a KIRA bevezetését, erről a költségvetési szerveket írásban tájékoztatták. Az új számfejtési rendszert akkor nem tudták elindítani, ezért halasztották el az alkalmazásba vételt. A leírt 2 hónapos tesztidőszak az eredmények fényében nem volt elegendő, ezt sajnos igazolja az éles futtatás során felmerült számos hiba. Ekkora adatállományok mellett, ilyen szerteágazó szabályozási környezetre megalkotott információs rendszerek esetében – figyelembe véve a végeredménnyel érintettek széles körét és a témakör jogi szenzitivitását – ennél lényegesen hosszabb tesztidőszakot szokás és szükséges alkalmazni.

A tények: november végén a közszolgák 30 százalékának, azaz több mint 200 ezer munkavállalónak hibásan számfejtették az illetményét, ez óriási hibaarány. Nem cáfolta a Kincstár, hogy a bérjegyzékek és az utalási listák tömegesen eltértek egymástól, az egyezőség megléte viszont a közpénzekkel történő felelős gazdálkodás feltétele. Nem mellékes az sem, hogy a Kincstár tiltakozásában jelzett tesztelő intézmények folyamatosan észrevételezték a hibákat: az említett Pándy Kálmán Megyei Kórház például hiába igyekezett az éles futás során segíteni a többi egészségügyi intézménynek, és panaszolta a kijavítatlan hibákat. Az előkészítésről még annyit: a kormányzati stílusra jellemző módon a Kincstár díjköteles oktatást szervezett a rendszeralkalmazásra jogszabállyal kötelezett költségvetési intézmények illetékes munkatársainak, amelynek során a résztvevőktől azt kérték, ne tegyenek fel kérdéseket. Ami a hibák javítását illeti, helyreigazító nyilatkozatában azt írja le a Kincstár, milyen módon javítják általában a hibákat. A hatályos szabályozás, azaz az államháztartási törvény illetményszámfejtésre vonatkozó végrehajtási rendelete nem a leírtak szerint állapítja meg a feladatot: észrevételezési lehetőséget a számfejtési témában többségében laikus foglalkoztatottaknak biztosít, a foglalkoztató csupán azok továbbítására jogosult. Akinek a kárára a számfejtésben tévedtek, ugyanakkor eddig nem kapott pótlólag kiegészítést vagy kártérítést. Ezt nem is cáfolta a Kincstár, nyilván ezt is úgy érti, hogy ez is a foglalkoztató felelőssége, hiszen a Kincstár ebben az esetben csak "szolgáltató". Nos, éppen ezt minősítettem a kincstári vezetők felelősség-hárításának.

Ami az új szoftver szállítóját illeti, a Kincstár a külső partner kiválasztásának módját cáfolni próbálván, önellentmondásba keveredett. Egyrészt azt írja, hogy a szoftver nem külső szállító terméke, hanem saját fejlesztés, majd kijelenti, hogy saját szoftver-licencet vett, mégpedig a közbeszerzési törvény betartásával. Ezek szerint mégis volt külső szállító? Meglehetősen félreérthető ezen magyarázat, hiszen akár azt is jelentheti, hogy önmagától vásárolt licenccel dolgozik – ez esetben igaz a saját fejlesztés, de akkor miért volt szükség a közbeszerzésre? Azt egyébként az eredeti cikk nem állította, hogy megszegték volna a közbeszerzési törvény előírásait, de az ötéves tapasztalatok szerint nyilvánvaló, hogy e törvény alapján is lehet a kormány elvárásainak megfelelő szállítót választani.

Sajnos ilyen a mai magyar közigazgatás. Senki nem felelős, és az sem zavarja a kormányzat vezetőit, hogy az alacsony fizetésű közalkalmazottak, ápolók, szociális munkások vagy éppen tanítók karácsony előtt esetleg több tízezer forinttal kevesebb bért kaptak a járandóságuknál. De hogy pozitív legyen a végkicsengés: az MNB dolgozói legalább megkapták év végén áldozatos munkájukért a jól megérdemelt több százezer forintos jutalmakat.

Szerző

Csepreghy sikerjelent, pedig drágább az állam

Az idei díjcsökkentésekkel mintegy tízmilliárd forintot hagy az állampolgárok zsebében a kormány, és ezt az összeget tovább akarják emelni - mondta a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára a bürokráciacsökkentést hirdető tájékoztatóján. Csepreghy Nándor az állampolgárok hétköznapi életét érintő döntésekről beszélt, az állami apparátust érintő, Lázár János kancelláriaminiszter által épp lapunkban elismert létszám-leépítésekről ugyanakkor hallgatott. A Miniszterelnökség vezetőjének szavaiból ugyanakkor akár 30 százalékos, azaz több mint kétszázezer állami alkalmazottat érintő elbocsátásokról lehet szó.

Egyébként még 2010-ben a kisebb és az olcsóbb állam ígéretével kezdte meg tevékenységét Orbán Viktor és kormánya - emlékeztetett a Ténytár. A blog felidézte: a plebejus és a puritán jelszavakkal hatalomra kerülő Fidesz-KDNP azonban egyáltalán nem tartotta be az ígéretét, sőt, a 2014-es országgyűlési választást követően sem történt semmilyen lépés az "olcsóbb állam" létrehozása ügyében. A minisztériumokban 1200-al dolgoznak többen most, mint a Bajnai-kormány idején, az úgynevezett költségvetési szerveknél pedig 2009-ben 667 milliárd forintot költöttek 247 ezer ember foglalkoztatására, 2014-ben viszont már 1473 milliárd ment el mintegy 534 ezer emberre. Bár jelenleg alig több mint a fele annyi parlamenti képviselő van, mint a Bajnai-kormány idején, fizetésük mégis százmillió forinttal többe kerül az adófizetőknek. 2009-ben 386 fizetett képviselő került 3,4 milliárd forintba, tavaly pedig 199 képviselő 3,5 milliárdba. Jelenleg 51 államtitkári és 101 helyettes államtitkári poszt van, ehhez jön az 51 miniszteri biztos, akik alaphelyzetben szintén helyettes államtitkári fizetést kapnak. Ráadásul összesen évi százmillióval egészítik ki a fizetésüket az államtitkárok és helyetteseik, 35 államtitkár és helyettes államtitkár kap ugyanis, nem ritkán havonta több százezer forintot állami cégek felügyelőbizottsági vagy igazgatótanácsi tagjaként. Az állami vezetők fizetésére 2015-ben minden eddiginél többet, több mint két milliárd forintot költött a kormány.

Szerző

Lezárult a tiltakozó akció-Választ várnak a csalódott orvosok

Publikálás dátuma
2016.01.05. 06:00
Belefáradtak az orvosok, ezért távozó érdek-képviseleti vezetőjük, Bélteczki János sem lát erőt a tiltakozásra FOTÓ: EUROPRESS/G
Érdemi válasz vagy eredmény nélkül zárult az egészségügyi államtitkárt és az emberi erőforrások miniszterét kérdésekkel bombázó orvoscsoport internetes akciója. A Magyar Orvosok Szövetségének hamarosan távozó elnöke szerint csak olyan aktív megmozdulások hozhatnának eredményt, amelyekhez a lakosság is csatlakozik.

Ismét lezárult egy egészségügyi tiltakozó akció, a jelek szerint megint csak észrevehető eredmények nélkül. A karácsony előtt még csak 64 tagot számláló "1001 orvos hálapénz nélkül" nevű Facebook-csoporthoz két hét alatt 779 doktor csatlakozott, több mint kétezer civil támogatta őket, de amikor az egyik szervező, Lovas András vasárnap este közleményben tudatta, hogy akciójuk lezárult, mindössze két levelet tudtak felmutatni. Az egyiket december végén kapta meg az egészségügyi államtitkár, a másikat tegnap írták a humán tárcát vezető Balog Zoltánnak, akit arra emlékeztettek, hogy a kórházi fertőtlenítés bevezetésével életeket mentő Semmelweis Ignác hazájában ma már sokszor ezekre a legalapvetőbb szerekre sem telik az intézményeknek.

Az aláíró orvosok közt ismerős nevekre bukkantunk, a Magyar Orvosok Szövetségének (MOSZ) elnöke szerint azonban az is érezhető, hogy egyre több fővárosi kollégájuk csatlakozik a hasonló tiltakozásokhoz, többségük sürgősségi osztályokon dolgozik vagy laboros, netán altató orvos, vagyis a nem hálapénzes területeket képviseli. Ám Bélteczki János úgy látja, évek óta néhány felemelő pillanat jut csupán az ilyen akciókat szervező érdekvédőknek, s ennek több oka is van. A klasszikus hálapénzes szakmákban, a nőgyógyászok, sebészek körében nemcsak az idősebb intézetvezetők ragaszkodnak az eddigi viszonyok konzerválásához, hanem a fiatalok is elviselik a megalázást, a kizsákmányolást, mert ezen keresztül juthatnak egy idő után a pénzes pozíciókba. Az orvosok munkajogi és szociális érdekképviseletét végző szervezet korábban komolyabb megmozdulásokat is próbált indítani, de hiába csatlakozott például a túlmunkát visszautasító, a rezidensekkel együtt indított akciójukhoz több mint kétezer kollégájuk, a szándék papíron maradt.

Az orvostársakért folytatott küzdelembe érezhetően belefáradt szakszervezeti vezető nem lát lehetőséget a közeljövőben olyan megmozdulásokra, mint amikor tavaly májusban ezernél is több orvos csatlakozott az ápolók felvonulásához. Az Őszintén az Egészségügyről akciószövetség a nyár elején pontos forgatókönyvvel rendelkezett, miként lehetne reprezentatív szervezetet létrehozni, amellyel érdemben köteles tárgyalni a kormány, de a MOSZ elnöke a szövetség alakuló ülésén infarktust kapott, a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) azóta felmorzsolódott, a betegszervezetek eddig nem is válaszoltak felhívásaikra. Összességében

Bélteczki azt tapasztalja, kollégáik fásultak, fáradtak, csalódottak és kiégettek, a politika pedig kihasználja ezt az állapotot és a végsőkig próbálja elodázni az egészségügy érdemi átalakítását. "A legkönnyebb azt mondani, hogy úgysem tudunk versenyezni a nyugati bérekkel, inkább nem csinálunk semmit" - foglalta össze a helyzetet.

A pénz mellett a másik ok, amiért sokan a nyugodtabb és kiszámíthatóbb munkát választják, hogy itthon a gyógyszerek és eszközök nélkül sokkal könnyebb hibázni. Márpedig a hazai bíróságok ilyenkor nem mérlegelik a feltételek hiányát, csak azt nézik, betartotta-e az orvos a kötelező eljárási rendet, így aztán a perek 70-8 százalékát elvesztik az intézmények. Bélteczki, a jogi végzettséggel is rendelkező aneszteziológus februárig marad a MOSZ elnöke, a tisztújításon nem indul, de azt ígéri, év végéig segíti majd utódja munkáját.