Előfizetés

Fenntartja az FHB ellen benyújtott keresetét az állam

A magyar állam nevében eljáró Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. fenntartja az FHB ellen benyújtott keresetét - közölte a vagyonkezelő.

Az MNV közleményében hangsúlyozta: az állam álláspontja egyértelmű, és egyértelmű volt az FHB tavaly december 28-i közgyűlésén is. Az állam részt kíván venni a tőkeemelésben, mégpedig úgy, hogy az elsőbbségi részvényjegyzési jogát fenntartja. "A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő visszautasítja azokat az állításokat, amelyek szerint a mostani tőkeemelést támogatta volna. Az ezt híresztelő sajtóorgánumok többsége egyébként az FHB menedzsmentjének érdekkörébe tartozik" - fogalmaz közleményében az MNV.

A magyar állam nevében eljáró MNV Zrt. 2015. december 30-án bírósághoz fordult, keresetében az FHB társasági határozatainak hatályon kívül helyezését kérte, valamint azt, hogy a bíróság a jogellenes határozatok végrehajtását függessze fel. A vagyonkezelő keresetét fenntartja, a peres eljárásra való tekintettel egyéb nyilatkozatot nem kíván tenni - áll a közleményben.

Az MNV december 30-án arról tájékoztatott, hogy az FHB kizárta a magyar államot mint kisrészvényest a tőkeemelésből, ezért fordult bírósághoz a vagyonkezelő.

A MNV emlékeztetett: az FHB Jelzálogbank Nyilvánosan Működő Részvénytársaság igazgatósága december 28-án - a rendkívüli közgyűlés felhatalmazása alapján - döntött az FHB alaptőkéjének felemeléséről új részvények kibocsátásával, legfeljebb 4,45 milliárd forint mértékben. Az állam nevében eljáró nemzeti vagyonkezelőnek a jelenlegi állapot szerint az FHB-ban 7,32 százalékos részesedése van 4 millió 832 ezer 225 részvénnyel.

Részvényesként az állam az FHB közgyűlésén kezdeményezte, hogy a tőkeemelés során a már meglévő részvényeseket a tulajdonosi részesedésük arányában elsőbbségi jegyzési jog illesse meg. A közgyűlés ezt a javaslatot elutasította.
Ez egyben azt jelenti, hogy az FHB közgyűlésének és igazgatóságának döntése alapján az állam nem vehet részt a jelenlegi zártkörű részvényjegyzésen, azaz az FHB tulajdonosai egyértelműen csökkenteni kívánják a magyar állam részesedését az FHB-ban - írta az MNV december 30-i közleményében.

A bíróság kedvező döntése esetén valamennyi kisrészvényes elsőbbségi részvényjegyzési joga megnyílik, és szándéka szerint részt vehet a tőkeemelésben - hangsúlyozta az MNV.

Simicskó alaptörvényt módosítana?

A megváltozott biztonságpolitikai kihívások megvitatására jövő keddre ötpárti egyeztetést hívott össze Simicskó István honvédelmi miniszter a HM-be - közölte a tárca kedden.

A közleményben felidézték, a tárcavezető korábban már utalt arra: "gyors döntésekre, hatékony végrehajtásra van szükség", hogy fenntartsuk és tovább erősítsük az ország biztonságát. Mindezekért időszerű áttekinteni, hogy a Magyar Honvédség feladatrendszerére vonatkozó - jelenleg hatályos - jogszabályi keretek megfelelő lehetőséget biztosítanak-e a megváltozott biztonságpolitikai kihívások hatékony kezelésére. Simicskó a múlt héten az MTI-nek adott interjújában beszélt arról, hogy több fontos honvédelmi kérdésben, például a különleges jogrendi szabályozás áttekintésében és az önkéntes tartalékos rendszer továbbépítéséről ötpárti egyeztetéseket tartana a jövőben. A miniszter szerint át kell tekinteni, hogy az alaptörvény különleges jogrendi része kellő mozgásteret és lehetőséget ad-e arra, hogy a biztonságot növelni tudják. Úgy véli, érdemes elgondolkodni azon, hogy terrorveszély elhárításában milyen jogszabályi keretek között segíthet a Magyar Honvédség, és milyen jogszabályi módosítások szükségesek, amelyek feljogosítják a katonákat a terrorhelyzet kezelésére békeidőszakban is.

Harangozó Tamás, a honvédelmi bizottság szocialista alelnöke a Népszava kérdésére, elfogadják-e a meghívást, azt mondta: hivatalos megkeresést még nem kaptunk. Mindazokat a kérdéseket, amiket most Simicskó úr felvetett, talán szeptemberben, a menekültkérdés tetőzésekor kellett volna az ellenzékkel együtt végig gondolni. Amúgy az ésszerű, európai megoldásokat kereső, alkotmányos párbeszéd hívei vagyunk, de ha a Fidesz megint máson töri a fejét, ha valami puccsszerű trükkre készül, más pártot kell keresnie hozzá.

Állóháború a Mahir oszlopainál

Publikálás dátuma
2016.01.05. 15:56
Szombaton a XI. kerületben bontották a Mahir oszlopait. Fotó: Molnár Ádám
Információink szerint farkasszemet néztek egymással a Budapest Közút szakemberei és a Mahir Cityposter Kft. által megbízott védelmi cég emberei a Bazilikánál. Az ok igen egyszerű: a fővárosi cég le akarta bontani Simicskáék hirdetőoszlopait. Úgy tudjuk, a Budapest Közút négy helyszínen bontja az Andrássy úton a Mahir oszlopokat. 

A Mahir biztonsági emberei a testükkel védték a hirdetőoszlopot. A rendőrség is a helyszínen volt, de csak akkor avatkozhatnak közbe, ha szabálysértést is tapasztalnak. Az oszlopbontók végül meghátráltak a Bazilikánál, továbbmentek a Podmaniczky utcához, ahol megpróbáltak lebontani egy másik oszlopot is, de valami gikszer csúszott a műveletbe, mert egyelőre nem tudták azt leemelni. Eközben megérkeztek a Mahir biztonsági emberei, akik vissza akarják állítani az oszlopot. A vs.hu tudósítója szerint az volt a probléma, hogy nem vették le az oszlop tetejét, ami össze van kötve az aljával, a tető így behorpadt, de az oszlop maradt. A helyszínen az terjedt el, hogy a közgépesek ígértek segítséget, mert „ők értenek hozzá”.

Hétfőn a Mahir Cityposter megbízásából Magyar György elindította azt a pert, amelyben 600 milliós, letétbe helyezendő kárbiztosítékot követelnek a fővárostól az okozott kár miatt, illetve a cég nevében azt is kéri, hogy a bíróság tiltsa el a károkozót a veszélyeztető magatartástól. Továbbá oszloponként egy-egy birtokháborítás miatti kártérítési pert is kezdeményeztek. (A most bontott Andrássy úti oszlopok műemlékvédelem alatt állnak, így azokért magasabb kártérítést kérhetnek.) Mivel a Mahir Cityposter Kft. 50 százalékban német világcég tulajdona, a washingtoni választott bírósághoz fordulnak, és ezen túlmenően, a magyar per közepette, előzetes döntéshozatalt kérnek a luxemburgi uniós bíróságtól is. Magyar úgy látja, az ügy Strasbourgban fog végződni.

Simicskáék még szombaton az egyik védelmi cég embereivel igyekeztek gátolni a bontási munkálatokat, ám így is egy tucat oszlopot távolítottak el a főváros megbízásából. Kocsis másnap a Mahir által felkért őrző-védő céget azzal fenyegette meg, hogy az elveszítheti a tevékenységére vonatkozó engedélyét, ha a bontást akadályozza. Az önkormányzati és rendészeti tanácsnok arra figyelmeztetett, a Mahirnek semmilyen jogi alapja nincs új oszlopok felállítására, hiszen sem érvényes szerződéssel, sem közterület-használati engedéllyel nem rendelkezik.

Megírtuk: szeptember 30-án kezdődött az oszlopháború. A fővárosi közgyűlés akkor döntött arról, hogy szerződést bontanak a Mahir Cityposter Kft.-vel. A szerződést október 31-ével mondták fel, egyben felszólították a céget, hogy a rendkívüli felmondást tartalmazó értesítésben megjelölt időponttól számított hatvan napon belül távolítsa el a szerződés keretében telepített hirdetőoszlopokat. Az egyoldalú szerződésbontást a kormányoldal azzal indokolta, hogy a megállapodás súlyosan aránytalanul határozza meg a főváros jogait és kötelezettségeit, ezért felmerül a jó erkölcsbe ütközés miatti semmisség. Pedig 2006-ban még a Fidesz segédletével írták alá a szerződést, amelynek értelmében a cég 25 éven át üzemeltetheti az oszlopokat. A Mahir már ősszel sem törődött bele, hogy rácsapták az ajtót: megtámadták a közgyűlés döntését. A per első tárgyalása január 11-én lesz.

Kapcsolódó
Háborúban az oszlopokkalSimicskáék Strasbourgig is elmennek