Használt autó a sláger

Publikálás dátuma
2016.01.06. 06:22
Az újautó-eladásban továbbra is a céges kocsik viszik a prímet FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Idén is több használt gépkocsit importáltak Magyarországra, mint újat. Ráadásul várhatóan 2016-ban mérséklődik az új autó piac növekedése. Bevezetik viszont az elektronikus szervizkönyvet, amit az adott autó tulajdonosának inkognitóját megtartva bárki megnézhet az interneten.

Nemcsak tulajdonosváltáskor, hanem a műszaki vizsga, szervizelés, biztosítási események alkalmával is hivatalosan rögzíteni kellene a gépkocsik kilométeróra állását, így követhetőbb lenne a valós futásteljesítmény - javasolta egyebek mellett a magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete (MGE). Erdélyi Péter, a szervezet ügyvezető elnöke azt is hozzátette, hogy változtatni kellene a gépjárművek adóztatási gyakorlatán is, mert most a kilowatt alapján kivetett adó a korszerű, nagyobb teljesítményű, a környezetet kevésbé terhelő autókat bünteti, míg az idősebb, kisebb teljesítményű, de több káros anyagot kibocsátó járművek tulajdonosainak előnyösebb.

A használtatók piacát biztonságosabbá teheti, ha egy tavaly elfogadott jogszabály alapján valóban bevezetik az elektronikus szervizkönyvet - értesült a Világgazdaság. Ezt egy nyilvános adattárba helyezi a közlekedési hatóság és az adott gépkocsi tulajdonosa inkognitóját megőrizve, bárki által nyomon követhető lesz az autó "előélete", a javítások és a futásteljesítmény is.

Az MGE ügyvezető elnöke szerint helyes, hogy a kormányzat 2020-ra szeretné elérni, hogy a hazai utakon 50 ezer elektromos gépkocsi guruljon, azonban ennek nem sok a realitása. Ezek az autók jelenleg drágábbak a benzines, illetve dízelüzemű társaiknál és külföldi példák alapján támogatni kellene a vásárlásukat.

Erdélyi Péter elmondta, tavaly 77 ezer új személygépkocsi értékesítettek a márkakereskedések. Idén a növekedés dinamikája lassulhat, de így is 80 ezer, esetleg ezt meghaladó darabszámú új kocsit adhatnak el az autószalonokban. A hazai új autó piacot továbbra is a céges, vagy flotta vásárlások mozgatják. Ám ezek jelentős része valójában magánvásárlás, sokan élnek azzal a lehetőséggel, hogy a vállalkozás nevére vásárolt gépkocsi áfája visszaigényelhető. A szakember hangsúlyozta, tavaly a 122 600 importált használt autó negyede idősebb volt 10 évesnél.

Fojt Attila, a Magyar Gépjármű-kereskedők Országos Egyesületének (MGOE) elnöke az érem másik oldalát tárta fel a Népszavának. Azt a szakember sem cáfolta, hogy a 10 évnél idősebb használt gépkocsik aránya, száma emelkedett az elmúlt évben is. Ám ez növelte a kínálatot és sokaknak lehetővé tette, hogy régi, korszerűtlen autójukat mégiscsak az ezredforduló táján gyártott modellekre cserélje. Fojt Attila szerint tavaly 4-5 százalékkal drágultak a használt gépkocsik és ennél nagyobb mértékben idén sem emelkedik az áruk.

Az árakat több tényező is emelte. Egyebek mellett a forint gyengélkedése és az is, hogy Nyugat-Európában is növekedett az olcsóbb használt kocsik iránti igény.

Versenyhátrányt okoz a vállalkozásoknak, hogy magánimport esetén, ha magánember helyezi forgalomba a behozott használt kocsit, nem kell környezetvédelmi termékdíjat fizetnie a céges importőrrel ellentétben. Emiatt sokan magánimportnak álcázzák a továbbértékesítésre szánt gépkocsi behozatalát. Ilyenkor a vevők az esetek többségében nem tudják érvényesíteni a szavatossági, garanciális és egyéb jogaikat. A használt személygépkocsi import növekedésének az egyik lényeges oka, hogy a fizetendő regisztrációs adót elfogadható mértékűre csökkentették. Ennek következtében munkahelyek keletkeztek és növekedett a kínálat - mondta Fojt Attila.

A hazai használt autó piacon továbbra is keresettek a prémium márkák, illetve a 2-6 éves alsó-közép, középkategóriás modellek. Tavaly a jövedelmek valamelyest nőttek, így az 1-1,5 milliós árkategória feljebb kúszott és ma már az 1,5-2 millió forintos árkategóriájú autók a legnépszerűbb. A kereslet élénkülésében a korábbinál jobb hitelkondíciók is szerepet játszottak.

Fojt Attila 2016-ban 135-140 ezer használt autó importjára számít és a hazai utánpótlás is 4-5 százalékkal növekedhet az új autó eladások bővülésével.

Szerző

Együtt lázadnak a közlekedési dolgozók

Publikálás dátuma
2016.01.06. 06:10
Fotó: Népszava
Összefogást terveznek a közlekedési érdekképviseletek az eddig sikertelen bértárgyalások miatt. Elegük van a BKV-dolgozóknak, ráadásul újabb kirúgások miatt kell félniük, elégedetlenek a vasutasok is, Miskolcon pedig már sztrájkra készülnek a közlekedésiek. A BKV és a MÁV 0-0,5 százalékos béremeléssel akarja betömi az elégedetlenkedők száját, miközben a vezetők milliókat keresnek.

Minden eddiginél nagyobb felháborodással reagáltak a BKV beosztott dolgozói a cég vezérigazgatójának napokban tett nyilatkozatára, miszerint "az adófizető állampolgároknak sem lenne megfelelő megoldás, ha alacsonyan fizetett, kevéssé kvalifikált vezetők vezetnék a céget" - közölte az Egységes Közlekedési Szakszervezet (EKSZ). Bolla Tibor, a Budapesti Közlekedési Vállalat (BKV) vezetője ezt akkor nyilatkozta, amikor kiderült: a cég vezetői közül sokan havi egymillió forint fölötti fizetést kapnak, a legtöbbet pedig a vezérigazgató keresi, ő csaknem kétmillió forintot kap havonta. Az EKSZ tagjai elsősorban nem is a magas vezetői fizetések miatt háborodtak fel, hanem azért, mert Bolla úgy állítja be, mintha a busás havi apanázs az utasok kényelme miatt járna a BKV-s elitnek.

Nemes Gábor, az EKSZ elnöke visszataszítónak tartja Bolla "pökhendi" hozzáállását, s különösen azt, hogy néhány nappal az ominózus nyilatkozat előtt maga a vezérigazgató kezdeményezett tárgyalást a jövő évi béremelésekkel kapcsolatban, ahol végül nulla százalékos ajánlatot tett. "Vérlázító, ahogy a cég vezetése lenézi, semmibe sem veszi a dolgozókat" - szögezte le Nemes. Az EKSZ felhívta a BKV figyelmét arra, hogy "a jól fizetett cégvezetés a pénzügyi eredményeket a dolgozók százainak a kirúgása, valamint a jelenlegiek kizsigerelése árán, a kollektív szerződés felrúgása után számos szakszervezeti vívmány elsöprésével, az agyonhajszolt dolgozók hátán taposva érte el".

BKV: újabb létszámleépítés

A BKV-nál ráadásul újabb létszámcsökkentés várható, a felújított 1-es villamos vonalán lévő mozgólépcsők január 1-jén már le is álltak, mivel kirúgták az azokat felügyelő biztonságiakat, bérükre ugyanis nem jutott pénz. Az őrökre azért volt szükség, mert továbbra sem készült el a mozgólépcsők távfelügyeleti rendszere. Az Index úgy tudja, év elejétől a metró biztonsági őri állománya is drasztikus létszámcsökkentésen esik át. Az EKSZ szerint ha az utasok érdekét szolgálja a jól fizetett BKV-s vezetés, akkor ugyanez igaz a dolgozókra is; a kevés fizetésért dolgozó munkavállaló sem tud az elvárt színvonalon teljesíteni.

Az EKSZ januártól 5 százalékos bérfejlesztést és bérfelzárkóztatási programot követel, valamint azt, hogy a kötelező bérezési szintet a vezérigazgató béréhez igazítva, arányosan határozzák meg. Az EKSZ a hasonló okok miatt elégedetlen Vasutasok Szakszervezetével, illetve a sztrájkra készülő miskolci közlekedésiekkel is felvette a kapcsolatot, terveik között szerepel egy országos akcióterv kidolgozása, amelyet a sikertelen bértárgyalások esetén élesítenének.

Miskolcon még tárgyalnak

Miskolcon már csak a sztrájkfeltételekben kell egyezségre jutni, az elégséges szolgáltatásokról ma tárgyal a Miskolci Autó­busz- és Villamosvezetők Érdekvédelmi Szervezete a városi közlekedés fenntartójával, a Miskolc Holding Zrt.-vel, mivel a cég már egy éve csak halogatja korábbi béremelési ígéretét. Zelenka László, a szakszervezet vezetője lapunknak elmondta: a béremelés már nemcsak pénz-, hanem erkölcsi kérdés, annak mértéke - egységesen 3 százalék emelésről van szó - szinte jelentéktelen. A közlekedési cég Zelenka tudomása szerint mintegy 18 milliós pozitív mérleggel zárta az évet. Ennek ellenére mégis a rossz gazdasági helyzettel indokolják a bérfejlesztés elmaradását. "Amikor a főnöki prémiumokról van szó, pozitív a mérleg, amikor a dolgozók béréről, a gazdasági helyzet nagyon rossz. Nem vagyok optimista, de végigjárjuk az utunkat" - fogalmazott Zelenka.

Nincs megállapodás a vasutasoknál

A 2016-os béremelésekről tárgyalások zajlanak a Magyar Államvasutak Zrt. (MÁV) és a vasutas érdekképviseletek között is, a legutóbbira épp tegnap került sor. Az egyeztetés után Meleg János, a Vasutasok Szakszervezetének elnöke lapunkat úgy tájékoztatta: továbbra sincs eredmény, a munkáltató szerint nincs lehetőség a bérkövetelés teljesítésére. A vasutas szakszervezetek azt szeretnék elérni, hogy a dolgozók már idén 5+2,7 százalékos béremelést kapjanak, középtávú megoldásként pedig életpályamodell kidolgozását is sürgetik. A MÁV viszont idén 0,5 százalékos béremelést irányzott elő, miközben néhány hete a kormány az állami cégek (így a MÁV) csúcsvezetőinek 2 millió forintban maximált bérét tulajdonképpen megduplázta. Meleg elmondta: folytatják a tárgyalást, ám ha az továbbra sem lesz eredményes, a nyomásgyakorlás hatékonyabb eszközeitől sem riadnak vissza.

Gördülő sztrájk 2008-2009
Legutóbb 2008-2009-ben került sor az egész országra kiterjedő vasutas megmozdulásra, amikor a dolgozók a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete (VDSZSZ) szervezésében nyolc alkalommal tartottak úgynevezett gördülő sztrájkot, összesen 341 órás időtartamban több mint hatezer vasutas részvételével.
A gördülő sztrájk lényege, hogy előzetes tájékoztatás nélkül gyakorlatilag bármikor meg lehet bénítani a közlekedést az országban. Az akkor még ellenzéki Fidesz nagy támogatója volt az ötletnek, kormányváltás után viszont azonnal módosították a sztrájktörvényt, így sztrájk előtt ma már muszáj megegyezni az elégséges szolgáltatások biztosításáról.
A sztrájksorozatra akkor azért került sor, mert a VDSZSZ még 2005-ben megállapodott az akkori kormánnyal, hogy a MÁV sikeres átalakítása után minden vasutast megjutalmaznak - ám a szakszervezet szerint ezt a megállapodást a kormány éveken keresztül letagadta. A VDSZSZ elnöke, Gaskó István 2011-ben írt alá Orbán Viktor miniszterelnökkel közös nyilatkozatot arról, hogy a kormány kifizeti az ígért jutalmakat.



Szerző

Rogán cáfolja a Fideszt?

Publikálás dátuma
2016.01.06. 06:09
Milliárdok kormánypropagandára FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Egészen más számmal támadta 2008 végén a Gyurcsány-kormányt a Fidesz, mint amivel most Rogán Antal igyekezett legitimálni az Orbán-kabinet reklámköltéseit. Négy év alatt, 2010-14 között ugyanis 81 milliárd forintot szórt el a kormány állami hirdetésekre, s ebben még nincs benne a tavalyi, legalább 25 milliárdos gigaköltekezés.

Rogán Antal propagandaminiszter nem mond igazat - reagált a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetőjének írásbeli válaszára a Demokratikus Koalíció szóvivője lapunknak. Gréczy Zsolt szerint az MSZP-SZDSZ kormányok nyolc év alatt nem költöttek annyit kormányzati kommunikációra, mint 2010 óta a Fidesz. Ráadásul, a Gyurcsány-Bajnai-kormányok egyetlen kampánya sem szolgálta a gyűlöletet, a kirekesztést. Egyiknek sem az volt a célja, hogy azzal Magyarországot "kiírja" az Európai Unióból. A baloldali kormányok egyebek mellett az oktatás, a megfelelő egészségügyi ellátás mellett kampányoltak - fogalmazott a szóvivő.

Négy év alatt, 2010-14 között ugyanis 81 milliárd forintot költött a kormány állami hirdetésekre, de ez 3 milliárddal kevesebb, mint az előző ciklus hasonló reklámköltései - állította Rogán. A propagandaminiszter szerint az évente több mint 20 milliárdnyi állami reklámhirdetés még mindig kevesebb, mint amennyit az azt megelőző ciklusban fordítottak hasonló célra. Varju László, a Demokratikus Koalíció (DK) képviselője írásbeli kérdése szerint "az Orbán-kormány öt éve folyamatosan kampány üzemmódban működik". Ám Rogán erre azzal igyekezett "visszavágni", hogy a kabinet csak arra törekszik, hogy rendszeresen tájékoztassa az állampolgárokat az életüket meghatározó aktuális intézkedésekről. "A 2006 és 2010 közötti ciklusban az állam 84 milliárd forintot költött állami reklámhirdetésekre, ami 3 milliárd forinttal több, mint a 2010-2014-es időszak kiadásai" - folytatódott a miniszter magyarázata. Szerinte "a baloldali kormányok gyakran keverték össze a pártkommunikációt a kormányzati kommunikációval. Ennek egyik kirívó példája az a cikk, amelyet 2008-ban Gyurcsány Ferenc jelentetett meg a Népszabadságban. A cikk 4,5 millió forintba került, amelyet fele részt a kormány, fele részt a Magyar Szocialista Párt állt" - írta Rogán.

Noha a propagandaminiszter összehasonlítása több kérdést is felvethet, így például, hogy vajon az állami hirdetési költések között vajon feltüntette-e az úgynevezett nemzeti konzultációk és miniszterelnöki levelezések milliárdos tételeit, Rogán összehasonlítása eleve nem állja meg a helyét. Legalábbis furcsa, hogy a Fidesz korábban nem ezekkel a számokkal "kampányolt", hiszen 2008 augusztusában még azt kifogásolta ellenzéki pártként, hogy "2002 óta 23 milliárdot költött a kormány kommunikációs célra". Ágh Péter akkori fideszes képviselő éppen az általuk benyújtott írásbeli kérdésekre válaszul megkapott minisztériumi adatokra hivatkozva közölte: 2002 és 2008 között 23 milliárd forintot költött a kabinet reklámra. Úgy fogalmazott: "Gyurcsány Ferenc a hibás azért a gyakorlatért, hogy a kormányzat milliárdokat költ az adófizetők pénzéből üres frázisok reklámozására, üres propagandára".

Topköltés lehetett 2015-ben
Noha a Rogán-válasz a 2015-ös állami hirdetési költségekre nem tért ki, az kijelenthető: számolatlanul folyik a közpénz a kormánytól a különböző médiakampányokra, elsősorban a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter szomszédjaként elhíresült Csetényi Csaba érdekeltségein, vagy épp a külgazdasági és külügyminiszterrel jó kapcsolatot ápoló Kuna Tiboron keresztül. A Rogán Antal szomszédjának tulajdonában lévő Network 360 Kft. és Affiliate Network Kft. nyerte el legutóbb a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) közbeszerzését az olimpiai médiakampány és az ahhoz kapcsolódó rendezvények megszervezésére is, ám Csetényi már az elmúlt években is számos állami megrendelést kapott, 2015-ben pedig gigaösszegű megbízásokkal gyarapodhatott. Az általa vezetett Network 360-nal (amely tavaly október közepéig HG360 Reklámügynökség néven futott) ugyanis egyike lett annak a három vállalkozásnak, amely az évi 25 milliárd forintos keretösszegű állami hirdetési keretre egyáltalán pályázni jogosult. A cég nyerte többek közt a kormány bevándorlás- és kvótaellenes kampányait több mint egymilliárdért, s kétmilliárd forintért népszerűsíti a kormányablakokat.