Zoltai Ákos;
Orbán-kormány;Ungváry Krisztián;zsidótörvények;Hóman-szobor;
2016-01-06 06:05:00
A történész ezt az Orbán-kormány Hóman-szoborról való első hivatalos véleményéről állította, miszerint: „Magyarország 1944. március 19-én elveszítette a szuverenitását, és ezt csak 1990. május 2-án nyerte vissza. A két időszak között Magyarország egy megszállt ország volt, Hóman Bálint pedig ebben az időszakban is vállalt közéleti szerepet. A magyar kormány nem támogatja olyan politikusnak a szoborállítását, aki elnyomókkal működött együtt — legyenek akármilyen érdemei” - hangsúlyozta Dömötör Csaba, Orbán Viktor nevében. A Miniszterelnöki Kabinetiroda miniszterhelyettese Fodor Gábornak, a Liberális Párt elnökének válaszolt. Ungváry szerint Hóman pozitív érdemei - ha egyáltalán léteznek ilyenek -, éppen 1944. március 19-e után történtek, hiszen ekkor valamilyen formában kiállt egy-két ember mellett. Viszont '44 márciusa előtt, amikor senki sem kényszerítette teljesen lezüllesztette a felsőoktatást – hangsúlyozta. Ha valaki kereszténynek született, akár egyes bizonyítvánnyal is lehetett orvos, viszont aki zsidónak az még jelessel sem. Én csak azt kívánom minden olyan embernek, aki szeretne az egykori vallás és közoktatási miniszternek szobrot állítani, hogy olyan orvosok műtsék, akik egyessel végeztek az egyetemen – tette hozzá Ungváry.
A miniszterelnöknek továbbra sem az a baja, hogy Hóman Bálint a zsidótörvények előkészítője és támogatója volt, és több százezer magyar ember meggyilkolásában volt bűnsegéd. Orbán Viktornak kizárólag az a kifogása támadt, hogy Hóman Bálint “elnyomókkal működött együtt”, amikor Magyarország elveszítette függetlenségét - írta közleményében a Demokratikus Koalíció.
Megírtuk: Hóman Bálintnak, a Horthy-korszak neves vallás- és közoktatásügyi miniszterének a róla elnevezett alapítvány szeretett volna szobrot állítani Székesfehérváron. Erre kaptak is támogatást, de végül mégis úgy döntött az alapítvány, hogy nem állítják fel a szobrot, és a támogatásként kapott pénzt is visszafizették. "Meggyőződésem, ha a korábban Székesfehérváron megtartott Hóman Bálint-konferenciák kellő nyilvánosságot kapnak, és az ellenérvek is megjelennek, akkor a folyamat másként alakult volna" – fogalmazott korábban Székesfehérvár fideszes polgármestere, hozzátéve: a tanulságot a közgyűlés levonta. A döntést megelőzően Cser-Palkovics András hangsúlyozta: a város köznyugalmat és az ügy lezárását szeretné. A közgyűlési döntést követően a városháza előtt Kováts Gábor, a Hóman Bálint Alapítvány kuratóriumának elnöke sajtónyilatkozatot tett. Ebben leszögezte: a szobor és egyben Hóman Bálint ellenségei ma nyertek, de nem győztek.
A Hóman-szobor ellen a magyar szervezeteken kívül levélben tiltakoztak az amerikai képviselőház antiszemitizmus elleni harcért felelős kétpárti munkacsoportjának vezetői Orbán Viktor miniszterelnöknél. Ronald S. Lauder, a Zsidó Világkongresszus elnöke is a szobor felavatásának leállítására szólította fel Magyarországot. "Meglehetősen felháborító, hogy a magyar adófizetőnek kell kifizetnie egy olyan ember emlékművét, aki nemcsak antiszemita, a magyar zsidóknak a második világháború előtti és alatti üldöztetésének kulcsfigurája, a náci Németország és 1944-ben a fasiszta nyilaskeresztes rezsim támogatója volt, de élete végéig nem bánta meg bűneit" - fogalmazott.