Noha a megbeszélések témáiról egyik fél sem közölt részleteket, valószínűsíthető, hogy a brit kormányfő uniós reformterveihez szeretne minél több támogatót találni a februári EU-csúcs előtt, amelyen dönteni kell a brit követelésekről. Ennek jegyében találkozott Orbánnal és visegrádi kollégáival már decemberben is az év utolsó uniós csúcsán.
Megírtuk, Nagy-Britannia az EU-tagságról szóló népszavazás előtt áll, London pedig szövetségeseket keres a Brüsszellel szembeni követelései támogatására. A Daily Telegraph szerint Cameron Budapesten keresztül igyekszik meggyőzni a visegrádi országokat, amelyek - Orbán vezetésével - mára szintén külön platformot képeznek az EU-egységgel szemben. Az ugyanakkor kérdéses, hogy a magyar kormány számára csupán zsarolási potenciál-e a brit reformtervek esetleges támogatása, hiszen hazánk számára számos brit elképzelés roppant előnytelen. Egy oldalon állhat ugyanakkor a magyar kabinet a britekkel az európai integráció mélyítésének ellenzésében, s az uniós alapszerződések módosításával - épp egy minapi államtitkári közlésből derült erre fény - Orbánék azt is szeretnék elérni, hogy a nemzeti parlamentek egy csoportja blokkolhasson uniós jogszabályokat. Éppen úgy, ahogyan Cameron is szorgalmazza a külön utas megoldások legitimálását. A legfontosabb brit követelés azonban az, hogy az unióból származó bevándorlók esetében korlátozhassák a munkavállalóknak járó egyes juttatásokat, amit Orbán nyilvánvalóan nem fogadhat el - ahogyan azt az unió erősebb tagállamainak vezetői is elvből elutasítják.
Miközben tehát szélesednek a szakadékok az EU tagállamai között, a britek változatlanul kilépéssel fenyegetőznek, ahogyan a magyar kormány egyes tagjai sem hullajtanának krokodilkönnyeket az uniós integráció bukásáért. A The Financial Times szerint hármas törésvonal alakult ki az EU-ban, amelyből az egyik, a szociálisan liberális nyugat és a mind inkább autokrata kelet közötti szakadék, amely kapcsán a lap megjegyezte: mind a magyarok, mind a lengyelek jobboldali, euroszkeptikus kormányt választottak. Mind a kettő korlátozza az igazságszolgáltatás és a sajtó szabadságát, így kijelenthető: a keleti bővítés voltaképpen történelmi hiba volt, és egyáltalán nem az az óriási lehetőség, aminek beállították. Ugyanis csak fokozta a földrész megosztottságát és működésképtelenné tette Európát. Éppen ezért az esetleges szakadás olyan esély, amit meg kell ragadni, és amit az EU remélhetőleg bölcsen ki is használ 2016-ban - írta a lap. Lengyelország és Magyarország úton van afelé, hogy az egykori náci Németország mintájára mindig az legyen a törvény, ami a dolgok állása szerint éppen kívánatos - írta a Der Spiegel is, amely szerint Lengyelország csúszik Oroszország irányába, de alapvetően a lengyelekkel együtt most a magyarok sem jó európaiak. Azt is kiemelték, hiba volt az EU keleti bővítése, mert "a liberalizmus, a türelem és az egyenjogúság nyugati értékeivel keleten a rasszizmus, a műveletlenség és a begyöpösödöttség áll szemben."
Ugyanakkor az új lengyel kormány eleget tesz az előző kabinet által vállalt kötelezettségnek, és megkezdi a közel-keleti menekültek befogadását - jelentette az RMF FM lengyel kereskedelmi rádió. A külügyminiszter ezt megerősítette, miután a menekültek befogadását még az előző kormány vállalta. Ezek szerint mégsem szállnak szembe Brüsszellel, mint a magyar kormány, holott Orbán számára a lengyelek támogatása kulcskérdés lehet. Éppen ezért a következő hetek diplomáciai lépései kiemelt jelentőséggel bírhatnak, így Orbán egynapos látogatása is "egy dél-lengyelországi üdülőhelyen". A Vs.hu értesült több forrásból arról, hogy a miniszterelnök a lengyel kormánypárt meghívásának tesz eleget, így a vizit a protokoll szerint magánlátogatásnak minősül. Ráadásul a portál arról is beszámolt: 2016 elején nemcsak Cameron látogatja meg Orbánt, hanem Andrzej Duda lengyel elnök, Beata Szydlo kormányfő és több lengyel miniszter is. Sőt, ez az év előrelépést hozhat az Orbán orosz-barátsága miatt némileg feszültté vált magyar-ukrán viszonyban is, hiszen Petro Porosenko köztársasági elnök, Arszenyij Jacenyuk kormányfő, és Pavlo Klimkin külügyminiszter is Magyarországra jön.