Senkinek nincs kétsége afelől, hogy az Iszlám Állam és a különböző, gyakran egymással is szemben álló szélsőséges terrorista csoportok soraiban orosz állampolgárok ezrei harcolnak. Számukat azonban nehéz meghatározni, az orosz médiában is többféle adat lát napvilágot. Vlagyimir Putyin októberben kijelentette, hogy becslések szerint 5000-7000 oroszországi harcos lehet az IS oldalán. „Természetesen nem engedhetjük meg nekik, hogy a harctéren szerzett tapasztalataikat hazai földre hozzák vissza” – figyelmeztetett az orosz elnök. A volt Szovjetunió 15 egykori tagállamának résen kell lennie a terroristák megtorló akciói miatt, ezért erősíteni kell az együttműködést az országok között.
Putyin nemcsak a veszélyre figyelmeztetett, nagy terhet rakott a titkosszolgálatokra is, hiszen nélkülük aligha akadhatnának a terroristák nyomára.
Az orosz belügyminisztérium a Szövetségi Biztonsági Szolgálattal együtt 2900 olyan orosz állampolgárt említ, akik Szíriába és Irakba utaztak, hogy részt vegyenek a harcokban, és 889 olyat, akik hazatérésük után a hatóságok látókörébe kerültek. Egy részüket letartóztatták, mások bíróság elé kerültek. Mintegy száz esetben sikerült megakadályozni fiatalok csatlakozását az iszlamistákhoz.
Pontos adatok már csak azért sem állnak a hatóságok rendelkezésére, mert rendkívül nehéz a titkosszolgálatoknak beépülniük az Iszlám Állam fegyveres csoportjaiba. Az Oroszországból érkezőket különös körültekintéssel kezelik, körültekintően ellenőrzik, és a legkisebb gyanú esetén kivégzik őket. Mint tették ezt decemberben: az Iszlám Állam lefejezett egy kémnek minősített csecsenföldi orosz állampolgárt. Hóhéra is oroszul beszélt, aki mészárlással, otthonaik lerombolásával fenyegette meg az oroszokat.
Azokat az orosz állampolgárokat sem képesek kiszűrni, vagy számon tartani, akik évek óta a közel-keleti térségben élnek, dolgoznak, és az utóbbi időben csatlakoztak a terroristákhoz. 198 olyan emberről tudnak, akik a harcokban haltak meg az iszlám zászlaja alatt.
A témáról több cikkében is részletesen beszámoló mértékadó orosz honlap, az RBK, azt is megírta, hogy a szolgálatok 92 embert lefüleltek, akik törvénytelen külföldi fegyveres alakulatok számára verbuváltak újoncokat. Amióta az orosz légierő bekapcsolódott az Iszlám Állam elleni harcba, a Belügyminisztérium felszólította regionális szerveit arra, hogy a korábbinál is szigorúbb ellenőrzésekkel vegyék elejét minden terrorakciónak.
Az oroszok csatlakozását a szíriai terroristákhoz az utóbbi időben nagymértékben megnehezítette, hogy ma már nem szabad az átjárás Oroszországból Törökországba, s onnan tovább. A korábbinál sokkal nagyobb az ellenőrzés a déli köztársaságokban, a kereskedelmi központoktól egészen a vallási helyekig. A börtönökből szabadulók nyomon követését is megszigorították. Megfigyelés alatt tartják a repülőtereket, a kikötőket, a pályaudvarokat. Elriasztásul szigorítottak a büntető örvénykönyvön, sőt a terroristák halálbüntetésének bevezetése is felmerült, továbbá az is, hogy megfosztják állampolgárságuktól azokat, akik terrorcsoportokhoz csatlakoznak. Moszkvában ugyanakkor azzal is tisztában vannak, hogy az internetet is felhasználó szélsőséges iszlám ideológiával szemben nem mondhatnak le a fiatalok meggyőzéséről, tájékoztatásáról. Rendkívül kényes kérdés, hogy mindeközben ne keltsenek muzulmán-ellenes hangulatot, ne hangolják maguk ellen a muszlim vallási közösségeket.
Az Oroszországra leselkedő veszély már az orosz légierő szíriai bevetése előtt is nyilvánvalóvá vált. 2007-ben kikiáltották az Al-Kaidát támogató Kaukázusi Emirátust, amelynek ha nem is sikerült az iszlám törvénykezést érvényesítő állam létrehozása, sikerült azonban számos terrorcselekmény elkövetése, többek között a 2011-es sok áldozatot követelő Domogyedovói repülőtéri merénylet. Múlt év júniusában jelentette ki az Iszlám Állam szóvivője, hogy az Észak-Kaukázusban kormányzóságot hoztak létre. Ez állítólag több orosz köztársaság területét érinti. Napokkal előtte a jelentős muzulmán lakosságú volt szovjet köztársaságok iszlámbarát szervezetei úgy határoztak, hogy csatlakoznak az Iszlám Államhoz. Mindez elsősorban az Észak-Kaukázus legnagyobb köztársaságát, a 90 százalékban muzulmán vallású Dagesztánt érinti, amely a kilencvenes évek eleje óta küzd a terrorizmussal. De érinti a szomszédos Csecsenföldet is, amely szintén megszenvedte a szeparatizmus fellángolásait, továbbá Ingusétiát, Kabardino-Balkariát és Karacsajevo-Cserkeszföldet.
Az orosz hatóságok eredményeket könyvelhetnek el a terroristákkal szembeni fellépésben. Az Észak-Kaukázusban több lázadást levertek. Tavaly ősszel a Seremetyevoi repülőtéren két Szíriából hazatért észak-kaukázusi terroristát fogtak el, akik hónapokig szolgáltak az Iszlám Államban. Őket már a Büntetőtörvénykönyv új cikkelye alapján állították bíróság elé, amely a törvénytelen fegyveres szerveződésekben való külföldi részvételt büntethetőnek mondja ki. A közelmúltban Kabardino-Balkariában a Szövetségi Biztonsági Szolgálat emberei az Iszlám Államhoz csatlakozott illegális szervezet 14 tagját ölték meg, akik azon túl, hogy önkénteseket verbuváltak, terrorcselekményeket készítettek elő. Leszámoltak olyanokkal is, akik mögött már sikeres robbantások álltak. Sok őrzött fegyverraktárra bukkantak.
Csak Dagesztánban több mint hatvan aktív iszlám terroristát köröznek. Többségük a kilencvenes években született. A megölt terroristák is általában fiatal emberek, 20-22 évesek. Gyakran már az igazoltatásukkor fegyvert rántanak, és tűzharcba bocsátkoznak.
Sok olyan emberrel is végeztek, akik az iszlám csoportok élén álltak. Dagesztánban megölték a mahacskalai bandavezért, Abdulhasan Abdulchalikovot, aki vasutasokra nyitott tüzet. Saját házában végeztek vele, miután ellenállt. A dolog érdekessége, hogy 2008-ban már bíróság elé került illegális fegyveres csoport szervezéséért, az esküdtek azonban akkor felmentették.
Letartóztatták a dagesztáni nyugdíjas alap vezetőjét, Szagida Murtazalijevát is. A köztársaság egyik legbefolyásosabb nőjét a terroristák finanszírozásával vádolták meg. Nem ő az egyetlen hivatalos személy, aki rács mögé került.
Nemcsak muzulmán hitű emberek kerülnek a hatóságok látókörébe, szép számmal vannak olyanok is, akik nem muzulmán lakosságú területen éltek. Van, aki nem vallási okokból csatlakozik az Iszlám Államhoz, hanem a társadalommal szembeni elégedetlenség miatt. Korábban az elégedetlen orosz fiatalok egy része a szélsőséges nacionalizmusban találta meg a tiltakozás formáját, manapság néhányan az Iszlám Állam harcterein keresik maguk számára a kiutat.
Az Iszlám Állam nem az egyetlen vonzó pont. Van, aki az Al-Kaida szíriai szárnyához kötődik, és van olyan Szíriában működő iszlám alakulat is, amely szinte kizárólag az Oroszországból és a volt szovjet köztársaságokból érkezettekből verbuválódott. A legkülönbözőbb iszlám csoportok egymással is hadakoznak, így az Oroszországból származó emberek is egymásnak esnek. Az is előfordul, hogy hol ide csapódnak, hol a tegnapi ellenfélhez pártolnak.
