Kína;robbantás;Észak-Korea;Dél-Korea;Phenjan;provokáció;Kim Dzsong Un;termonukleáris bomba;

Észak-Korea „történelmi sikerről” tett említést FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/CHUNG SUNG-JUN

- Phenjan ráijesztett a világra

Phenjan - saját állítása szerint - hidrogénbombával hajtott végre nukleáris robbantást magyar idő szerint szerda hajnalban. A világ egy sor országa ítélte el az akciót, Dél-Korea provokációról beszélt. Élesen bírálta szövetségesét Peking is. Ha valóban termonukleáris bombát robbantottak, amiben szakértők erőteljesen kételkednek, az azt jelentené, hogy az egész térség nagyobb veszélybe került.

Először a szeizmológiai intézetek hívták fel a figyelmet arra, hogy nagy erejű, a Richter-skála szerinti 5,1-es földmozgás rázta meg a Korea-félsziget északi részét szerda reggel. Később Phenjan azt állította, hidrogénbombával robbantott. Míg az atombomba esetén maghasadás, a hidrogénbombánál magfúzió következtében az atommag kötési energiája szabadul fel. A hidrogénbomba elnevezést az alapanyaga miatt kapta, hívják termonukleáris fegyvernek is, mivel a fúziós reakcióknál a láncreakció beindulásához rendkívül magas hőmérséklet kell – írja a Wikipedia.

Észak-Korea eddig mindhárom, 2006-ban, 2009-ben és 2013-ban végrehajtott nukleáris kísérletét plutóniumbombával hajtotta végre. Igaz, a 2013-as tesztnek semmi környezeti nyoma sem maradt, pedig az Egyesült Államok, Oroszország és Dél-Korea elemezte a robbantás következményeit. A négy közül a mostani volt a legnagyobb erejű. 2006-ban a Richter-skála szerinti 4,1-es, 2009-ben 4,5-ös, 2009-ben pedig 4,9-es erősségű lökéshullámokat észleltek Észak-Koreában.

A termonukleáris bomba bevetése – már ha tényleg arról van szó - új geopolitikai helyzetet teremt, hiszen ez pusztítóbb erejű és hatású, mint a hagyományos atombomba. Ezzel még instabilabbá válik a térség, s nemcsak Szöul és Phenjan viszonya válik ellenségesebbé, hanem Észak-Korea és Kína kapcsolata is. Bár továbbra sem várható, hogy Peking szakít a sztálinista állammal, az elhidegülés folyamata teljesen egyértelmű különösen azóta, hogy 2011-ben Kim Dzsong Un került hatalomra. Peking tegnap éles bírálattal illette Észak-Koreát az atomrobbantásért. Hua Csun-jing a pekingi külügyi tárca szóvivője felszólította Phenjant, tegyen eleget a nukleáris leszerelésre vonatkozó vállalásának, s ne tegyen olyan lépéseket, amelyek nyomán még rosszabbá válhat a helyzet. Hogy Kínának már egy ideje nagyon elege van „szövetségeséből”: 2013-ban megszavazta a Phenjan elleni büntetőintézkedéseket az ENSZ Biztonsági Tanácsában.

Pekingen kívül a világ számos állama elítélte a szerdai robbantást. Pak Gün Hje dél-koreai elnök kijelentette, hazája Észak-Korea minden provokációjára kemény választ ad, s együttműködik a nemzetközi közösségekkel azért, hogy „Phjenjan megfizessen a robbantásért”. Ezzel a sztálinista országgal szembeni büntetőintézkedések további kiterjesztésére utalhatott. Lim Szung Nam külügyminiszter-helyettes nyilvánvaló provokációnak nevezte a robbantást. Észak- és Dél-Korea hivatalosan ma is háborúban áll egymással, az 1950-53 közötti konfliktust nem zárta le békemegállapodás, csak fegyverszünetet kötöttek. Élesen elítélte a robbantást a japán kormány. „Ez komoly fenyegetést jelent országunk biztonságára nézve” – közölte Abe Sinzo miniszterelnök.

Philip Hammond brit külügyminiszter emlékeztetett arra, hogy mindez az ENSZ határozatainak súlyos megsértését jelenti. A washingtoni külügyminisztérium szintén az ENSZ határozatok megsértésére utalt. Oroszország pedig a nemzetközi jog megsértésével vádolta Észak-Koreát. Az esettel az ENSZ Biztonsági Tanácsa is foglalkozott tegnapi rendkívüli ülésén. Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár a világszervezet határozatainak megtartását követelte Észak-Koreától.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár felszólította az észak-koreai rezsimet atomprogramjának azonnali felfüggesztésére. Ez a feltétele annak, hogy részt vehet a nukleáris leszerelési tárgyalásokon – tette hozzá.

A nukleáris robbantás időzítése abból a szempontból váratlan, hogy újévi üzenetében semmilyen utalást sem tett róla az ország vezetője, Kim Dzsong Un. Aligha írható a véletlen számlájára, hogy mindez két nappal a kis vezér születésnapja előtt történt. Nem kizárt, hogy a hadsereg vezetésének üzent: teljes egészében uralja az országot. Újra és újra felröppennek olyan hírek, amelyek szerint a tisztek nem fogadják el őt részben fiatal kora, részben megkérdőjelezhető hozzáértése miatt.

Az észak-koreai állami tévé „óriási sikernek” könyvelte el a robbantást, s boldog emberek arcát mutatta, akik lelkesen kiabáltak, amikor a hírt harciasan beolvasó hölgy megosztotta országgal-világgal a „történelmi” tényt. „A hidrogénbomba robbantásával a fejlett nukleáris hatalmak sorába léptünk” – mondta nagy hangerővel a hírolvasó. Azt is kifejtette, Phenjan sosem fog elsőként bevetni atomfegyvert. „Amíg az Egyesült Államok folytatja gonosz Észak-Korea-politikáját, nem hagyunk fel nukleáris programunk fejlesztésével” – közölte.

Ázsiában tegnap ha enyhén is, de estek a tőzsdék.

Hazudott Phenjan?
A dél-koreai hadsereg, valamint a titkosszolgálat erőteljesen kételkedik abban, hogy valóban hidrogénbombát robbantottak-e. Szakértők valószínűtlennek tartják, hogy Phenjan képes ilyen műveletre – közölte a szöuli védelmi minisztérium szóvivője. A robbanás erejét túl kicsinek tartják ehhez.
Kételkedését fejezte ki Phenjan állításaival kapcsolatban az Átfogó Atomcsend Egyezmény Szervezete (CTBTO). A testület főtitkára, Lassina Zerbo szerint hasonló robbanás történt, mint 2013-ban. Két napon belül azonban pontosabb értékelést tudnak adni a Japánban és Oroszországban található mérőállomások adatai alapján – mondta el a brit Guardiannek.
Szöuli hírszerzési források egyébként korábban többször kiemelték, nincs bizonyíték arra, hogy Phenjan csakugyan képes lenne termonukleáris eszközök bevetésére. 2015 decemberében a Fehér Ház szóvivője is kétségeit fogalmazta meg ezzel kapcsolatban.

A német szociáldemokraták szerint az alkotmányvédelmi hatóságnak kellene megfigyelnie az euroszkeptikus, bevándorlásellenes Alternatíva (AfD) nevű pártot. Az SPD frakciója ugyanis úgy véli, hogy az országosan mintegy 10 százalékon álló politikai erő „veszélyes szélsőjobboldali tendenciákat mutat”. Szintén figyeltetné az alkotmányvédelemmel a szociáldemokrata párt az iszlámellenes tüntetések szervezéséről ismert Pegidát.