A legenyhébb minősített időszak a veszélyhelyzet. Ezt követi veszélyességi sorrendben az ország váratlan megtámadásának esete, az úgynevezett megelőző védelmi helyzet és a szükségállapot. A legsúlyosabb a rendkívüli állapot kihirdetése. Utóbbi három esetben a jogrend ideiglenes megváltoztatásához az Országgyűlés hozzájárulása szükséges, a két legenyhébb fokozatban elég a kormány határozata is. A Magyar Idők úgy tudja, a HM javaslata szerint a jövőben hatodik esetben, terrorveszély idején is lehetőséget adnának a jogrend megváltoztatására. Ehhez azonban az alaptörvény megváltoztatására van szükség, a parlament minősített többségének szavazatával.
Megírtuk: Simicskó István a múlt héten az MTI-nek adott interjújában beszélt arról, hogy több fontos honvédelmi kérdésben, például a különleges jogrendi szabályozás áttekintésében és az önkéntes tartalékos rendszer továbbépítéséről ötpárti egyeztetéseket tartana a jövőben. A miniszter szerint át kell tekinteni, hogy az alaptörvény különleges jogrendi része kellő mozgásteret és lehetőséget ad-e arra, hogy a biztonságot növelni tudják. Úgy véli, érdemes elgondolkodni azon, hogy terrorveszély elhárításában milyen jogszabályi keretek között segíthet a Magyar Honvédség, és milyen jogszabályi módosítások szükségesek, amelyek feljogosítják a katonákat a terrorhelyzet kezelésére békeidőszakban is.
