Célkeresztben az alapítványi iskolák

Folyamatos az alapítványi iskolák átvilágítása: a héten két intézményről is hírt adtak, amelyek jogosulatlanul igényeltek tízmilliókat. Az állam szigorúbb szabályozást írna elő, az Alapítványi és Magániskolák Egyesülete szerint erre nincs szükség, ugyanis a támogatásokkal csak állami segítséggel lehet csalni. A kormány figyelemelterelő és lejárató hadjárata ellenére a magániskolák egyre népszerűbbek.

Az oktatásirányítás magabiztosan vezeti a szakadék felé a rendszert, a szakszervezetek, tantestületek, oktatással foglalkozó szakemberek vészkiáltásait a kormány évek óta meg sem hallja, van azonban egy ügy, amelyet előszeretettel napirenden tartanak: az alapítványi- és magániskolák átvilágítása. A hét elején két hír is megjelent az MTI-ben: az egyikben a Csongrád Megyei Főügyészség közölte, hogy több százmillió forintos csalás miatt emeltek vádat egy szegedi alapítványi iskola vezetői ellen, a másikban pedig a Nemzeti Adó- és Vámhivatal számolt be arról, hogy egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei magánintézményben több mint 30 millió forintot igényeltek jogosulatlanul fantomdiákok után. A nyomozók azt is megállapították, hogy az iskola vezetői úgy próbálták népszerűbbé tenni a beiratkozást, hogy a jelentkezők között nyereményeket sorsoltak ki.

A csaló alapítványi vezetők leleplezése valóban siker, ám félő, hogy a nagy dobra vert nyomozási eredmények az alapítványi szféra lejáratását szolgálják. Nem titok, hogy az Orbán-kormány politikájától idegen minden olyan oktatási forma, amelyet nem tudnak az egyre működésképtelenebbnek bizonyuló Klebelsberg Intézményfenntartó Központból (Klik) irányítani. Ennek fényében nincs is mit csodálni azon, hogy az alapítványi iskolák is a kormány célkeresztjébe kerültek. Czunyiné Bertalan Judit köznevelési államtitkár tavaly november végén jelentette be, hogy az elmúlt időszakban lefolytatott ellenőrzések során olyan szabálytalanságokra bukkantak, amelyek indokolttá teszik az alapítványi és magániskolák szabályozásának szigorítását. Az államtitkár szerint több iskolánál alapvető probléma, hogy a tanulók rögzítése nem a jogszabálynak megfelelően történt; vagyis a fent említett két esethez hasonlóan fantomtanulók után igényeltek támogatást. Példaként említette még a fővárosi Drégelyvár Oktatási Központ Alapítványt vagy a Harmadik Évezred Oktatásáért Alapítványt.

Horn György szerint az említett alapítványok ügyei már évek óta ismertek, a szabályozás szigorítására pedig nincs szükség. Az Alapítványi és Magániskolák Egyesületének (AME) elnöke - aki egyben a budapesti Alternatív Közgazdasági Gimnázium pedagógiai vezetője is - elmondta: a jelenlegi szabályozás mellett csak akkor lehet csalni, ha az érintett alapítvány ehhez partnert talál az államapparátusban, a bürokratikus nyilvántartási és ellenőrző rendszer miatt ugyanis az esetekre gyorsan fény derül. "A mostani feltételek mellett lehetetlen belső összekötő nélkül csalni. Minden évben minden egyes tanuló adatait oldalanként aláírt dokumentumkötegként kell beküldeni öt példányban. Emellett még azt is jelezni kell, hogy kik nem járnak már az iskolába. Vagyis a belépéstől a kilépésig mindent tudnak a tanulókról, az adatok papíron és számítógépen is nyilván vannak tartva" - mondta Horn.

Úgy tűnik, házon belül azonban nem vizsgálódnak. Horn arra is emlékeztetett, hogy még a kétezres évek közepén egyforma szempontok alapján átvilágították az állami és az alapítványi iskolákat, s kiderült, hogy utóbbiak sokkal jogszerűbben működnek, valamint problémákból is kevesebb adódik, mint az állami intézményekben. "A magániskolákban olyan nem fordulhat elő, hogy nincs papír, kréta, vagy hogy az oktatók késve kapják meg a bérüket" - mutatott rá Horn. Ennek fényében felmerülhet, hogy az alapítványi iskolák vegzálásával a kormány a Klikben és az egész állami oktatásban uralkodó tarthatatlan állapotokról, a sztrájkhangulatban lévő pedagógusokról szeretné elterelni a figyelmet.

Horn ugyanakkor nem hiszi, hogy mindez az alapítványi iskolák rovására történne, mint mondta: "az alapítványi iskolák az állam számára olcsóbbak, mint az állami és az egyházi intézmények, így működésüket nem lenne ésszerű akadályozni". Szerinte a kormány nem lát konkurenciát az alapítványi iskolákban - ám igaz, hogy egyre több szülő íratja alternatív intézménybe a gyerekét. "Nem mondom, hogy az állami iskolák rosszabbak lettek, de a légkör megromlott, és ez okozhat elvárásbeli különbségeket" - véli Horn, aki beszámolt arról is, hogy az általa vezetett Alternatív Közgazdasági Gimnáziumban idén háromszoros volt a túljelentkezés.

Nincsenek viszont ilyen jó helyzetben az alapítványi szakképző intézmények. Horn szerint a kvótarendszer bevezetésével a kormány lényegében szétverte az alapítványi intézményeket a szakképzésben. A még meglévő iskolákat pedig tulajdonképpen államosította azáltal, hogy csak akkor ad támogatott keretszámokat, ha az iskolák tagozatként csatlakoznak a Nemzetgazdasági Minisztérium felügyelete alá tartozó valamelyik szakképzési centrumhoz.

Fagyoskodtak a diákok a tantermekben

Két napig fagyoskodtak a diákok egy, a téli szünetben kihűlt győri iskolában - írta a Kisalföld. A lap szerint a Forrás Waldorf Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskolában olyan hideg volt hétfő reggel, hogy a gyerekeknek összesen három órát tartottak meg, végül a tanárok haza küldték őket. Az épületnek viszont még keddre sem sikerült átmelegednie, a diákok kabátban ültek a tantermekben, volt olyan, aki engedély nélkül is inkább hazament. Bár az épületet az alapítványi iskola használja, a Kisalföld szerint korábban egy Klik-es iskola működött ott, az épület fenntartója pedig továbbra is az önkormányzat. A hivatalnál azt mondták, kazánhiba okozta a problémát, a javításról már gondoskodtak.

Hétfő délelőtt a a Szegedi Tudományegyetem Gyakorló Általános Iskola és Gimnáziumból (a volt Ságvári) is inkább hazaküldték a tanulókat - írta a Délmagyar. Itt sem fűtöttek a téli szünetben, a nagy hideg és a rossz szigetelés miatt pedig teljesen kihűlt az épület, volt olyan osztályterem, ahol 10 fok is alig volt, a diákok még kabátban is fáztak. A fűtésgond csak a középiskolai részt érintette, az általános iskolások óráit megtartották.

Orbán nem áll szóba a pedagógusokkal

Második alkalommal küldött levelet a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) Orbán Viktor miniszterelnöknek még novemberben, a válasz a napokban érkezett meg. A nyúlfarknyi levélben a kabinetiroda titkárságvezetője közölte: a levelet továbbították Balog Zoltán emberi erőforrás miniszternek. Jelezték azt is, jó lenne, ha a tanárok a jövőben is inkább Baloghoz fordulnának.

A PSZ tavaly november 21-én megrendezte "Az Igazság Pillanata - Hogy érzed magad?" című fórumát, a rendezvényre az ország minden pontjáról érkeztek pedagógusok, és elmondhatták, hogyan látják az oktatási rendszer jelenlegi működését. Az elhangzottakról a szakszervezet levélben tájékoztatta a miniszterelnököt, levelükre azonban Czunyiné Bertalan Judit köznevelési államtitkár válaszolt, ezt a választ azonban a PSZ december 5-én összeült kongresszusa nem fogadta el. Ekkor újabb levelet küldtek Orbánnak, amelyhez már a kongresszus által elfogadott, a köznevelést sújtó problémákra kidolgozott megoldási javaslatokat is mellékelték. Erre válaszolt most a titkárságvezető.

Galló Istvánné, a PSZ elnöke lapunknak elmondta: a levelet nem hagyták szó nélkül, kedden írtak Rogán Antalnak, Orbán kabinetfőnökének, hogy a javaslatokat adják a miniszterelnök kezébe - hiszen ez eddig feltehetően nem történt meg. A szakszervezet egyébként jövő kedden tárgyal az Emberi Erőforrások Minisztériumával a közoktatás gondjairól, az elnök szerint az egyeztetések január végéig tartanak majd; ezután összeül a sztrájkbizottság, ahol a tárgyalások eredményeitől függően döntenek majd arról, hogy utcára mennek-e. Egy esetleges megmozdulás előkészületei azonban már zajlanak. "A hangulat nagyon rossz, a kollégák készek akár egy nagy tüntetésen való részvételre is" - mondta Galló Istvánné.

Alapítványi iskolák Top 5

Az összesített rangsorhoz hét szempontot vettek figyelembe: a 2014-es országos kompetenciamérésen matematikából és szövegértésből elért eredményeket, a 2014-es érettségi időszakban a négy kötelező tárgyból elért vizsgaeredményeket, valamint az egyetemisták és főiskolások által leginkább kedvelt karokra bejutott diákok számát.

1. Alternatív Közgazdasági Gimnázium, Szakképző Iskola és Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézet (Budapest)

2. Neumann János Középiskola és Kollégium (Eger)

3. Xántus János Két Tanítási Nyelvű, Gyakorló Gimnázium és Idegenforgalmi Szakközépiskola, Szakiskola és Szakképző Iskola (Budapest)

4. Pesthidegkúti Waldorf Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola (Budapest)

5. Lauder Javne Zsidó Közösségi Óvoda, Általános Iskola,Középiskola és Zenei Alapfokú Művészeti Iskola (Budapest)

Forrás: hvg