Alaptörvény: a hatodik módosítás jöhet

A Demokratikus Koalíció (DK) nem támogat semmilyen olyan javaslatot, amelyben a kormány a magyar honvédséget a saját népe ellen kívánja bevetni – hangsúlyozta lapunknak Vadai Ágnes. A DK politikusa Simicskó István jövő keddi, ötpárti egyeztetését kommentálta.

A honvédelmi miniszter - mint megírtuk - a rendkívüli jogrend alkalmazásához szükséges szabályok, gyakorlatilag az alaptörvény hatodik módosítására tesz majd javaslatot. Az alaptörvény jelenleg öt esetben engedi meg a rendkívüli jogrend bevezetését, amely a honvédség hazai bevetésével, illetve belső mozgósításával járhat. A legenyhébb minősített időszak a veszélyhelyzet. Ezt követi veszélyességi sorrendben az ország váratlan megtámadása, az úgynevezett megelőző védelmi helyzet és a szükségállapot, a legsúlyosabb a rendkívüli állapot kihirdetése. Utóbbi három esetben a jogrend ideiglenes megváltoztatásához az Országgyűlés hozzájárulása szükséges, a két legenyhébb fokozatban elég a kormány határozata is.

A kormányközeli Magyar Idők úgy tudja, a HM javaslata szerint a jövőben hatodik esetben, terrorveszély idején is lehetőséget adnának a jogrend megváltoztatására. Ehhez azonban az alaptörvény megváltoztatására van szükség, a parlament minősített többségének szavazatával. Hiába volt „Magyarország alaptörvényének megalkotása történelmi feladat és szükségszerűség" Orbán Viktor tavaly április szavai szerint, nem ez az első eset, hogy azon változtatni akarnak. Fleck Zoltán jogszociológus szerint "ennek az alaptörvénynek már mindegy". Az eddigi változtatások is szimplán pártpolitikai célokat szolgáltak, az alkotmányosság szempontjából semmi hasznuk nem volt.

Természetesen minden ötpárti egyeztetésen részt veszünk, ahogy ezt eddig is tettük, mivel ez a dolga egy parlamenti pártnak. De ugyanezt elvárjuk, amikor a dolgozói szegénységről kezdeményezünk hasonló egyeztetést a Fidesz-KDNP politikusaival – ezt már Schiffer András jelentette ki a Népszavának. Az LMP frakcióvezetője felettébb érdekesnek látja ugyanakkor, hogy a Honvédelmi miniszter kezdeményezi a találkozót, de mégis a „Habony-közlönyből” kell megtudniuk miről is lesz majd szó.

Levélben jeleztük Simicskó Istvánnak, hogy csak akkor van értelme az ötpárti egyeztetéseknek, ha a frakciók előzetesen megkapják a témákat – hangsúlyozta Tóbiás József. Az MSZP elnöke kiemelte: már az ősz elején nyitottak voltak az alaptörvény módosítására és a HM átszervezésére, de csak akkor, ha ez az egységes Európa mintájára történik, nem pedig egy újabb a kormányzati kommunikációt kiszolgáló lépés lesz.

Meddig tart a „válsághelyzet”?

Ha a kerítés "áldásos" hatásaként hozzánk már nem jönnek menekülők, illetve miután a "határzár" kiválóan működik, miért van szükség a "válsághelyzet" fenntartására – tettük fel a kérdést egy korábbi Kormányinfón Lázár Jánosnak. Némi zavar mutatkozott az amúgy mindig flottul válaszoló miniszter arcán. A válasz pedig körülbelül annyi volt, hogy azért kell fenntartani a válsághelyzetet, mert migránshullám lepte el Európát, kerítés pedig azért kell, hogy megvédjük az országot. A kérdésben felvetett ellentmondást nemigen sikerült sem akkor, sem azóta feloldani.